A kolozsvári holokauszt-emlékmű leleplezésekor helyszínként a Krónikában – és más sajtótermékben is – Postakert jelent meg. Nem tudni, kitől származik, ki találta ki.
2014. június 14., 20:542014. június 14., 20:54
Az illetőt minden bizonnyal megtévesztette az, hogy ez a kis sétatér, az ún. Caragiale park, a főposta mögött terül el. Valószínűleg hallott a Postakertről, és azt gondolta, hitte, hogy akkor ez az. Ennek a helynek, ennek az óvári kis sétatérnek azonban nem ez a neve.
Az alábbiakból kiderül, Kolozsvárt hol volt a Postakert. A Krónika által említett Postakert neve eredetileg Tyúkpiac (lásd lennebb). Az idézetek Asztalos Lajos Kolozsvár. Helynév- és településtörténeti adattár című kötetéből valók.
Postakert. A Kis-Szamos (Malomárok) jobb partján, a későbbi Postakert utca kialakulása előtt itt elterülő kert, az egykori postamester kertjének neve. Melyről az itt kialakuló utca a nevét kapta. → Postakert utca, Postarét.
Postakert utca. A Széchenyi tér keleti sarkából, a Kis-Szamos (Malomárok) jobb partján, a Tímár utca (A. Şaguna) folytatásában nyíló, a Hosszú-Szappany (Brassai) utca végének érintésével a Trencsin (Bocskai, A. Iancu) tér északnyugati sarkáig vezető utca.
1869: Postakert u[tcza] [Bodányi]; 1894: Postakert utcza [Mach]; 1914: Postakert utca [Cim14 169.]; 1917: Postakert utca [Cs17]; 1923: Str. Clemenceau [Br 85., 101.]; 1933: Str. Clemenceau [OF 38.]; 1937: Str. Clemenceau [Br37]; 1941: Postakert utca [Kvát41]; 1945: Postakert utca; Str. Cuza Vodă utca [Kvut]; 1964: Str. Cuza Vodă utca; Str. Cuza Vodă.
A XIX. század elején kiterjedt kert, a postamester kertje volt itt, innét az utca neve. → Postarét. Postarét. A Kis-Szamos (Malomárok) nyugati ágának bal partja és a Szamos jobb partja által határolt rét. Itt épült fel később a Renner-féle bőrgyár, a Dermata. Mára teljesen beépült. A Kis-Szamos nyugati és keleti ága közti határ a Postaberek, másképp Berek. → Postaberek.
1865: Posta rét [Páncz]; 1876: Posta rét [Páncz1876]; 1893: Posta rét [SAKv].
Egykor a Postakert és a Postarét az a terület volt, amelyen a lovas posta korában a postamester földet kapott, hogy a postalovaknak takarmányt termesszen. E név másutt is előfordul, így Debrecenben (Postakert), a Somogy megyei Zákányban (Posta kertje), Kiskanizsán (Posta-kertök), Nagykárolyban (Postarét) [FESZ II. 368.]. A Szamos bal partján terült el az ugyancsak a lovas postával kapcsolatos rét, a Cambiatori rét. → Postakert utca, Cambiatori rét.
Postaberek. A Kis-Szamos (Malomárok) két ága, északon a Szamos jobb partja, délen a vasút által határolt terület. Másképpen Berek. 1845-ben a Kétvízközi tizedhez számították. Itt alakult ki az első világháború után a Bulgária-telep. Csányi Gusztáv 1913. évi térképe [Cs13] a telep főutcája, a János Zsigmond utca (Dobrudzsa, Bábolna, Bobâlnei), valamint a Gyöngyvirág utca (Mărgăritarilor) előzményét mezei útként tünteti föl. Mára teljesen beépült. → 2. Berek, Postarét, Bulgária-telep. 1913: Berek [Cs13];
1926: „A [Posta]berekben hatalmas sövényű gát akasztja meg a folyót [a Szamost]. Felduzzasztja vizét a szamosfalvi malom árkába. [...] A berekben hatalmas nyárfák, a vízparton füzek.” [Nagy 146.]. Nevének második tagját a terület vizenyős talajáról, berkes voltáról kapta. Első tagjának eredete ismeretlen.
