Balogh Levente

2017. május 15., 23:36

Dragnea „lánykérése”

Gyakorlatilag kormányra lépésre kérte fel a Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ-t – mindenki így értelmezte Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt elnöke szombati, az RMDSZ zilahi kongresszusán elhangzott szavait, amelyekben méltatta az eddigi együttműködést, és javaslatot tett a „következő lépés” megtételére.

A magyar szervezet azonban a jelek szerint nem akar elsietni semmit, inkább taktikázik. Kelemen Hunor elnök a felkérésre csupán annyit mondott: a kormányra lépés egyelőre nem foglalkoztatja, inkább a kormánnyal kötött támogatási megállapodás tartalommal való megtöltését tekinti céljának.

Dragnea „lánykérése” a kormánykoalíció kisebbik pártjában lezajlott események fényében egyáltalán nem meglepő. A Liberálisok és Demokraták Szövetségében (ALDE) a korábbi liberális párti miniszterelnök, Călin Popescu-Tă­riceanu vezette szárny módszeresen leszámolt a Daniel Constantin volt pártja, a Konzervatív Párt (PC) irányította oldallal, kizárva Constantint és két másik politikust a pártból. Utóbbiak már jelezték: új párt megalapításán dolgoznak, ami miatt fennállhat a veszélye, hogy az egykori PC-s szárny további politikusai, parlamenti képviselői csatlakoznak hozzájuk, ezzel pedig megroppanhat a koalíció viszonylag stabil parlamenti többsége.

A PSD ennek ellensúlyozására látná szívesen a kormányban az RMDSZ-t, illetve abban a reményben, hogy így a két év múlva esedékes államfőválasztáson sikerül a magyar szavazatok többségét megszerezniük a PSD jelöltje számára. No meg azért is, mert ha a magyar szervezet kormányon van, mindig hatékonyabban érvelhet Bukarest külföldön azzal, hogy Romániában példásan megoldották a kisebbségek problémáit, hiszen lám, a magyarok pártja is tagja az országot irányító kabinetnek.

Arról nagyjából meg vagyunk győződve, hogy az RMDSZ szívesen kormányra lépne. Azonban jelenleg igazából nem tudna érdemben beleszólni a kormányzati munkába, hiszen még nélküle is megvan a kormánytöbbség. Az RMDSZ szerepe akkor értékelődne fel igazán, ha a koalíciós többség valóban veszélybe kerülne, illetve megszűnne. Abban az esetben ugyanis, ha a szövetség nélkül nincs meg a parlamenti többség, elvileg az érdekérvényesítési potenciálja is nagyobb.

A kérdés az, mit nyerne a romániai magyar közösség az RMDSZ kormányra lépésével? Mint említettük, az mindig csorbítja azon jogos panaszok élét, miszerint a román hatóságok korlátozzák az országban élő őshonos magyar közösség jogait. Az, hogy Bukarest komolyan tart a magyar közösség külföldön kifejtett tevékenységétől, attól, hogy a lehető legtöbb befolyásos fórumot igyekeznek tájékoztatni a magyar közösséget ért jogsérelmekről, és hogy ez a tevékenység kezd hatékonnyá válni, az is jelzi, hogy a román diplomácia aknamunkába kezdett, és megpróbálja befeketíteni többek között a FUEN tevékenységét.

Az aljas machináció során ugyanakkor taktikai hibát is vétett a román diplomácia, hiszen Jean-Claude Junckernek küldött levele, amelyben azt sérelmezi, hogy Navracsics Tibor EU-biztos miért csak a kisebbségvédelmi szervezet kolozsvári kongresszusán vesz részt, és miért nem utazik el Bukarestbe is, igencsak átlátszó, és süt belőle, hogy igazából a kisebbségi érdekvédelem magas szintű európai bizottsági tisztségviselő jelenléte általi legitimációja bosszantja. Kérdés ugyanakkor, hogy ezt Juncker és környezete képes-e felmérni.

Az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés közelgő centenáriuma apropóján felerősödő román soviniszta hőbörgés annak sem kedvez, hogy kormánypozícióból, a többség támogatását kicsikarva terjessze elő az autonómiával kapcsolatos jogszabályokat – igaz, azok egyik alapvető jellemzője amúgy is az, hogy bármikor is kerül szóba, benyújtásuk éppen nem időszerű. Mindemellett tudjuk, hogy a kormányszerepléssel járó kormányzati, illetve a kormánynak alárendelt intézményekben betölthető pozíciók, valamint az ezzel járó anyagi előnyöknek nem tudnak, és nem is igazán akarnak ellenállni.

