HIRDETÉS

Balogh Levente

2017. november 19., 23:01

A nem váratlan hideg zuhany

Hideg zuhanyként érte Romániát az Európai Bizottság igazságügyi or­szág­jelentése, amelyben egy rövid udvariassági kör után – miszerint akadnak előrelépések – kerek perec leszögezik: aggasztóak az igazságügyi rendszer függetlenségét érő „kihívások”.

Váratlannak ugyanakkor túlzás lenne nevezni, hiszen az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságának megfigyelésére még az ország EU-csatlakozásakor kitalált mechanizmus során a brüsszeli illetékesek egyszer sem mulasztották el felhívni a figyelmet, amikor úgy értékelték, hogy a kormány vagy a parlament – zömmel azzal a céllal, hogy mentőövet dobjon a korrupciós gyanúba keveredett politikusoknak – megpróbálja korlátozni az igazságszolgáltatás működését. Márpedig ilyen akciókra a legutóbbi, viszonylag pozitívnak és derűlátónak nevezhető januári jelentés óta még akkor is elég sok példa volt, ha az is elmondható, hogy például a korrupcióellenes ügyészséget sem feltétlenül csupa szeplőtelen Grál-lovag irányítja.

A hivatali visszaélés büntethetőségének enyhítését célzó év eleji próbálkozások kudarca után rendszerszinten próbálták meg kezelni a problémát: Tudorel Toader igazságügy-miniszter olyan módosító javaslatokat dolgozott ki az igazságügyi rendszer működését szabályozó törvényekhez, amelyek teljesen kiiktatnák a jelenleg meglevő ellensúlyokat, és a mindenkori kormány kezébe adnák például a főügyészek kinevezését – azáltal, hogy megszüntetnék az államfő szerepét a folyamatban.

Hasonló törekvés az ügyészségek és bíróságok működését ellenőrző igazságügyi felügyelet minisztériumi ellenőrzés alá vonása – minden bizonnyal nem véletlen, hogy a belföldi és nemzetközi felháborodás, a bírói és ügyészi szakma tiltakozása nyomán kormánypárti honatyák mindkét témában finomították a módosító javaslatokat, meghagyva az államfő szerepét, és az igazságügyi felügyeletet független szervként képzelve el.

Nem módosulna viszont az a ravasz terv, amely létrehozna egy külön ügyosztályt az ügyészek és bírák esetleges törvénytelenségeinek a feltárására. Ez az ötlet ugyanis ugyanazokat az eszközöket vetné be például a néha túlbuzgó korrupcióellenes ügyészséggel és a szervezett bűnözés elleni ügyosztállyal szemben, amelyeket ők maguk alkalmaznak.

Bár azt egy percig sem állíthatja egyetlen épelméjű polgár sem, hogy az ország mentes lenne a korrupciótól, a korrupcióellenes ügyészség bizonyos esetekben mégis olyan túlbuzgó diák benyomását kelti, aki előnyben részesíti a mennyiséget a minőséggel szemben, és igyekszik minél több ügyet kreálni – olyan esetekben is, amikor nem indokolt a fellépése is, gondoljunk csak a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyére. És ennek nyomán képzeljünk el egy olyan, hasonlóan ambiciózus, bizonyítási vágytól fűtött – és esetleg még a kormányhoz is közel álló – ügyészekből álló ügyészséget, amelynek az lenne a feladata, hogy a korrupcióellenes ügyészek körmére nézzen. Garantált lenne az ügyészek közötti háború.

Igaz, a DNA főügyésze, Laura Codruţa Kövesi sem feltétlenül jár elöl a jó példával a törvények tiszteletének terén, amikor még azután is megtagadja, hogy részt vegyen a 2009-es elnökválasztáson elkövetett állítólagos csalásokat kivizsgáló parlamenti bizottsági meghallgatáson, hogy az alkotmánybíróság is kimondta: köteles eleget tenni az idézésnek. Ez még akkor is így van, ha a légből kapottnak tűnő vádak miatt összehívott testület működése valójában egy célt szolgál: az ő elhiteltelenítését. Hiszen ha a vádak valóban légből kapottak, semmibe sem kerülne neki eleget tenni a meghívásnak, és a testület előtt közölni, hogy semmilyen visszaélésről nincs tudomása.

De vissza a kormányoldalhoz: az sem tesz sok jót az ország és a kormány hitelességének, hogy a kormányzó PSD elnöke, Liviu Dragnea az ellene hivatali visszaélés miatt indított újabb korrupciós eljárás után párhuzamos államról és politikai célú eljárásról beszél. Ő jelenleg az ország és a kormányoldal egyik – ha nem a – legsebezhetőbb pontja.

