Vizi. E. Szilveszter: jövőnk biztosítéka a tudás – INTERJÚ

Vizi. E. Szilveszter: jövőnk biztosítéka a tudás – INTERJÚ

Vizi E. Szilveszter idén szilveszterkor lesz 80 éves. A nemzetközi tudóstársadalom, az anyaországi és a határon túli közösség, ugyanakkor az erdélyi magyarság is nagyon sokat köszönhet a neves orvosnak, agykutatónak. Az alábbiakban részleteket közlünk a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökével idén készült beszélgetésből, amelynek teljes változata megtalálható a tiszteletére megjelentetett, Csodálatos tanúságtétel című kiadványban.

Ábrám Zoltán

2016. december 31., 18:082016. december 31., 18:08

2016. december 31., 19:022016. december 31., 19:02


Nekünk, erdélyieknek a szilveszter jelképes, identitásunk sajátos része, mivel kétszer ünnepeljük. Ön szilveszter napján született 1936-ban, majd Szilveszter névre keresztelték. Mit jelent, milyen üzenetet hordoz a professzor úr számára a szilveszter?

Újév, éjfél előtt tíz perccel születtem, mondhatni pezsgőben fürdettek. Szilveszter nekem azt jelenti, hogy ezen a napon az emberek boldogok. Ilyenkor az elmúlóban levő esztendőre gondolnak, számadást végeznek. Amúgy büszke vagyok a nevemre, mert II. Szilveszter pápa adta Istvánnak a Szent Koronát, és ezzel eldőlt, hogy a nyugati kereszténységhez kapcsolódunk, nem a keletihez. Ez azt jelenti számomra, hogy Európa addig terjed, ameddig a katedrálisai tartanak.

Mondhatni a sors játéka, hogy a felesége, Ádám Veronika professzor január elsején született, tucatnyi évtizeddel lemaradva Petőfi Sándortól. Szóval amikor az óra éjfélt üt, az évválasztó perceiben együtt ünneplik közösen a születésnapjukat?

Amúgy a feleségem is szilveszterkor született, de az édesanyja előrelátó volt, csak másnapra íratta be az anyakönyvbe, és így egy évvel fiatalabbá tette. Negyven évi boldog házasság áll mögöttünk. Szilveszterkor, ha lehet, együtt ünnepelünk a gyermekeinkkel és az unokáinkkal. Nagyon bensőséges és családias számunkra ez a nap, úgy érezzük, hogy együtt kell ünnepelni.

Bár tudomásom szerint származásilag nincs szorosabb kötődése Erdélyhez, Erdély-szeretete közismert.

Marosszentgyörgyön szép számban élnek Vizik, akik úgy gondolják, hogy rokonságban állunk. Számomra ez megtiszteltetés, és nem lehetetlen. Igaz, nem bizonyított. Igazság szerint a határon túliság fogalma már kora gyermekkoromban téma volt a családban. A felmenőim közül a Csáky család a felvidéki Szepességből származik, és jól emlékszem, amikor a rokonaim Kassa bombázásáról meséltek nekem. Amikor összejöttek „az öregek\", gyakran szóba került Erdély sorsa, Kárpátalja helyzete. Első személyes emlékeim közé tartozik, a hatvanas évek közepéből, amikor egyik erdélyi faluból a másikba mentünk, és elemi erővel hatott, hogy mindenhol magyarul beszéltek. Helyesen és szépen szóltak hozzánk. Mindenütt elmondhatatlan szeretettel fogadtak, és ez mélyen belém ivódott.

A hatvanas években még nem éltünk rosszul, a hetvenes években viszont már előfordult, hogy a magyarországi vendég, rokon helyettünk állt be a sorba cukorért. Mi késztette rá, hogy a gyakorlat, a tettek szintjén segítse határon túli kollégáit, és felkarolja a fiatal szakembereket?

