Fotó: RMDSZ
Románia nehéz időszakot él meg. Az egykori huligánok, akik ükapáink sírjain ugráltak, mára az egyik legerősebb politikai erő a román parlamentben. A magyarellenes szélsőjobboldal Funar és Vadim Tudor fénykorában sem volt ilyen erős.
2025. március 31., 07:002025. március 31., 07:00
Mi, magyarok a 90-es években megtanultuk, mit jelent egy erős, magyarellenes szélsőjobb. Sütő András a látásával fizetett a marosvásárhelyi fekete márciusban, Funar polgármesterségét: a fejlesztések hiányát és közösségünk üldözését megszenvedték a kolozsváriak.
a rekordinflációt eredményező gazdasági káoszába, a bányászjárás és a nemzetközi elszigeteltség időszakába.
Ehhez járul hozzá egy gyorsuló politikai válság, a román politikai pártok iránti bizalom megingása. És hogy a kép teljes legyen: az ukrajnai háború közvetlenül gazdasági válságot, közvetve az EU válságát okozta, amire a szélsőjobbos anarchistáknak csak rossz válaszai vannak.
Ebben a helyzetben úgy döntöttünk, hogy a kormánykoalícióval közösen azt a Crin Antonescut támogatjuk az elnöki megmérettetésben, aki nem akar káoszt, nem akar visszatérni a múltba, de hisz a szabadságban, az építkezésben, a jövőben.
Crin Antonescu vállalta, hogy eljön Székelyföldre. Tisztelettel lépett Sepsiszentgyörgy utcáira. Nem beszélt lekezelően, becsmérlően, mint Iohannis, nem adott elő betanult mondatokat. Inkább kérdezett, figyelt, meghallgatott.
Sokan értékelték, hogy itt van valaki, aki nem akarja elvitatni a magyarok helyét az országban, helyette meg akarja védeni a nemzeti identitáshoz való jogunkat, számít ránk az ország építésében.
De a tisztelet önmagában nem elég a politikában, ahol gyakran az érdekek diktálnak. A képlet, ahogy mi látjuk, egyszerű: bárki más nyer, veszélybe kerül a kormányzásunk.
Az elmúlt 35 év tapasztalata, hogy minden elnök befolyásolja a kormányzást, többséget akar maga mögött. Aki nem a mi szövetségesünk, az elsősorban minket akar majd kiszorítani. Nemcsak Simion, de a Nagy-Románia Párttal egyszer már szövetségre lépett Ponta vagy a bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan is, aki éppen most ígérte meg, hogy győzelme esetén elnöki tanácsadónak kéri fel a későn és nehezen távozott Klaus Iohannist.
Fotó: RMDSZ
Másfelől: ha Crin Antonescu lesz az elnök, maradunk a kormányban. Ez nem csupán hatalmi kérdés. Ez lehetőség a fejlődésre. Ha kormányon van az RMDSZ, fejleszteni tudjuk falvainkat, városainkat. Ha kimaradunk, csak kívülről nézhetjük, ahogy mások döntenek rólunk. A múltban sokszor bebizonyosodott: a Szövetség akkor erős, ha bent van a kormányzati döntéshozatalban. És most bent vagyunk: erős minisztériumokat vezetünk, közösségünk jövőjét és az ország sorsát befolyásolni tudjuk.
Nem volt ez mindig egyszerű kapcsolat. Volt idő, amikor Crin Antonescu és az RMDSZ más-más oldalon állt. A MOGYE ügyében komoly konfliktusunk volt. De ezek nem a gyűlöletről, inkább arról szóltak, hogy a politikusok gyakran ellentétes érdekeket képviselnek.
Ennek ellenére, amikor a helyzet úgy kívánta, Crin Antonescu nyitott volt az együttműködésre. 2013-ban, amikor az USL kétharmados többséget szerzett, elfogadta az RMDSZ javaslatait az őshonos kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerésére. Ez is azt mutatta, benne nincs zsigeri ellenszenv.
Románia ismét válaszúton áll. Az orosz-ukrán háború árnyékában, a gazdasági válság közepette világossá vált: a következő elnök dönti el, merre tovább.
Ő nem új ember a politikában. Pontosan tudja, hogyan működik a politika országos és nemzetközi szinten, hogyan lehet Romániát megvédeni a káosztól, miközben az ország alakítója lehet az európai jövőnek is.
Szóltunk amikor Băsescu volt a jelölt, és figyelmeztettünk, amikor Iohannis indult. A következmény mindkét esetben ugyanaz volt: hosszú évekre kiszorultunk a döntésekből, háttérbe szorultak a magyar érdekek.
Egy olyan elnökjelölt a jó választás, aki számol velünk, és akivel együtt dolgozhatunk. Ha nem Crin Antonescu, akkor ki? Ha most nem cselekszünk, akkor mikor?
A versenyben lévő jelöltek közül Crin Antonescu az egyetlen jó választás, ha a magyar közösség jövőjét és biztonságát akarjuk.
Előre, ne hátra! Most van itt az idő!
Kelemen Hunor
(X – fizetett hirdetés)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Látogatottsági adatok