Cambiatori rét. A Kajántó-pataktól keletre, a Szentgyörgy-hegy alatt, a Szamosig terjedő rét. Itt van a téglagyár, a Téglás utca (Gyár, Fabricii). Mára, elsősorban gyárakkal, teljesen beépült. 1870: Cambiatori rét [Jev70.I]; Cambiatori legelő [Jakab I. 43.]; 1910: Kambiatori rét [Kv910]. A cambiator a postával, postálkodással összefüggő kifejezés. Az egykori Főkormányszék, a Gubernium is együtt tárgyalta a posta- és a cambiaturai ügyeket.
A ’cserél’, ’vált’, ’változik’ jelentésű latin cambiaréból [DLE 238.] való cambiatora jelentése ’lóváltó hivatal’, ’lóváltó hely’, ’(posta)lóváltó hely’, a cambiaturista jelentése ’lóváltó’. Az a személy, aki a postalovakat váltotta. Ezt Kolozsvárt és Désen cambiatornak mondták [Kiss András közlése]. A Kis-Szamos (Malomárok) nyugati ágának bal partja és a Szamos jobb partja között terült el az ugyancsak a lovas postával kapcsolatos Postarét. → Postarét.
Tyúkpiac. A mai főposta háta mögötti, egykori kis piac. Az 1950-es évekig cirkuszok, panoptikumok meg egyéb szórakoztató vándorvállalkozások telepedtek ide városi tartózkodásuk idején. Az 1950-es évek elején a teret rendezték, parkosították, s a tyúkpiacot a Széchenyi tér középső részére, innét 1957-ben az alsó, szamosi betonhídig (Árpád úti hídig) terjedő, bekerített és lebetonozott parkrészre telepítették.
Rövidesen innét is eltávolították, mert itt többemeletes ház építéséhez kezdtek 1958–59-ben. 1961-ben a nagy kilencemeletes tömbház és a mozi felépítésével a Széchenyi tér rendezését befejezték [SzTAj]. A tyúkpiac végül összezsugorodva, a Hosszú utca elején, jobboldalt kapott helyet. Néhány év múltán végleg megszüntették.
A Tyúkpiac helyén 1952. február 1-jén kis parkot avattak, s ezt Ion Luca Caragiale századik születésnapja alkalmából róla nevezték el. 1957-ben az írónak a Ion Irimescu által készített mellszobrát helyezték el itt [GKv 240.]. A szobor készítéséhez nem állt rendelkezésre elegendő bronz, ezért az illetékes városi hatóság fölvetette, hogy Szent Györgynek akkor még a Szentgyörgy téren álló szobrát be kell olvasztani.
Szerencsére egy Vizsnyai nevű harisnyaszem-felszedő iparos, aki akkoriban jelentős személy volt a szakszervezeti szövetségben, ebbe nem nyugodott bele, hivatali ismeretségei révén bronzot szerzett, s a Szent György-szobor megmenekült [Virgil Salvanu közlése]. → Cselédpiac.
Cselédpiac. Az Óvárban, az 1960-as évek végén épült új telefonközpont mögött, a Tyúkpiacon. Évtizedekig a városban szolgáló, főleg györgyfalvi, széki lányok csütörtök és vasárnap délutáni találkozóhelye. Ilyenkor saját viseletükbe öltöztek, táncoltak, énekeltek. Az 1950-es, 1960-as években itt és a Karolina téren – ahol a déli soron az idő tájt cseléd-, szolgálószerződtető iroda működött – minden hónap elsején és 15-én szerződtették a szolgálólányokat [Kiss András közlése]. → Tyúkpiac.
Asztalos Lajos
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!