Kiss Judit

2017. június 13., 22:52

Tudni vagy nem tudni – nem ez a kérdés

Relatív, hogy mennyire tanulják meg a gyerekek az élő román nyelvet használni, értelmesen kommunikálni az iskolában.

Évtizedek óra siránkozunk azon, hogy a hazai oktatási rendszer megköveteli ugyan, hogy a kisebbségi diákoknak a többségieknek szánt tanterv szerint kell számot adniuk romántudásukról, viszont korántsem készíti fel arra, hogy mindennapi helyzetekben használni tudják a nyelvet: életidegen, merev nyelvtani konstrukciókra, irodalmi szemelvényekre épít a tananyag. De persze hozzászoktunk ahhoz, hogy évről évre érdemben semmi nem változik.

Ez most ismét megerősítést nyert, amikor a román érettségi szóbeli részének részleges eredményei láttak napvilágot. Akadnak magyar többségű megyék, ahol a tanfelügyelőség összesítette a román szóbeli eredményeket, és kiderült, hány végzős kapta meg az „experimentat”-nak nevezett legjobb minősítést, és hányan a gyengének számító közepest – a szóbelin ugyanis nem lehet megbukni.

A rendszer anomáliáját híven tükrözi, hogy egyes megyékben nem is tartják relevánsnak, hogy összesítsék, kiértékeljék a szóbeli eredményeket, hiszen úgyis csak az írásbeli fog majd számítani, a szóbelinek viszonylagos a fontossága. Holott ennek a megmérettetésnek józan paraszti ésszel nézve pont az lenne a szerepe, hogy felmérje, mennyire tud kommunikálni, érvelni, érvényesülni román nyelven a diák – és ez különösen releváns lenne a magyar érettségizők esetében.

A rendszer működési elveit az is szépen tükrözi, hogy a szóbelin is – akárcsak a tizenkét év alatt – valójában nem az számít, hogy tudják-e interaktívan használni az élő nyelvet: egy adott szöveg kapcsán kell megadott kérdésekre felelniük, a megszólalás előtt leírhatják mondandójukat, majd szépen felolvashatják azt, a vizsgáztató pedig vagy figyelembe veszi, hogy mennyire beszélnek helyesen, választékosan, mennyire tudnak valóban kommunikálni, vagy nem veszi figyelembe – és szóbeli kipipálva.

Ugyanúgy helyben toporgunk, mint eddig. Egyre-másra az a vád éri a hazai oktatást, hogy nem az életre, az élő nyelv használatára készíti fel a diákgenerációkat, közben meg a legfontosabb megmérettetésnek szánt érettségi is ennek szellemében zajlik. Nem számít, hogy a magyar gyerekek sokszor nem tudnak helyesen egy villanykapcsolót kérni az üzletben románul, az viszont igen, hogy tökéletesen megfogalmazott, választékos kifejezésekkel teletűzdelt, magasztos mondatokat tudnak fejből visszamondani Eminescu költészetéről.

De hát tudjuk: minden relatív. Tudásuk, felkészültségük, későbbi érvényesülésük esélyei épp úgy, mint az érettségi szóbeli része. Most, hogy ezt is megtapasztalhatták, hátha elmondhatják, az iskola legalább a világ mozgásait működtető alapvető törvényre felkészítette őket: arra, hogy minden relatív.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. május 15., szerda

Mindennapi medvéink, mindennapi tévedéseink

Hogy mi minden húzódik a fölöttébb összetett, folyton napirenden lévő medvekérdés mélyén és mögött, abban igencsak könnyen eltévedhet az, aki tisztábban akar látni az okok, okozatok és megoldási lehetőségek labirintusában.

Pataky István 2019. május 14., kedd

Az USR-lufi és a lájkok

Itt van ez a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű, pártnak látszó valami. Új, friss erő egy olyan választási szövetségessel, aki egyetemistaként Gheorghe Funar környezetében kóstolt bele a politikába, majd egyszer csak a miniszterelnöki székben landolt.

Balogh Levente 2019. május 13., hétfő

Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb vezetők felelősségre vonására, akiknek azt „köszönhetjük”, hogy Románia közel harminc évvel ezelőtt képtelen volt végérvényesen lerázni magáról a posztkommunista elitet.

Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Vélemény
Kiss Judit: Mindennapi medvéink, mindennapi tévedéseink

Hogy mi minden húzódik a fölöttébb összetett, folyton napirenden lévő medvekérdés mélyén ...

Pataky István: Az USR-lufi és a lájkok

Itt van ez a Mentsétek meg Romániát (USR) nevű, pártnak látszó valami. Új, friss erő egy olyan választási ...

Balogh Levente: Megússzák Iliescuék?

Egyelőre úgy tűnik, illúziónak bizonyult, hogy esély nyílhat mindazon egykori politikai és egyéb ...