Az, hogy mi egy nemzet vagyunk. A felvidéki, az erdélyi, a délvidéki, a kárpátaljai, a burgenlandi magyarság egy nemzettestnek a részei. Tudniillik a nemzetet a nyelv teszi azzá, ahogy Márai Sándor mondja: „Az ország, a nép még nem haza. A tényekből – az országból, a népből – akkor lesz csak haza, ha az anyanyelv nevet ad a tényeknek. Nincs más haza, csak az anyanyelv.\" Kiemelten kell támogatnunk a határon túli pályakezdő fiatalokat. Ennek a szándéknak a jegyében született meg a javaslat másfél évtizede, hogy az éppen létrejövő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mennyi pénzt kapjon. Összesen négyen voltunk jelen egy kávézóban, ahol Lévai Anikó asszony, Orbán Viktor miniszterelnök felesége arra biztatott, hogy valamit tenni kellene. Akkor azt javasoltam, legyen elkülönítve az egyetemre három milliárd forint. A Sapientia működése azt szolgálja, hogy közös feladatunk elősegíteni a fiatalok szakmai karrierjét.

Egyébként Brassai Zoltán professzorral sok évvel ezelőtt elkezdtünk egy programot, hogy a fiatal egyetemi oktatók eljöhessenek hozzánk pár hétre, hónapra. Kezdetben óriási nehézségekbe ütköztünk, mert a marosvásárhelyi orvosi egyetem vezetősége nem támogatta egyöntetűen az elképzelésünket. De ezt a nehézséget is legyőztük. Az együttműködés a későbbiekben igen sikeresnek bizonyult: körülbelül száztíz fiatal magyar orvos járt nálunk. Sőt, Somogyi Péter professzor közülük jó néhányat kivitt Oxfordba. Tehát megadtuk az indításhoz azt, ami kellett. A lehetőséggel azonban élni kell, és össze kell fogni ott, ahol kisebbségi sorban él a magyar nemzet. Ez egy alapvető kérdés.

Az előbbiekben sugallt széthúzás alátámasztására példaként szolgál a munkahelyem, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem. Hogyan értékeli ezt a már-már tudathasadásos állapotot?

Megmondom őszintén, én az erdélyi magyarság dolgában azt hiányolom leginkább, hogy nem építenek arra, hogy nekünk tudásban igenis ki kell emelkednünk. Ebben látok elmaradást a kisebbségi magyarság részéről. Pedig minden segítséget megadnánk. Amúgy az internet, a világháló korában minden tudást meg lehet szerezni, de ezzel a lehetőséggel élni kell. A tudás megszerzése is a tudás része lett. Változatlanul képviselni kell mindazt, ami a kisebbségben élő magyarság érdekeit szolgálja. Szakadatlanul harcolni kell a megadott jogok gyakorlatba ültetéséért.

Mi a véleménye: jó negyedszázadot követően mi változott Romániában?

A rendszerváltásnak a fejekben, a szürkeállományban is be kell következnie. A mentalitásbeli lemaradás ellenére azt hiszem, felnőtt egy újabb nemzedék, és kialakult egy olyan román értelmiség, amely már másként gondolkodik. Egyrészt a transzilvanizmus mai szemléletére gondolok. Másrészt az időközben felnövekvő román nemzedék mégiscsak másként gondolkodik, ami reményt ad a jövőre nézve. Sajnos a politikusi kiválasztódás szerencsétlennek bizonyult, mert állandóan előhúzzák a magyar kártyát. Ezért is arra szükséges buzdítani a kisebbségi sorban élő magyarokat, hogy fogjanak össze. Minden magyarnak tudomásul kell vennie a magyar nemzethez való tartozása tényét, ami az összetartozás szükségszerűségével, mi több: kötelezettségével jár együtt. Ha ez nem történik meg, akkor a nemzet „porlik, mint a szikla\".

És hogyan látja a magyar politikum negyedszázadát?