Hiszen amíg az ellene választási csalás miatt született jogerős elmarasztaló ítélet és az újabb korrupciós ügy ellenére is ő Szociáldemokrata Párt elnöke, egyben a harmadik legmagasabb közjogi tisztség birtokosa, addig a kormány és a parlamenti többség is nehezen tudja lemosni magáról azt a gyanút, hogy minden, az igazságügyet érintő – mégoly jó szándékú – módosítás célja valójában az, hogy őt és hasonló cipőben járó társait tisztára mossa.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Balogh Levente 2017. november 17., péntek

Zászlóterroristák és véleménybűnözők

Ha Kulcsár-Terza Józsefnek az volt a célja az egykori magyar országzászló Sepsiszentgyörgy központjában való felvonásával, hogy ismét felhívja a figyelmet arra: Romániában a hatóságok tűzzel-vassal akadályozzák, hogy az őshonos magyar közösség használhassa nemzeti jelképeit, akkor sikerrel járt.

Páva Adorján 2017. november 15., szerda

Iskolaalapító csendestársak felelőssége

A „fű alatti” politizálás taktikáját alkalmazta a kormány és az RMDSZ a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyében.

HIRDETÉS
Kiss Judit 2017. november 15., szerda

A megoldatlan házi feladat

Borítékolható, hogy nem fog egyhamar megváltozni a házi feladatok rendszere, nem lesz könnyebb belátható időn belül az iskolatáska, és nem lesz több szabadideje délutánonként a diákoknak attól, hogy az oktatási minisztérium országos konzultációt indított az otthoni leckékről.

Rostás Szabolcs 2017. november 13., hétfő

Bukás

A román politika és az igazságszolgáltatás viszonyát talán mindennél jobban tükrözi a bukaresti főügyészség előtt éppen húsz évvel ezelőtt lezajlott, archív felvételeken máig fennmaradt jelenet.

HIRDETÉS
Bálint Eszter 2017. november 12., vasárnap

Más pénzéből csinálnak forradalmat

Egyelőre nehéz lenne pontosan megmondani, hogy milyen következményekkel jár majd 2018-ban a kormány által a múlt héten egy sürgősségi kormányrendelet elfogadásával kirobbantott „fiskális forradalom”, de az elmúlt időszak történései azt súgják, nincs okunk hurráoptimizmusra.

Balogh Levente 2017. november 10., péntek

Vörös október, véres száz év

Ez a dicstelen évforduló is elérkezett: száz év telt el azóta, hogy a Lenin vezette bolsevik szekta a julián naptár szerinti akkori orosz időszámítás szerint október végén – valójában már november 7-én – fegyveres puccsal magához ragadta a hatalmat Szentpétervárott.

HIRDETÉS
Páva Adorján 2017. november 08., szerda

Politikamisztika és jelenvalóság

Miközben a kisebbségellenes nyilvánulások felmérhetetlen károkat okoznak a magyar–román együttélést rendezni kívánó törekvéseknek, legalább annyira kiismerhetetlen a „hatótávolságuk” azoknak a felvilágosító sugaraknak, amelyek forrása a kölcsönös megértés és tisztelet.

Kiss Judit 2017. november 07., kedd

Hányast érdemel a tanügy(miniszter)?

Meredek kijelentést eresztett meg újfent Liviu Pop oktatási miniszter: a bársonyszéket laza mozdulattal képzeletbeli tanári katedra mögé tolta, pedagógusi szerepbe bújt, és „felülnézetből” hetes osztályzatúra taksálta az oktatási rendszert.

Molnár Judit 2017. november 07., kedd

Kölcsönvilág

Ha valaki rászánná magát Gounod operájának, a Faustnak a korszerűsítésére, Mefisztó híres áriája biztosan nem úgy kezdődne, hogy „Eladó az egész világ”, hanem hogy „Kölcsönvehető a világ”.

Rostás Szabolcs 2017. november 06., hétfő

Hallgattassék el a másik?

Nem feltétlenül kellett szakmabelinek lenni ahhoz, hogy az ember felháborodjék azon, ahogy a román média tálalta két hónappal ezelőtt a köztudatba „kauflandos-miccses” történetként bevonult botrányt.

HIRDETÉS
Vélemény
Balogh Levente: Zászlóterroristák és véleménybűnözők

Ha Kulcsár-Terza Józsefnek az volt a célja az egykori magyar országzászló Sepsiszentgyörgy központjában ...

Páva Adorján: Iskolaalapító csendestársak felelőssége

A „fű alatti” politizálás taktikáját alkalmazta a kormány és az RMDSZ a marosvásárhelyi ...

Kiss Judit: A megoldatlan házi feladat

Borítékolható, hogy nem fog egyhamar megváltozni a házi feladatok rendszere, nem lesz könnyebb belátható ...

HIRDETÉS