Elnapolták az oktatási közvitát

Személyesen Markó Béla, a szövetség elnöke járt közben Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõnél, mivel a tervezet továbbra sem tartalmazza a magyar közösség igényeit. Az elnök a román nyelvnek a kisebbségi diákok számára idegen nyelvként történõ oktatását, a román történelem és földrajz anyanyelven való tanulásának lehetõségét kérte számon, valamint azt, hogy a magyar többségû településeken az iskolaigazgatók kinevezésébe beleszólhasson a kisebbségi közösség. Lakatos szerint a két politikus közt kemény vita alakult ki elsõsorban a román nyelv kisebbségeknek történõ oktatása körül. Bukaresti sajtóinfomációk szerint Markó a kormányból való kilépéssel fenyegetõzött, ha nem teljesülnek a követelések. A kormányfõ állítólag ennek nyomán kérte Cristian Adomniþei oktatási minisztert, hogy ne hozza nyilvánosságra a törvénytervezetet, aki kedden este le is mondta a szerdára tervezett rendezvényt. Az esemény elhalasztását hivatalosan Traian Bãsescu államfõ népszavazás kiírására vonatkozó bejelentésével indokolták, mondván, a választási kampányban nem jár a kívánt hatással a három jogszabály nyilvánosságra hozatala. Az oktatási miniszter közölte, a törvénycsomagot az európai parlamenti választások után mutatják be hivatalosan.

Lakatos úgy értékelte, hogy bár a tervezet a kisebbségi oktatás szempontjából elõnyös elõírásokat tartalmaz, a halasztás indokolt, mivel a jelenlegi semmiképp nem alkalmas pillanat a közvitára, tekintve, hogy két nagyobb esemény is közeledik, az európai parlamenti választások és a népszavazás. Emellett nincs rá esély, politikai akarat, hogy a pártok a kampány alatt megszavazzák. Ami a szövetségi elnök által felsorolt elvárásokat illeti, Lakatos úgy tudja, a román nyelv idegen nyelvként való oktatását leszámítva a tervezet legutolsó változatában, a kisebbségi oktatásra vonatkozó igények szerepeltek benne.

Asztalos Ferenc, a képviselõház oktatási bizottságának alelnöke elmondta: örül, hogy egyelõre elmaradt a tervezet nyilvánossá tétele, a bizottság tagjait ugyanis felháborította Adomniþei miniszter hozzáállása. A tárcavezetõ elmulasztotta egyeztetni a tervezet végsõ szövegét a bizottság tagjaival a nyilvános vitára bocsátás elõtt. A testület tagjainak így nem maradt lehetõségük, hogy megvitassák a tervezetet, és megvizsgálják, hogy a miniszterrel elõzõleg egyeztetett elõírások bekerültek vagy sem a tervezet szövegébe. A legfontosabb hiányokat már õ maga jelezte a kisebbségi tanács plenáris ülésén, ahol Markó Béla is jelen volt. Az Adomniþei csapata által összeállított szöveget hanyagul kezelték, fõképp a kisebbségi oktatásra vonatkozó részt. A képviselõ szerint még azok a kitételek is kimaradtak, amelyeket a jelenleg hatályban lévõ törvény is elõír. A plenáris ülésen tették meg a két új javaslatot is, ezek Románia történelmének és földrajzának magyarul történõ oktatására és a román nyelv idegen nyelvként való oktatására vonatkoztak. A román nyelv tanítására vonatkozó javaslat váltotta ki a legnagyobb ellenállást, amit egy félreértés okozott. Az RMDSZ ugyanis azt javasolta, hogy annyi tankönyv és tanterv legyen, ahány kisebbség tanulja a román nyelvet.