Mára a nemzetpolitika begyógyította a szégyenletes decemberi népszavazáskor szerzett sebeket. Az amúgy igen többségű 2004-es népszavazás érvénytelenségét az alacsony szavazatarány biztosította. Ezt én árulásnak tartom.

„Hogyan tovább, erdélyi magyarság?\" – ezzel a címmel írtam egy kis gondolatébresztő értelmiségi elemzést, és megjelentettem füzet formájában. Mi lenne az enyémnél lényegesen tömörebb válasza?

Én voltam az első, aki Bukarestben a Román Tudományos Akadémián tartott beszédemben Székelyföld kulturális és területi autonómiája mellett foglaltam állást. Nagy vita alakult ki, miközben én elnököltem a kisebbségekkel foglalkozó szekciót. A konferenciát Adrian Năstase akkori miniszterelnök patronálta, valamint a Román Tudományos Akadémia elnöke, Eugen Simion. Álláspontom szerint Székelyföld számára mindenképpen szükséges a területi autonómia biztosítása, nem lehet részletmegoldásokat elfogadni. És addig kell a borsót falra hányni, amíg kicsírázik – parafrazálhatom Sütő András írót, Marosvásárhely fekete márciusának az áldozatát. Ma is féltő szeretettel őrzöm azt a fényképet, amelyen Sütő András és Csoóri Sándor társaságában vagyok.

Kolozsvár Erdély mindenkori fővárosa, ahol gyakran megfordult.

Óriási élményt jelentett nekem, amikor a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökeként a Házsongárdi temetőben nagyjaink rendbe hozatott sírjait avattuk fel. Ugyanakkor számomra jelképes a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében a szószék feletti felirat: Verbum caro factum est. (magyarul: Az ige testté lett – szerk. megj.) Ott beszéltem arról, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesületet hogyan támogatta az MTA, kik írták alá azt a Mikó Imrének címzett levelet, amely az EME létrejöttét elősegítette. Ez bizonyítéka annak, hogy már eleink is kiemelten fontosnak tartották az itt élő magyarság támogatását.

Balázs Péter budapesti professzorral tanulmányt írtunk a Marosvásárhelyen végzett magyar orvosok és fogorvosok Magyarországra való áttelepüléséről. Gyakorlatilag a marosvásárhelyi orvosi egyetem majdnem minden harmadik végzettje Magyarországon folytatta életpályáját. Égető kérdés az elvándorlás.

Valóban, a szülőföldön kell tartani a fiatalokat. Ezért rettenetesen elítéltem, amikor a 2002-es választási kampányban a szocialisták azzal riogattak bennünket, hogy húszmillió román jön ide. Viszont az is tény, hogy manapság új kihívásoknak kell eleget tennünk. Az Európai Unióra és szellemiségére jellemző szabad vándorlás idején nem lehet szavakkal visszatartani a fiatalokat. Ehelyett olyan anyagi viszonyokat és megbecsülést kell nyújtani idehaza, hogy maradjanak, vagy ha mégis elmentek, esetleg visszatérhessenek, és tudásukat itthon kamatoztassák. Egyébként nem az a gond, ha elmennek, ha külföldön tapasztalatot szereznek, hanem az, ha nem jönnek haza. Hiszen mondanom sem kell: a kísértés óriási. Jelenleg világszerte háromezernél több magyar professzor munkálkodik. Legtöbben az Egyesült Államokban, ahol nemcsak szaktudásuk, hanem sokoldalúságuk miatt is keresettek.

Bizonyára Önt is megkörnyékezte a dilemma, hogy nem kellene-e elfogadni a külföldi kecsegtető állásajánlato(ka)t.

