Pénteken megbukhat a Mihai-Răzvan Ungureanu vezette kormány

Az ellenzék azért nyújtott be a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt, mert a kabinet néhány héttel ezelőtt rendeletben hozta létre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karait, miután az egyetem magyarellenes vezetése nem volt hajlandó az intézmény chartájába foglalni az új oktatási törvény vonatkozó cikkelyét, amely a multikulturális egyetemek közé sorolja a MOGYE-t. A döntéssel hosszas vita végére kívánt pontot tenni a kormány, de az ellenzék kezdeményezése nyomán most akár a bukását is okozhatja.

Az indítványban – hogy ne vonja magára annak ódiumát, hogy kizárólag magyarellenesség indokolja a kormánybuktató szándékot – a Szociáldemokrata Pártból (PSD), a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és a Konzervatív Pártból (PC) álló Szociálliberális Unió (USL) ellenzéki pártszövetség a közpénzek kormánypárti polgármestereknek való leosztását, a kormány privatizációit és a nyugdíjakat sújtó illetékeket is felróják a kabinetnek.

Képlékeny erőviszonyok

Az indítvány elfogadása elvileg nem lehetetlen, az utóbbi hetekben ugyanis valóságos exodus indult a kormány fő erejét adó Demokrata-Liberális Pártból (PDL) az ellenzéki alakulatok felé. Ennek nyomán múlt csütörtökön az ellenzék többségbe került a felsőházban, majd azóta ez a többség az újabb átállások nyomán stabilizálódott, sőt Petru Filip szenátusi alelnök PSD-hez való csatlakozását követően a házbizottságban is kialakult. A kormányoldal csütörtökön kisebb nyereséget könyvelhetett el: Radu F. Alexandru PDL-szenátor, akit az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) elnökévé választottak, és ezért le kellett volna mondania felsőházi mandátumáról, közölte, hogy inkább szenátor marad.

Az alsóházban még megvan a kormányoldal többsége, de ez csupán néhány mandátumos. Hogy pontosan mennyi, azt a dezertálások miatt egyik fél sem tudja biztosan – Marian Avram ex PDL-s honatya szerdai, a PSD-be való belépése nyomán az Agerpres hírügynökség számításai szerint hivatalosan az ellenzék 223 vokssal rendelkezik – 154-gyel az alsóházban és 69-cel a szenátusban, miközben az indítvány sikeréhez, azaz a kormány bukásához 231 szavazat szükséges –, az összes, 460 honatya fele plusz egy fő.

A kormányoldalnak elvileg 147 voksa van a képviselőházban, a szenátusban pedig 63. A PNL illetékesei azonban a független honatyák – Mircia Giurgiu, Daniel Morega, Ioan Munteanu, Gheorghe Zoicaş – szavazataira is számítanak, sőt a PDL-s Iosif Drăgulescu és a szintén kormánypárti UNPR frakciójában ülő Corneliu Grosu támogatását is remélik. Giurgiu csütörtökön jelezte is, hogy megszavazza az indítványt. Dan Radu Ruşanu  PNL-alelnök szerint az USL-nek már csak négy szavazatra van szüksége a kormánybuktatáshoz.

Victor Ponta, a PSD elnöke csak 225 biztos voksról beszélt csütörtökön délután, igaz, magabiztosan kijelentette: harminc másodperccel a kormány bukását követően az USL bemutatja az új kormánynévsort és -programot. Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke azonban óvná Pontát a kormányfői tisztség elfogadásától: szerinte független kormányra van szükség, amely csupán előkészíti az előre hozott választásokat.

PDL: ellenzéki forgatókönyv

A PDL – bár vezetői magabiztosan nyilatkoztak arról, hogy szerintük az indítvány biztosan elbukik – szerdán délután vésztanácskozást tartott, amelyen azt mérlegelték, milyen forgatókönyvek lehetségesek. Egyes források szerint egyáltalán nem tartják kizártnak, hogy sikeres lehet a kormánybuktató szándék – erre az esetre azt tartanák jónak, ha az amúgy a PDL-t eddig tűzön-vízen át kormányon tartó Traian Băsescu államfő Victor Pontát kérné fel kormányalakításra, hogy immár ne ellenzékből, a partvonalról bekiabálva, hanem a kormány élén bizonyítsa be: az USL alkalmasabb az ország vezetésére.

Elena Udrea, a PDL alelnöke már hétfőn este fölvetette a PDL ellenzékbe vonulásának a lehetőségét, és Crin Antonescu, a PNL elnöke is ezt a megoldást tartaná üdvösnek. A novemberi választásokig tartó ellenzéki kormányzás alternatívája amúgy az előre hozott választások kiírása lehetne.

A PDL berkeiből többféle információ is kiszivárgott azzal kapcsolatban, hogyan járjanak el a szavazás során. Egyes hírek szerint honatyáik szabad mandátumot kaptak, más információk szerint a pártvezetés szeretné távol tartani őket a parlamenttől, nehogy „átszavazzanak”.

A legutóbbi hírek szerint azonban úgy járnak el a bizalmi szavazáson, ahogy eddig: jelen lesznek az ülésen, hogy biztosítsák a határozatképességet, de szavazni nem fognak. Előzetes bejelentése szerint a PDL koalíciós partnere, az RMDSZ is így jár el. Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön közölte: a szövetség honatyáinak mintegy hatvan százaléka lesz jelen az indítvány vitáján, de „tesznek róla, hogy mindenki lássa: nem szavaznak a kormány ellen”. Úgy vélte, ha nem lesznek árulások, az indítvány megbukik.

A népszerűségi listákon észrevehetetlen UNPR sem szívesen buktatná meg saját kormányát, a kormányt kívülről támogató alsóházi nemzeti kisebbségi frakció tagjainak voksa azonban nem egyértelmű, a frakció nem foglalt állást arról, hogy támogatja-e a kormányt a golyókkal történő titkos, urnás szavazáson.