Verespatak-ügy: Băsescu most már semleges

Ugyanakkor számos sajtótájékoztatót hirdet meg a témában, ugyanis az embereket korrekt módon kell tájékoztatni erről. Az esetleges referendum időpontja kapcsán kifejtette: meg kell találni a „megfelelő pillanatot”, amikor annyira sarkalatos lesz a kérdés, annyira ütköznek a vélemények, hogy a lakosság fele megjelenik az urnáknál.

Băsescu úgy vélte, a Verespatak-ellenes tüntetések valamilyen szinten a politikai osztály ellen is irányulnak, a kitermelés elkezdésére vonatkozó törvénytervezet csupán kipattintotta a szikrát. Mint mondta, ha a helyzet megkívánja, közvetítő kíván lenni a lakosság és a politikum között, elismerve, hogy korábban támogatta az Rosia Montana Gold Corporation projektjét. „Támogatója voltam a projektnek, amíg nem láttam – miután a törvénytervezet a parlamentbe került –, hogy mekkora fejetlenség keletkezett a társadalomban ennek kapcsán” – mondta a Pro Tv műsorában az államfő.

Elismerte, hogy Emil Boc korábbi kormányfőnél többször is sürgette a projekt elfogadását, ez azonban szerinte szándékosan halogatta a kérdést. „Jelen pillanatban nem támogatok egy igenlő vagy egy ellenző megoldást, mivel egy adott ponton olyan államfőre lehet szükség, akinek közvetítőként kell fellépnie” – hangsúlyozta Băsescu feltéve a kérdést: amennyiben egyik-vagy másik oldalon foglal állást, ki tud majd tárgyalni, vagy hihetően közvetíteni a társadalom két csoportja között?

Traian Băsescu úgy vélte, hogy Bukarestben őszinte tiltakozás folyik a bányaprojekt ellen, míg Verespatakon előre kitervelt tüntetések zajlanak, ráadásul az államfő szerint a problémafeltevés is téves: a munkahelyeket állítják szembe a cianidos bányászattal. Rámutatott, Verespatakon már nincs föld alatti bányászat, csupán az egykori tárnák helyreállítás zajlik turisztikai célból, ezért elmondása szerint „nem tetszik” neki a helybéli vájárok hozzáállása, akik tiltakozásukat bányászsztrájknak próbálják beállítani.

Úgy vélte, az a retorika is hamis, hogy a projekttel megoldódik a munkahelyek kérdése a környéken, és, még ha így is lenne, ennek szerinte semmilyen hatása nem lenne a GDP-re. Azt is kijelentette, hogy a cián használatának gyilkosságként való beállítása sem állja meg a helyét, hiszen mindenben van egy rizikófaktor, még a repülővel vagy autóval való utazásban is, példálózott. Băsescu az általa harmadik hazugságnak nevezett projektellenes szlogent is cáfolta, miszerint az RMGC „kiviszi az aranyat az országból”. Mint mondta, az előző kormányokkal való, be nem fejezett tárgyalások szerint az állam részesedése 19, de akár 25 százalékra is nőhetett volna, és a kinyert színesfémeket a cég köteles lett volna Romániában feldolgozni, a Román Nemzeti Banknak pedig elővásárlási joga lett volna. „Nem tudom, miért sietett a Ponta-kormány, hiszen a tárgyalások nem voltak lezárva” – idézi az Agerpres hírügynökség az államfőt, aki szerint Verespatakról 13–14 tonna aranyat termelnének ki.

Băsescu arról is szólt, hogy a titkosszolgálat 480 jelentést készítettek Verespatakról, a SRI vezetőit egyébként hétfőn hallgatja ki a parlamenti különbizottság. Azt a felvetést is cáfolta, miszerint Soros György állna a Verespatak-ellenes tüntetések mögött. Arra a kérdésre azonban, hogy tud-e olyan politikusról, aki pénzt kapott volna a projekt támogatásáért cserébe, nemleges választ adott. Cătălin Ivan, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője egyébként a hétvégén, Kolozsváron felszólította az RMGC-t: hozza nyilvánosságra azon honatyák nevét, akik kedvezményeket kaptak a támogatásért cserébe, legyen szó kirándulásokról vagy pénzről. „Nekünk nincs semmi titkolnivalónk” – jelentette ki az EP-képviselő, aki szerint a nagyobbik kormánypártban még nincs arra vonatkozó direktíva, hogy honatyáik hogyan szavazzanak a verespataki bányaterv kapcsán.

Victor Ponta kormányfő azonban a hétvégén, Besztercén ismét a bányaprojekt mellett foglalt állást kijelentve: reméli, a parlament ésszerű, az ország fejlődését szolgáló döntést hoz. „A parlament dönt, hogy ugyanolyan okosak vagyunk, és kiaknázzuk tartalékainkat, mint Finnország vagy Svédország, vagy jelszavak szerint élünk” – jelentette ki a kormányfő folyamatosan a parlament felelősségét hangsúlyozva. Ezzel szemben Traian Băsescu úgy vélte, Verespatak kapcsán a kormánynak kellene döntenie, nagy hibának nevezve, hogy átruházta ezt a felelősséget a parlamentre.

Vasárnap este egyébként ismét több ezren vonultak utcára a verespataki bányaprojekt ellen tüntetve, a bukaresti és kolozsvári, immár egy hónapja sorozatosan megismétlődő tiltakozó akciókhoz más külföldi és hazai nagyvárosok, többek között Nagyvárad, Nagyszeben és Gyulafehérvár is csatlakozott, a megmozdulások lapzártánk után értek véget.

Nagybánya: ciánmentes technológián dolgoznak
A nagybányai önkormányzat kész saját forrásaiból finanszírozni annak a technológiai folyamatnak a kikísérletezését, amely lehetővé teszi az arany ciánmentes kiválasztását a bányászatban – jelentette be Cătălin Cherecheş polgármester. A ciántechnológiát nyíltan ellenző elöljáró elmondta, egy nagybányai vegyészmérnök-kutató, nyugalmazott egyetemi előadótanár már szabadalmaztatta a ciánmentes aranykiválasztás laboratóriumi módszerét. „Itt él a körünkben Jack Goldstein mérnök úr, aki olyan feltalálói szabadalommal rendelkezik, amelyik forradalmasíthatja a bányászatot. (...) A nagybányai polgármesteri hivatal támogatást nyújt a módszer gyakorlati alkalmazásának a kidolgozásához. Meg akarjuk mutatni, hogy megváltoztatható a bányászat Nagybányán is, de országos és világszinten is” – idézte az elöljárót az Agerpres hírügynökség. Mint írja, a Nagybányán élő 78 éves Jack Goldstein több társával együtt mintegy félszáz találmány szabadalmával rendelkezik. A ciánmentes aranykiválasztás laboratóriumi módszerét a nagybányai Aurul Rt. által 2000-ben okozott tiszai ciánkatasztrófa után dolgozta ki.