A „menni vagy maradni?\" kérdés feltevése a kelet-közép-európai értelmiségi körében már-már természetesnek tekinthető múltban és jelenben egyaránt. Én magam németországi, angliai, amerikai ajánlatokat utasítottam vissza. Valami megmagyarázhatatlan nemzeti ragaszkodás tartott vissza mindannyiszor. Hiszen a pénzen, az érvényesülésen kívül más is számít. Mondjuk a haza iránti kötelezettségek. Vagy az, hogy hol érzed magad boldognak. Sohasem bántam meg, hogy a hazatérést választottam. Hiszen alapjába véve Magyarországon is megadatott számomra a lehetőség a kutatásra, ami visszatérésem mindannyiszor megerősítette. Ráadásul itthon olyan közösségi feladatoknak tehettem eleget, amelyek ellensúlyozták az esetleges hátrányokat. És nem utolsó sorban sikerült példát nyújtanom mások számára, amennyiben mindig fontosnak tartottam, hogy az alapkutatásban dolgozó tudósok maradjanak itthon, ha ez lehetséges. Az ország jövője szempontjából ugyanis felbecsülhetetlen érték a „kiművelt emberfők sokaságának\" és eredményeiknek a megtartása.

A száznál is több erdélyi orvos, egyetemi oktató, ifjú kutató magyarországi továbbtanulásának a segítése nem csupán „magyar ügy\" volt. Románokat is támogatott, és elmondható, hogy jó kapcsolatokat ápolt a bukaresti tudósokkal is.

Mindig jó kapcsolatra törekedtem a Román Tudományos Akadémiával. Nagyra értékeltem, hogy Verespatak ügyében az akadémia úgy foglalt állást, ahogyan az egy tudós testülettől elvárható. A témával kapcsolatos sajátos emlékem, amikor Iliescu államelnök a vendégem volt Budapesten. Lekísértem a gépkocsijához, és abbéli reményemet fejeztem ki, hogy ő maga is a környezetvédelmi szempontokat tartja elsődlegesnek. Fejbiccentéssel nyugtázta érveimet, igaz, azzal már nem biztatott, hogy a román parlament ugyanúgy vélekedik majd, mint az akadémikusok.

 

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét közel húsz éve az alábbi indoklással kapta meg: „Az agykutatásban, a neurokémia ingerületátvitel területén elért kimagasló, nemzetközi elismertségű tudományos eredményeiért, iskolateremtő oktatói és széles körű tudományszervező munkásságáért.\" Tudományos ténykedése terén mire a legbüszkébb?

Arra, hogy évek óta Nobel-díjra terjesztenek fel. A Kárpát-medencének azon a fertályán ezt nem nagyon tudják. Szóval, amerikai, svéd és egyéb csoportok évek óta javasolnak a nem szinaptikus ingerületátvitel megismerése terén végzett munkásságomért. Amikor a nem szinaptikus ingerületátvitellel kapcsolatos első tudományos közleményem megjelent, sokan csóválták a fejüket. De bebizonyosodott, hogy a kutatásban előremutató az új kimondása által tanúsított bátorság. Kiderült, hogy az egyik ideghálózatból felszabaduló kémiai mediátor képes hatni a másikra szoros szinaptikus kapcsolat nélkül. Kiderült, hogy nagy távolságra kiterjedő kapcsolatok léteznek. Ha valaki ma belép a Medlineba (orvosi cikkek adatbázisa – szerk. megj.), és beüti a keresőbe a nem szinaptikus vagy extraszinaptikus kifejezést, az évente ezer-ezerötszáz cikket talál, amelyek megerősítik az én felfedezésemet.

Örömmel tölt el ugyanakkor, hogy felfedezésemnek köszönhetően számos gyógyszert fejlesztettek ki, elsősorban a depresszió, az epilepszia, a skizofrénia gyógyítására. A bátorság nemcsak egyéni adottság, hanem egyúttal közös erény. A Budapest központú Magyar Tudományos Akadémiának területi bizottságai vannak Pécsett, Veszprémben, Szegeden, Miskolcon és Debrecenben. Az öt területi bizottság mellett megalkottam az első határon túlit. A hatodik akadémiai bizottság Kolozsvárott működik, és a magyar állam költségvetéséből kap folyamatos támogatást.

