Balogh Levente

2017. május 29., 07:16

Erdély torz ünnepe

Akár még örülhetnénk is, hogy egy román honatya fölvetette: törvényben kellene rögzíteni, hogy Erdélynek saját ünnepnapja legyen.

Egy ilyen gesztust tekinthetnénk a normalitás jeleként, úgy, hogy végre a románok is elismerik: Románia korántsem az az egységes, monolit tömbből álló ország, amilyennek a legsovinisztább román politikusok az alkotmány első cikkelyében is rögzített vágyálmaikban szerepel, hanem eltérő történelmi, etnikai és kulturális hagyományokkal rendelkező régiókból áll. Vagyis lépést jelenthetne a regionalizmus bizonyos mértékben történő elismerése felé.

A Népi Mozgalom Párt (PMP) Szilágy megyei képviselője, Liviu Balint által felvetett ötlet azonban sajnálatos módon távolról sem erről szól. Ő ugyanis május 15-ét kiáltaná ki Erdély napjának, annak a napnak az évfordulóját, amelyen a magyarországi románok Balázsfalván összegyűlve jogos nemzetiségi jogköveteléseik mellett a polgári szabadságjogokért küzdő legitim magyar kormány elleni fegyveres fellépést, majd a több ezer magyar civil életét követelő tömegmészárlásokat is megalapozták.

Vagyis Balint képviselő a román közbeszédben és a politikum minden szegmensében létező soviniszta kurzus hagyományának méltó folytatójaként úgy tekint Erdélyre, hogy az nem szülőföldje és nem hazája az összes ott élő őshonos közösségnek. Csupán a románokat „tünteti ki” ezzel a minősítéssel, így az országrész történelmét is kizárólag a torz román szemlélet keretei között értelmezi.

Vagyis ugyanazt műveli, mint dicstelen elődei, akik a rendszerváltást követően 1918. december elsejének évfordulóját tették meg Románia első számú nemzeti ünnepévé, arra a napra emlékezve, amikor a magyarországi románok egy gyulafehérvári nagygyűlésen kinyilvánították azon óhajukat, hogy Erdély és több kelet-magyarországi megye szakadjon ki az anyaországból, és csatlakozzék a Román Királysághoz.

Pedig mindamellett, hogy ez az aktus önmagában nem értelmezhető egyesülésként – már csak azért sem, mert a többi, Erdélyben élő nemzetiség nem képviseltette magát, sőt a magyarok Kolozsvárott tartottak hasonló léptékű nagygyűlést, amelyen Erdély és Magyarország uniója mellett foglaltak állást –, szintén kizárólag csak arra alkalmas, hogy még jobban elmérgesítse a magyarok és a románok közötti ellentéteket.

Hasonló gesztusok persze minden, román többségű erdélyi vagy partiumi településen tapasztalhatók. Nagyváradon például – ahol a város 1944-es október 12-i szovjet–román megszállását kiáltották ki „városnappá” – az is évek óta borzolja a kedélyeket, hogy az önkormányzat román többsége április 20-án ünnepséget szervez annak emlékére, hogy 1919-ben ezen a napon vonult be a román hadsereg a városba.

Ez idén végre annyira kiverte a biztosítékot, hogy az egyik helyi magyar napilap kezdeményezése nyomán a teljes helyi és országos magyar sajtó bojkottálta a történelemhamisító, szemérmetlen hazugságokat propagáló rendezvényt, amelyen nem átallották „felszabadításként” emlegetni azt, hogy egy 93 százalékos arányban magyar többségű, mindig is Magyarországhoz – illetve egy ideig a magyar államiságot fenntartó Erdélyi Fejedelemséghez – tartozó várost idegen, hódító haderőként megszállt a román hadsereg.

Az ilyen, a történelmi tényeket és az őshonos nemzeti közösségeket semmibe vevő, hajuknál fogva előrángatott „ünnepek” semmire sem jók azon kívül, hogy ismét csak demonstrálják: egyes köröket még ma is hihetetlen mértékben frusztrál, hogy az „ősi”, mindig is románnak kikiáltott területeken más, őshonos nemzeti közösségek is jelen vannak, és a régió, a települések arculata a mai napig is őrzi és hirdeti a jelenlétüket. Ezért görcsös igyekezettel próbálják minden eszközzel demonstrálni, hogy övék az „elsőbbség.”

Pedig az ilyen lépések semmire sem jók azon kívül, hogy tovább szítják az ellenségeskedést a magyar és a román közösség tagjai közt, olyan körülmények közt, amikor a geopolitikai helyzet alakulása, a külső fenyegetések miatt a kölcsönös bizalom és a közeledés lenne mindkét nemzet érdeke.

Ha valóban az erdélyi szellemiséget, hagyományokat és a toleranciát szeretnék hirdetni, lenne egy ötletünk, mely napot lehetne Erdély napjává kinevezni. Január 6-ára gondolunk, az 1568-as tordai országgyűlés kezdetére, amelyen világpremierként kimondták a vallásszabadságot. Ez valóban olyan ünnep lenne, amely nem a kirekesztésről, hanem az elfogadásról, az ellentétes véleményhez, a mássághoz való jog elismeréséről szól.

Vagyis sajnos kevés az esély arra, hogy a ma Romániájában ezt a napot Erdély ünnepnapjává nyilvánítsák.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Vélemény
Balogh Levente: Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő ...

Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat