Országszerte tüntettek a postások, ellenzik a privatizációt

A posta bukaresti központi épületénél lezajlott csütörtöki tüntetésen a szakszervezeti vezetők az ellen is szót emeltek, hogy a román postát „kísérleti nyúlnak” használják. Azt követelik, halasszák el a vállalat magánosítását, amíg az európai posták legalább egynegyedét nem privatizálták, hogy Románia mások tapasztalatait felhasználva hozhassa meg a stratégiai döntéseket. A szakszervezetek úgy tudják, a városi postahivatalokból 1800 alkalmazottat készül idén elbocsátani a vállalat, a vidéki fiókok közül pedig 1300-at felszámolnak. A román posta jelenleg 7100 fiókkal rendelkezik országszerte, alkalmazottainak száma eléri a 32 ezret.

Próbálják megfélemlíteni a postásokat

Sepsiszentgyörgyön reggel 8 órakor mintegy ötven postás vonult a prefektúra elé, ők vállalták az arcukat, ám Radu Cornel, a helyi szakszervezet vezetője rámutatott: kénytelenek voltak korai órákban megszervezni a megmozdulást, mert nagy rajtuk a nyomás, a postavállalat központi vezetősége folyamatosan megpróbálja megfélemlíteni az alkalmazottakat. Sepsiszentgyörgyön csak azokat tudták az utcára szólítani, akik délutáni váltásban dolgoztak, a szakszervezeti vezető pedig kénytelen volt szabadnapot kivenni, hogy részt vehessen a megmozduláson. Radu Cornel azt is elmondta, nagy nyomás nehezedik rájuk, hogy a 2018-ig érvényes kollektív munkaszerződést bontsák fel, megpróbálják rávenni az alkalmazottakat, hogy önként mondjanak le az étkezési utalványokról. Elsősorban az öt évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezőket küldik el, arra törekednek, hogy ne kelljen végkielégítést fizetni – vallja Radu Cornel.

Hibás menedzsment?

A sepsiszentgyörgyi tüntetésen részt vett Vajda András nyugalmazott postaigazgató is, aki szolidaritásból csatlakozott a megmozduláshoz, és elmondta, a rossz menedzsment, az előnytelen szerződések juttatták kilátástalan helyzetbe a postavállalatot. Vajda szerint ugyanakkor hibás az elképzelés, hogy hatékonyabb lesz a szolgáltatás, ha megszüntetik a vidéki postahivatalokat, és két-három települést egy postásnak kell kiszolgálnia. Szerződéseket fognak elveszíteni, és több lesz a kár, mint amennyit az elbocsátott munkatársak fizetésével spórolnak, hiszen egyetlen postás éppen csak a küldeményeket tudja kézbesíteni, nem lesz ideje, hogy begyűjtse a különféle számlák ellenértékét. Vajda arra is felhívta a figyelmet, hogy márciustól autópark nélkül marad a vállalat, hiszen a bérleti szerződés lejárt, saját gépkocsikat pedig nem vásároltak. „Visszajutunk oda, hogy lóval vagy lovas szekérrel jár majd a postás” – jegyezte meg Vajda András.

A román postának összesen 556,9 millió lej adóssága volt 2011 végén. A román állam jelenleg 75 százalékos részvénycsomagot birtokol a vállalatban. A román kormány vállalta a veszteségesen működő állami vállalatok privatizációját, ami az egyik meghatározó feltétele annak, hogy Románia sikeresen lezárja az idén a Nemzetközi Valutaalappal 2011-ben megkötött elővigyázatossági hitelmegállapodását. A városonként 50-100 résztvevővel lezajlott, csütörtöki szakszervezeti megmozdulás incidensek nélkül ért véget.

Mint beszámoltunk, a román kormány hétfőn hirdette meg a posta privatizációját: az állam 51 százalékos többségi részvénycsomagot bocsát áruba. Az ajánlatokat április 11-én bontják fel, amikor várhatóan kiválasztják azokat a pályázókat, akik részt vehetnek egy második privatizációs szakaszban. A Magyar Posta is vizsgálja a lehetőségeket, feltételeket, és ezek ismeretében dönthet arról, befektet-e a román piacon.