HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. május 29., 07:16

Erdély torz ünnepe

Akár még örülhetnénk is, hogy egy román honatya fölvetette: törvényben kellene rögzíteni, hogy Erdélynek saját ünnepnapja legyen.

Egy ilyen gesztust tekinthetnénk a normalitás jeleként, úgy, hogy végre a románok is elismerik: Románia korántsem az az egységes, monolit tömbből álló ország, amilyennek a legsovinisztább román politikusok az alkotmány első cikkelyében is rögzített vágyálmaikban szerepel, hanem eltérő történelmi, etnikai és kulturális hagyományokkal rendelkező régiókból áll. Vagyis lépést jelenthetne a regionalizmus bizonyos mértékben történő elismerése felé.

A Népi Mozgalom Párt (PMP) Szilágy megyei képviselője, Liviu Balint által felvetett ötlet azonban sajnálatos módon távolról sem erről szól. Ő ugyanis május 15-ét kiáltaná ki Erdély napjának, annak a napnak az évfordulóját, amelyen a magyarországi románok Balázsfalván összegyűlve jogos nemzetiségi jogköveteléseik mellett a polgári szabadságjogokért küzdő legitim magyar kormány elleni fegyveres fellépést, majd a több ezer magyar civil életét követelő tömegmészárlásokat is megalapozták.

Vagyis Balint képviselő a román közbeszédben és a politikum minden szegmensében létező soviniszta kurzus hagyományának méltó folytatójaként úgy tekint Erdélyre, hogy az nem szülőföldje és nem hazája az összes ott élő őshonos közösségnek. Csupán a románokat „tünteti ki” ezzel a minősítéssel, így az országrész történelmét is kizárólag a torz román szemlélet keretei között értelmezi.

Vagyis ugyanazt műveli, mint dicstelen elődei, akik a rendszerváltást követően 1918. december elsejének évfordulóját tették meg Románia első számú nemzeti ünnepévé, arra a napra emlékezve, amikor a magyarországi románok egy gyulafehérvári nagygyűlésen kinyilvánították azon óhajukat, hogy Erdély és több kelet-magyarországi megye szakadjon ki az anyaországból, és csatlakozzék a Román Királysághoz.

Pedig mindamellett, hogy ez az aktus önmagában nem értelmezhető egyesülésként – már csak azért sem, mert a többi, Erdélyben élő nemzetiség nem képviseltette magát, sőt a magyarok Kolozsvárott tartottak hasonló léptékű nagygyűlést, amelyen Erdély és Magyarország uniója mellett foglaltak állást –, szintén kizárólag csak arra alkalmas, hogy még jobban elmérgesítse a magyarok és a románok közötti ellentéteket.

Hasonló gesztusok persze minden, román többségű erdélyi vagy partiumi településen tapasztalhatók. Nagyváradon például – ahol a város 1944-es október 12-i szovjet–román megszállását kiáltották ki „városnappá” – az is évek óta borzolja a kedélyeket, hogy az önkormányzat román többsége április 20-án ünnepséget szervez annak emlékére, hogy 1919-ben ezen a napon vonult be a román hadsereg a városba.

Ez idén végre annyira kiverte a biztosítékot, hogy az egyik helyi magyar napilap kezdeményezése nyomán a teljes helyi és országos magyar sajtó bojkottálta a történelemhamisító, szemérmetlen hazugságokat propagáló rendezvényt, amelyen nem átallották „felszabadításként” emlegetni azt, hogy egy 93 százalékos arányban magyar többségű, mindig is Magyarországhoz – illetve egy ideig a magyar államiságot fenntartó Erdélyi Fejedelemséghez – tartozó várost idegen, hódító haderőként megszállt a román hadsereg.

Az ilyen, a történelmi tényeket és az őshonos nemzeti közösségeket semmibe vevő, hajuknál fogva előrángatott „ünnepek” semmire sem jók azon kívül, hogy ismét csak demonstrálják: egyes köröket még ma is hihetetlen mértékben frusztrál, hogy az „ősi”, mindig is románnak kikiáltott területeken más, őshonos nemzeti közösségek is jelen vannak, és a régió, a települések arculata a mai napig is őrzi és hirdeti a jelenlétüket. Ezért görcsös igyekezettel próbálják minden eszközzel demonstrálni, hogy övék az „elsőbbség.”