Az értelmiségi dilemmája, hogy vállaljon-e el bizonyos szerepköröket. Fogadjon-e el politikai vagy részben politikai tisztségeket. Bizonyára többször került ilyen döntéshelyzetbe, nemde?

Minden kormányzati pozícióra alkalmatlannak tartom magam. Ennek megfelelően gondolkodom és cselekszem. Annak idején Orbán Viktor miniszterelnök felkért a csúcsminiszterségre, arra a posztra, amelyet jelenleg Balog Zoltán tölt be. Azelőtt a Horn-kormány egészségügyi miniszterségét is elutasítottam.

Miért utasította vissza?

Mert természettudósként valószínűleg erre alkalmatlan vagyok. Ezért a kutatásnál maradtam, ami igazi boldogságot nyújt számomra. Továbbá megőriztem meglevő értékrendemet és közéleti függetlenségemet: mindig van nyíltan felvállalt véleményem. Miközben alátámasztom azon meggyőződésemet, miszerint a szakmailag felkészült és erkölcsileg példamutató jó kutató számára kihívás az, hogy jó vezetővé váljon.

Két hároméves cikluson keresztül, 2002-2008 között töltötte be az MTA elnöki tisztségét, előtte szintén hat éven át az akadémia alelnöke volt. Hogyan látja az akadémia szerepét?

1825-ben az országgyűlés az akadémiát a magyar tudományos nyelv megteremtésére és a tudomány anyanyelven történő művelésére hozta létre. Az akadémia a tudományos és kulturális nemzeti értékek őrzője. Egyúttal új értékeket teremt, és az értékek megbecsülését hirdeti. Az európai szellem és kultúra fontos megtestesítője. Mivel a tudomány vívmányai csakis nemzetközi kitekintésűek, büszkék lehetünk arra, hogy adottságainkhoz mérten e tekintetben sokat adtunk a világnak. Arra, hogy sikerült egyszerre megjelenítenünk a nemzetit és a nemzetközit, a hagyományt és az újdonságot. Elsősorban Bessenyei Györgynek kell igazat adnom, aki 1778-ban azt írta „Aki tehát a magyar nemzetet tudós nemzetté akarja tenni, legelőször is annak született nyelvének kiszélesítésén és pallérozásán igyekezzék\"... (Bessenyei György: Magyarság, 1778).

Arról már beszéltünk, hogy mi az akadémia szerepe Erdélyben. De mi az erdélyiek szerepe a budapesti akadémián?

Mi otthona szeretnénk lenni a világon bárhol élő, magyarságukat valló, értékteremtő tudósoknak. Az MTA volt az első, amely megnyitotta kapuit a számukra. Az első lépés Berend Iván elnöksége alatt történt meg. Azóta a határon túli magyar tudósoknak nemcsak helyet adunk, hanem tiszteletdíjat is biztosítunk számukra. Eredménnyel ápoljuk a határon túl átívelő tudományos kapcsolatokat, tudományos értékeket. Itt kell megjegyezni, hogy Berend elnöksége alatt rehabilitálták a Gerő Ernő-, Alexics György-féle bizottság által kizártakat és állították vissza tagságukat.

A két cikluson át betöltött MTA elnöki tisztsége mellett jóval korábban és hosszabb ideig elnöke volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak. A különböző tudományok, művészetek területének jobb megismerése érdekében létrehozta a Mindentudás Egyetemét, amelynek első előadója volt 2002 szeptemberében. Sokan a mai napig visszaemlékezünk erre a rendkívül érdekes előadásra (Egy életem, egy halálom?) és a sorozat több előadójára, mondanivalójukra. Hogyan összegezné tudományos ismeretterjesztő ténykedését?