A kormányszereplés nyertesének azonban elsősorban az erdélyi magyar közösségnek kell lennie. Ahhoz ezért olyan feltételeket kellene szabni – a nyelvi és oktatási jogok előzetes garantálása, a nagyváradi és marosvásárhelyi magyar konzuli irodák megnyitása –, amelyek érdemi eredményekkel kecsegtethetnek a magyar közösség megmaradása szempontjából.

Mindazonáltal a mostani felállás – amelyben az RMDSZ csupán külső támogatást ígér a kormánynak a kisebbségi jogi engedmények fejében, miközben külföldön egyre hatékonyabban látszik működni a hivatalos román hazugságpropaganda ellensúlyozására hivatott „erdélyi magyar diplomácia” – egyelőre jóval üdvösebbnek tűnik.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2019. május 10., péntek

Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális európai uniós csúcsot, amelyen az EU jövőjéről határoznak a résztvevő állam- és kormányfők.

Makkay József 2019. május 09., csütörtök

Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy legyen, mintha valaki felkerekedik, és meglátogatja a szomszédos országban élő ismerőseit vagy rokonait. De ezt sokan mégsem így gondolják.

Balogh Levente 2019. május 07., kedd

Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még mindig teljesen bizonytalan, ugyanakkor a jelenség ismét csak rávilágít a román kormányok és illetékes hatóságok tehetetlenségére és jövőkép-nélküliségére.

Kiss Judit 2019. május 06., hétfő

Egy ötlet mint öngól

Senki nem vitathatja, hogy a romániai magyar diákoknak joguk lenne ahhoz, hogy épp annyi eséllyel induljanak a nagybetűs Életbe, és úgy érvényesüljenek a hazai társadalomban, mint többségi társaik.

Balogh Levente 2019. május 03., péntek

Gyümölcsöző magyargyűlölet

Nagy meglepetést nem jelent, ugyanakkor nagyon élethű képet fest a romániai valóságról a legfrissebb közvélemény-kutatás, amely a pártok népszerűségét vizsgálta.

Makkay József 2019. május 02., csütörtök

A minden határt túllépő temetőgyalázás

Már szinte meg sem lepődik az ember, amikor a magyarellenes megnyilvánulások hosszú sorában ezúttal magyar temetőgyalázást követ el a román hatalom a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata révén.

Balogh Levente 2019. április 26., péntek

Románia, káoszország

A román belpolitikai életben ma már egyetlen, biztosnak nevezhető elem van: a mindent egyre jobban eluraló káosz.

Pataky István 2019. április 24., szerda

Biztos-e Johannis győzelme?

Laza cicázásnak számít a politikai küzdelem szereplői számára az európai parlamenti választásokat megelőző kampány a Cotroceni-palotáért folytatott meccshez képest, pedig egyelőre csak egyetlen olyan jelöltet ismerünk, aki nyilvánosan bejelentette indulási szándékát az államfői pozícióért.

Balogh Levente 2019. április 19., péntek

A Notre-Dame és a feltámadás

Azt mondják, rendszerint mindenki emlékszik arra, éppen hol volt, és mivel foglalkozott, amikor valamilyen világrengető jelentőségű esemény – például a Kennedy-gyilkosság vagy a 9/11-es terrortámadás – történt.

Kiss Judit 2019. április 17., szerda

Szemetelők és bizakodók

Úgy tűnik, mintha az igazi, napsütéses tavasz érkeztével egyre többeket kezdene zavarni a természetben és a lakott területeken is szétterjedő szemét.

Vélemény
Balogh Levente: Történelmi mosolydiplomácia

Történelmi jelentőségű eseményként harangozták be a csütörtöki nagyszebeni informális ...

Makkay József: Orbán Viktor Erdélyben

Orbán Viktor magyar miniszterelnök erdélyi látogatása éppen olyan természetes dolog kéne hogy ...

Balogh Levente: Verespataki aranylázálom

Több mint másfél évtizede tart a verespataki aranybányanyitást övező konfliktus, amelynek kimenetele még ...