A választás, a szavazás egy igen bonyolult állampolgári feladat, avagy lehetőség, amelynek semmilyen társadalomban sincs tökéletes tisztasága és abszolút módszere. De vannak árnyalatai a diktatúrától a vélt-valós demokráciáig.
2016. szeptember 24., 15:232016. szeptember 24., 15:23
Sem harminc éve, sem egy hete nem gondoltam volna, hogy megérem a Maros megyei magyarság „fekete hétfőjét” (sajnos a fekete márciust is megértem), szeptember tizenkilencedikét.
Amikor a választók némelyike felsőbb utasításra és elvárásra maroktelefonnal rögzítette a leadott szavazatát, hogy a „jótevőknek” bebizonyítsa háláját, és további bizalmában reménykedjen. (Ilyen még az átkosban sem létezett, enyhítendő tény viszont, hogy akkoriban a politikusok nem hordtak okostelefont.)
A nemrég virágvasárnapi hozsannával éljenzett közös marosvásárhelyi polgármesterjelölt, az összetartozás és összetartás megtestesítője be nem jutó helyre rangsoroltatott, azaz a többség „Feszítsd meg!”-et kiáltott neki. (Jézus: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”)
A második helyen rangsorolt szenátorjelölt, a „húzóember”, aki – saját érdekében is – minél több választót szeretne majd meggyőzni a december 11-ei választás fontosságáról, a jelölések kevesebb mint felét kapta meg, 84 szavazatot a 169-ből, azaz bizalmi szint alatt teljesített. (Enyhítendő körülmény: a brüsszeli vagy bukaresti demokrácia által is elvárt újabb választási forduló helyett azonban négyszer is újraszámolták a szavazatokat.)
Mivel sem a sokadik mandátumuk után nyugdíjba vonuló 65 év felettiek, sem az újdonsült népképviseletre vállalkozók nem reagáltak egy korábbi írásomban felvetett közérdekű problémára, idemásolok két mondatot: „... ha azt akarják, hogy a gyengélkedő választó ne muszájból, nyögvenyelősen, hányingertől és a mellékhatásoktól tartva vegye be a szabad választás hatóanyagú (vagy anélküli) gyógyszert, akkor már a választási kampányukban sűrűn hangoztassák, hogy mindent meg fognak tenni a kiváltságnyugdíjak eltörléséért. Mert egyre többen már csak olyan honatyákra lesznek hajlandóak szavazni, akik választási kampányukban hangjukat hallatják a hasonló politikusi önérdek-érvényesítés ellen”. (Repetitio est mater studiorum, azaz a gyengébbek kedvéért: Ismétlés a tudás anyja.)
Emlékeztetni szeretnék továbbá: a szavazás szabad akaratból történő, mindenféle esetleges megkülönböztetést mellőző erkölcsi kötelesség, egyúttal lelkiismereti kérdés (legalábbis az elméleti tankönyvekben így szerepel).
dr. Ábrám Zoltán
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!