A magyar szervezet azonban a jelek szerint nem akar elsietni semmit, inkább taktikázik. Kelemen Hunor elnök a felkérésre csupán annyit mondott: a kormányra lépés egyelőre nem foglalkoztatja, inkább a kormánnyal kötött támogatási megállapodás tartalommal való megtöltését tekinti céljának.
Dragnea „lánykérése” a kormánykoalíció kisebbik pártjában lezajlott események fényében egyáltalán nem meglepő. A Liberálisok és Demokraták Szövetségében (ALDE) a korábbi liberális párti miniszterelnök, Călin Popescu-Tăriceanu vezette szárny módszeresen leszámolt a Daniel Constantin volt pártja, a Konzervatív Párt (PC) irányította oldallal, kizárva Constantint és két másik politikust a pártból. Utóbbiak már jelezték: új párt megalapításán dolgoznak, ami miatt fennállhat a veszélye, hogy az egykori PC-s szárny további politikusai, parlamenti képviselői csatlakoznak hozzájuk, ezzel pedig megroppanhat a koalíció viszonylag stabil parlamenti többsége.
A PSD ennek ellensúlyozására látná szívesen a kormányban az RMDSZ-t, illetve abban a reményben, hogy így a két év múlva esedékes államfőválasztáson sikerül a magyar szavazatok többségét megszerezniük a PSD jelöltje számára. No meg azért is, mert ha a magyar szervezet kormányon van, mindig hatékonyabban érvelhet Bukarest külföldön azzal, hogy Romániában példásan megoldották a kisebbségek problémáit, hiszen lám, a magyarok pártja is tagja az országot irányító kabinetnek.
Arról nagyjából meg vagyunk győződve, hogy az RMDSZ szívesen kormányra lépne. Azonban jelenleg igazából nem tudna érdemben beleszólni a kormányzati munkába, hiszen még nélküle is megvan a kormánytöbbség. Az RMDSZ szerepe akkor értékelődne fel igazán, ha a koalíciós többség valóban veszélybe kerülne, illetve megszűnne. Abban az esetben ugyanis, ha a szövetség nélkül nincs meg a parlamenti többség, elvileg az érdekérvényesítési potenciálja is nagyobb.
A kérdés az, mit nyerne a romániai magyar közösség az RMDSZ kormányra lépésével? Mint említettük, az mindig csorbítja azon jogos panaszok élét, miszerint a román hatóságok korlátozzák az országban élő őshonos magyar közösség jogait. Az, hogy Bukarest komolyan tart a magyar közösség külföldön kifejtett tevékenységétől, attól, hogy a lehető legtöbb befolyásos fórumot igyekeznek tájékoztatni a magyar közösséget ért jogsérelmekről, és hogy ez a tevékenység kezd hatékonnyá válni, az is jelzi, hogy a román diplomácia aknamunkába kezdett, és megpróbálja befeketíteni többek között a FUEN tevékenységét.
Az aljas machináció során ugyanakkor taktikai hibát is vétett a román diplomácia, hiszen Jean-Claude Junckernek küldött levele, amelyben azt sérelmezi, hogy Navracsics Tibor EU-biztos miért csak a kisebbségvédelmi szervezet kolozsvári kongresszusán vesz részt, és miért nem utazik el Bukarestbe is, igencsak átlátszó, és süt belőle, hogy igazából a kisebbségi érdekvédelem magas szintű európai bizottsági tisztségviselő jelenléte általi legitimációja bosszantja. Kérdés ugyanakkor, hogy ezt Juncker és környezete képes-e felmérni.
Az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlés közelgő centenáriuma apropóján felerősödő román soviniszta hőbörgés annak sem kedvez, hogy kormánypozícióból, a többség támogatását kicsikarva terjessze elő az autonómiával kapcsolatos jogszabályokat – igaz, azok egyik alapvető jellemzője amúgy is az, hogy bármikor is kerül szóba, benyújtásuk éppen nem időszerű. Mindemellett tudjuk, hogy a kormányszerepléssel járó kormányzati, illetve a kormánynak alárendelt intézményekben betölthető pozíciók, valamint az ezzel járó anyagi előnyöknek nem tudnak, és nem is igazán akarnak ellenállni.
A kormányszereplés nyertesének azonban elsősorban az erdélyi magyar közösségnek kell lennie. Ahhoz ezért olyan feltételeket kellene szabni – a nyelvi és oktatási jogok előzetes garantálása, a nagyváradi és marosvásárhelyi magyar konzuli irodák megnyitása –, amelyek érdemi eredményekkel kecsegtethetnek a magyar közösség megmaradása szempontjából.
Mindazonáltal a mostani felállás – amelyben az RMDSZ csupán külső támogatást ígér a kormánynak a kisebbségi jogi engedmények fejében, miközben külföldön egyre hatékonyabban látszik működni a hivatalos román hazugságpropaganda ellensúlyozására hivatott „erdélyi magyar diplomácia” – egyelőre jóval üdvösebbnek tűnik.
Ha az RMDSZ hétvégi zilahi kongresszusán már-már zavaróan sokszor megidézett báró Wesselényi Miklós valami csoda folytán a küldöttek közé toppan, bizonyára elcsodálkozik a hallottakon.
A történtek alapján most már biztos, hogy a hazai egészségügy bekerült az elfekvőbe, idült állapota ugyanis semmiféle javulást nem mutat.
Jelentős csapást mért a bukaresti alkotmánybíróság a nyelvi jogok ellen tűzzel-vassal küzdő magyargyűlölőkre.
Nem várt dicséretet kapott a napokban Kovászna megye prefektusa: Magyar Anna, az Európa Tanács raportőre szerint Sebastian Cucu kiváló diplomata.
Ahogy százötven éve már annyiszor, most ismét feltűnt egy kísértet és rajtaütésszerűen bukkan fel itt-ott a világ egén.
„A kaszárnyában csodák történtek. Az óberszt úr megtiltott a katonáknak mindenféle olvasást, még a Prágai hivatalos újságot is.”
Sokan felkapták a fejüket a hírre, miszerint a Beszterce-Naszód megyei rendőrök a közösségi oldalon publikált válogatott szitkok miatt bírságoltak meg egy felhasználót.
Kétségtelenül nagyot változtak újságolvasási szokásaink, van, aki még mindig a papíralapú változathoz ragaszkodik, másoknak már csak az online számít.
Össztűz zúdult a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányprogramjában szereplő háztartási adózás ötletére, az eddig bejelentett részletek között talán nincs is olyan, amelyiket ne érte volna bírálat.
Örömmel látom, hogy ha lassan is, de ébredezni kezd a különböző szakmák becsülete.
Az emberek teljesen ki vannak szolgáltatva a gépeknek, az internetnek, egyre többen válnak függővé – sokan ...
Ha eddig nem lett volna világos, hogy mennyire életveszélyesek a romániai gépjárművezetők, a legfrissebb ...
Ha az RMDSZ hétvégi zilahi kongresszusán már-már zavaróan sokszor megidézett báró Wesselényi ...