Nyolcéves jogsértés?

A taláros testület korábban két alkalommal is elhalasztotta a rendelettel kapcsolatos, a Nép Ügyvédje által emelt kifogások elemzését és a döntéshozatalt. Ugyanakkor most a miniszteri felelősségvállalásra vonatkozó, 1999 óta hatályban lévő törvény 16. cikkelyét is alkotmányellenesnek minősítette, amely a bizottság létét, összetételét és működését írja elő. A testület indoklása szerint értelmetlen egy ilyen bizottság léte mindaddig, amíg az alaptörvény 109. cikkelye biztosítja Traian Băsescu államfő számára azt a jogot, hogy jóváhagyja a kormány tagjai, illetve a volt miniszterek elleni bűnvádi eljárást a tisztségük gyakorlása közben elkövetett bűncselekmények esetén. Jogi szakértők szerint így kizárólag az államfő kezébe került a döntési jog a bűnvádi eljárások megkezdésével kapcsolatban. Băsescu ezután nem köteles kikérni a bizottság véleményét, tekintve, hogy a most keletkezett joghézag miatt a testület többé nem létezik. Emellett az elnök egy miniszter felfüggesztését egyedül is jóváhagyhatja. Ez azt jelenti, hogy az államfő kérheti az Adrian Năstase, Decebal Traian Remeş, Miron Mitrea, Nagy Zsolt és Codruţ Şereş volt miniszterek elleni eljárás beindítását, valamint Tudor Chiuariu jelenlegi igazságügyi és Paul Păcuraru munkaügyi miniszter tisztségükből való felfüggesztését az ellenük indított bűnvádi vizsgálat jóváhagyása után.
Puskás Bálint Zoltán alkotmánybíró (képünkön) lapunknak elmondta, nem kommentálhatja azt, hogy a taláros testület jelenlegi döntését milyen törvényhozási vagy más lépések követik. Ez azok dolga, akiknek a törvényhozásban figyelembe kell venniük ezt a döntést. Az Alkotmánybíróság tagjai mindössze annyiról döntöttek, hogy az alaptörvény nem tartalmaz olyan előírást, hogy valamilyen bizottság kellene létezzen. A továbbiak a gyakorlatba ültetés lépései, amelybe az Alkotmánybíróság már nem tud beleszólni – hangsúlyozta Puskás. Arról a tényről, hogy egy nyolc éve hatályban lévő törvény előírásainak alkotmányos felülvizsgálatára miért csak most került sor, Puskás Bálint elmondta: a testületnek nem kötelessége hivatalból felülvizsgálni a jogszabályokat. A kifogások elemzésének elhalasztása pedig annak volt köszönhető, hogy a testület több tagja is észrevételeket vetett fel a viták során, amelyeket elemezniük kellett, mivel jelentős döntésről van szó.
Camelia Spătaru kormányszóvivő szerint a kabinet megvárja, hogy az Alkotmánybíróság döntése megjelenjen a Hivatalos Közlönyben, és csak azt követően fogalmaznak meg hivatalos álláspontot.