A tudósnak felelőssége megosztani a tudását. Ha az MTA alapítójának, Széchenyi Istvánnak Pozsonyban elhangzott szavaira utalok, akkor én is kimondom: ismertté kell tenni magyar nyelven közérthetően a kor tudományos eredményeit! Erdély Széchenyije, Mikó Imre gróf pontosan ugyanezt képviselte. Úgy érzem, számomra a tudománynépszerűsítés elősegítése egy olyan feladat volt, amelynek eleget tettem és eleget teszek. Egyúttal népszerűsítettük a tudásszerzés igényét is. Utódaimnak is feladatul tűzöm ki a tudás megosztását. Mert a tudás fegyver az ember kezében. A tudásba való befektetés előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Ennek a tizenötmilliós magyar nemzetnek az értékteremtéssel kell kitűnnie. Azért értek egyet a jelenlegi kormány határon túli politikájával, a MÁÉRT-tel, hogy meg kell osztani a tudást, támogatni kell a határon túli egyetemeket, főiskolákat. Mint a Bethlen Gábor Alap kuratóriumának az elnöke, indítványoztuk, hogy egyik év az óvodások éve legyen, a másik az általános iskolák, gimnáziumok, egyetemek éve, majd a szakiskoláké. Ilyenkor ezeket az intézményeket kiemelten támogatjuk. Magyar nyelven magyar tudást! De nagyon fontos szerepet játszik az erdélyi magyarság kétnyelvűsége is. Igenis, meg kell tanulni jól románul!

Milyen biztatást fogalmazhat meg azok számára, akik nemzeti ügyekért aggódnak és tesznek?

Nem kell mindenben egyetérteni, de az alapvető emberi értékekben és főleg a nemzeti ügyekben szinte-szinte kötelező lenne közös nevezőre jutni. Egyébként a kis közösség, a család a legfontosabb és a leghatékonyabb gazdasági egység. Ha úgy működne minden állam, mint a családok, akkor nem lenne baj. Ezért erősíteni kellene a családokat, a vallási közösségeket, a városi közösségeket, a sportklubokat és a többi kis közösséget. A nemzeti közösség egy kiaknázatlan összetartó erő. Nagy baj Európára nézve, hogy a nemzetek, a kis közösségek felbomlásának a tanúi vagyunk. Miközben kialakul a pénz hatalmának a világa, amelyben az ember úgy gondolja, hogy nem csak szereplő a teremtett világ színpadán, hanem már maga a rendező. Átveszi isten szerepét. Úgy gondolja, és ez a tudomány eredménye, hogy végtelen lehetőségeket kapott. Csakhogy mi lesz, ha valaki megnyom majd egy gombot, és elindul a világvége?

Az agy és működése legtömörebben kifejezve – csodálatos. Milyen lehetőségeket rejteget a ma embere számára? És a jövő számára?

Óriási a változás, de aki integrálni tud, aki újabb és újabb felismeréseket, felfedezéseket, gondolatokat fogalmaz meg, az örökké fiatal marad. A szellemi frissesség, a fiatalság nem csak az életkortól függ. Ami az emberi agy működését illeti, a szellemi leépülés ellen a legjobb gyógyszer az agy működtetése, megterhelése. Még tíz évvel ezelőtt is azt tanítottuk, hogy az agyban az idegsejteknek a mennyisége egyre csökken az életkor előrehaladtával. Tulajdonképpen nem csökken, csak újratermelődik. Ilyen szempontból az agy regenerálódik. Ezért én mindig azt szoktam mondani, hogy demencia helyett a legjobb gyógyszer, ha az ember olvas, beszél, gondolkodik. Működtetni kell az agyat.

Ha a jövőről beszélünk, próféciákra is szükség van. Milyennek látja Erdély, Székelyföld jövőjét?