Pedig az ilyen lépések semmire sem jók azon kívül, hogy tovább szítják az ellenségeskedést a magyar és a román közösség tagjai közt, olyan körülmények közt, amikor a geopolitikai helyzet alakulása, a külső fenyegetések miatt a kölcsönös bizalom és a közeledés lenne mindkét nemzet érdeke.

Ha valóban az erdélyi szellemiséget, hagyományokat és a toleranciát szeretnék hirdetni, lenne egy ötletünk, mely napot lehetne Erdély napjává kinevezni. Január 6-ára gondolunk, az 1568-as tordai országgyűlés kezdetére, amelyen világpremierként kimondták a vallásszabadságot. Ez valóban olyan ünnep lenne, amely nem a kirekesztésről, hanem az elfogadásról, az ellentétes véleményhez, a mássághoz való jog elismeréséről szól.

Vagyis sajnos kevés az esély arra, hogy a ma Romániájában ezt a napot Erdély ünnepnapjává nyilvánítsák.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2017. május 29., hétfő

Anyanyelv, idegen nyelv, hivatalos nyelv

Több kedvező, az erdélyi magyarok komfort- és otthonosságérzetét növelő fejlemény is történt az elmúlt időszakban az anyanyelvhasználat biztosítása terén.

Molnár Judit 2017. május 29., hétfő

Hírérték

Egy ideje már nem sokat kell magyarázni azt, hogy felfordult a világ. Tudjuk, felfordult, de nagyon. Naponta halljuk a szörnyűnél szörnyűbb híreket: belelőtt a tömegbe, buszon robbantotta fel magát, elgázolt vétlen sétálókat.

HIRDETÉS
Balogh Levente 2017. május 25., csütörtök

Elbeszélünk egymás mellett

Ha egy problémát el akarsz kenni, akkor hozz létre parlamenti bizottságot az ügy kivizsgálására – hangzik a régi politikai poén.

Páva Adorján 2017. május 25., csütörtök

Szellemes parlament

Újabb hitelrontó példát szolgáltat a bukaresti törvényhozás: hiába lépett hatályba az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó jogszabály, alkalmazási módszertan hiányában olyan, mintha nem is lenne.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2017. május 24., szerda

Problémák térképe

Rengeteg papírunk, sőt papírhegyeink vannak már arról, hogy hány szempontból hagy kívánnivalót maga után a hazai oktatás.

Molnár Judit 2017. május 23., kedd

Körbeárulás

Bármennyire is áhított a hatalom, hatása rosszabb a jégesőnél, tornádónál, árvizeknél, aszályoknál: előbb koptat, majd tönkretesz.

HIRDETÉS
Rostás Szabolcs 2017. május 23., kedd

Üzenjük Bukarestnek!

Több mint két évtizeden keresztül az RMDSZ egyik legfőbb hiányosságai közé tartozott, hogy nem volt külpolitikája.

Bálint Eszter 2017. május 21., vasárnap

Sok az üröm az örömben

Dübörög a román gazdaság, a nemzetközi hitelezők felfelé módosították Románia növekedési kilátásait – ilyen és ehhez hasonló szalagcímeket láthattak mindazok, akik az elmúlt időszakban figyelemmel követték a romániai sajtóhíreket.

Molnár Judit 2017. május 21., vasárnap

Az azonosság útvesztői

 Amikor a 90-es években végre rábólintottak a jogtalanul elvett ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdésére, akkor derült ki, hogy az államosításnak nevezett bosszúálló szabadrablás esetleges jóvátételének legnagyobb akadálya tudatlanság.

Balogh Levente 2017. május 18., csütörtök

Szimbolikus győzelem

Szimbolikus győzelmet aratott a magyar közösség azzal, hogy a héten kikerült az első olyan helységnévtábla Kolozsvár határába, amelyen a román megnevezés mellett magyarul és németül is olvasható a város neve.

HIRDETÉS
Vélemény
Rostás Szabolcs: Anyanyelv, idegen nyelv, hivatalos nyelv

Több kedvező, az erdélyi magyarok komfort- és otthonosságérzetét növelő fejlemény is történt ...

Molnár Judit: Hírérték

Egy ideje már nem sokat kell magyarázni azt, hogy felfordult a világ. Tudjuk, felfordult, de nagyon. Naponta halljuk a szörnyűnél ...

Balogh Levente: Elbeszélünk egymás mellett

Ha egy problémát el akarsz kenni, akkor hozz létre parlamenti bizottságot az ügy kivizsgálására ...

HIRDETÉS
HIRDETÉS