Bízom a székelység genetikailag kódolt azon tulajdonságában, hogy a vihart is túléli. Amint a székely himnuszból tudjuk: „Ameddig élünk, magyar ajkú népek, / Megtörni lelkünk nem lehet soha\" Én ilyen szempontból optimista vagyok.

És milyennek látja Magyarország, az egész magyar nemzet jövőjét?

Mindent túléltünk. Csodálatos a történelmünk. Ide jött a cár, a Habsburg uralkodók, és az oszmán birodalom is felénk terjeszkedett. Mégis, púp vagyunk mások hátán.

Közeleg a nyolcvanadik születésnapja. Hogyan készül a nyolc évtized megünneplésére?

Hadd valljam be: nem gondolok arra, hogy nyolcvan éves leszek. Inkább az érdekel, hogy mi a következő feladat. Ezért folyamatosan dolgozok, és szinte minden nap sportolok, reggelente teniszezek. Bejárok az intézetbe, tudományos cikkeket írok, amerikai lapot szerkesztek. Mi több, meg-megélem a kisebbségi sorsban levő magyarság életét is. Hitvallásom: nincs nap munka nélkül.

Vajon melyik csokornyakkendőjét veszi fel erre az ünnepi alkalomra?

Biztosan színeset. Biztosan olyat, amelyik a lelkemet is képviseli. A boldogságot, a reményteljes jövőt.

Nem hagyhatom ki a szokványos kérdést: további tervei?

Életem a kutatásnak szenteltem, ezért nyilvánvalóan kutatni szeretnék életem végéig. És nevelni a fiatalokat, hozzájárulni az utánpótlás biztosításához. Marosvásárhelyi professzorok segítségével újból szeretnénk kiválasztani az orvostanhallgatók és gyógyszerészhallgatók köréből a legérdemesültebbeket, akik eljönnének ide tanulni. A marosvásárhelyi orvosi egyetem rektora is egyetért ezzel. Amint már az előbbiekben is elmondtam, ezt nagyon fontosnak tartom, mert azt a hidat szolgálja, amelyet tovább kell építeni a Romániában élő magyar és román szakemberek, értelmiségiek között.

Mit üzen az erdélyieknek: értelmiségieknek, természettudósoknak, kutatóknak és orvosoknak, bárkinek?

A tudást át kell adni. Közérthetővé kell tenni. És a tudás egyetemességének a képviseletén túl, magyar nyelven kell megosztani a tudást, mert az a magyar nemzetet élteti. A jövőnk biztosítéka. A tudósnak fontos, hogy a bonum commun-ét, a közjót szolgálja, hogy a tudás közkinccsé váljék. A tudós, tanár, erdélyi és nem erdélyi értelmiségi számára Kányádi Sándor négysorosa az útravaló: „Aki megért / s megértet / egy népet / megéltet.\"

Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke 1936. december 31-énszületett Budapesten. 1955-ben Pécsett kezdte el az orvosi egyetemet, ahonnan az 1956-os forradalom idején kifejtett tevékenysége miatt eltanácsolták, ezért a fővárosban folytatta tanulmányait. 1961-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, a diploma megszerzése után az egyetem Issekutz Béla által vezetett gyógyszertani intézetének tanársegédje lett, 1981-ben átkerült az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetébe (KOKI). Kutatásai során a tankönyvi adatoknak ellentmondó eredményre jutott, koncepciója új agyműködési modellt tett lehetővé, és elindított egy új agykutatási irányzatot. A 2006-ban kapott Románia Csillaga tiszti fokozata érdemrendjét idén visszaadta tiltakozásul amiatt, hogy Klaus Johannis államfő visszavonta Tőkés László kitüntetését. Idén ő kapta Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj – Kisbolygóval honoris causa nevű elismerést, amellyel a tudomány népszerűsítéséért, közérthető megjelenítéséért legtöbbet tevő tudósokat jutalmazzák, és kisbolygót neveztek el róla.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.

Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM