Krónika Online
2017. április 25., kedd; Ma Márk napja van
Rss Facebook oldal Twitter oldal

Bodor Pál és a riporterek – Egy főszerkesztő halálára

2017.03.19. [13:44]

„A hazugság a király asztalánál ül – idézi a román írótól Bodor Pál a telefonkagylóba, és kajánul mosolyogva hozzáteszi: – Veszedelmes egy mondat.”

bodor pal mti_b

Bent ülök nála a főszerkesztői szobában valamikor 1979 nyarán a román fővárosban, a tévé­szék­ház kilencedik emeletén. Folyik a felvételem a szerkesztőségbe, felhívott konzultálni, de folyton csöng a telefon, és neki halaszthatatlanul válaszolnia kell. Hallom, látom, tapasztalom, hogyan szervez, mennyire szellemes, milyen hihetetlenül széles az ismeretségi köre, milyen villámgyorsan vált az esze, s hogy egy valóságos nyelvi bűvész könnyedségével és eleganciájával vált át magyarról románra és viszont, miként ért szót művésszel és pártbürokratával egyaránt.

Sokat hallottam róla, még többet olvastam róla és tőle, tudom, egyik legkiválóbb kisebbségi írónk, szerkesztőnk és politikusunk. Egyike azoknak – fél kezemen meg tudnám számolni őket –, akik a hatvanas évek végén egy kivételes pillanatban kialkudták a legfelsőbb pártvezetésnél a román közszolgálati televízió magyar adásának, a Kriterion Kiadónak, a Hét című hetilapnak a megalapítását. S akik ezzel történelmi esélyhez, régóta várt fellélegzéshez juttatták az erdélyi magyarság művelődését, közösségi törekvéseit. Bár rövid ideig tartanak, létfontosságú fordulatok ezek, évtizedekre terjed éltető impulzusuk hatása, nélkülük át sem tudnánk vészelni a mostohább évtizedeket. Mikor szóhoz jutok, faggatom az alapítás utáni évekről, elégtétellel mesél arról, hogyan kezdeményezte és vitte keresztül a heti háromszori töredékadások tömbösítését. (Ma sem ártana követni e példát.) Tessék megkérdezni az idősebbeket: a hétfő délutánra összevont három-négy órás magyar adás heti esemény volt a diktatúra hetvenes éveiben, százezreket ültetett a képernyő elé és teremtett olyan valódi közösségi érzést és élményt, amire korábban nem volt példa Erdélyben.

Sok mindent fűzhetnék még hozzá, sokat tanulhatnánk belőle, de itt most riporterként legyen szabad egyetlen dologra fókuszálnom. Bodor Pál hagyta dolgozni a munkatársait. Aradits László, Józsa Erika, Csáky Zoltán, Boros Zoltán, Mag Péter és mások a megmondhatói, hogy ez a nagyon művelt és tehetséges, sokoldalú ember – bár valósággal tobzódott a jobbnál jobb ötletekben – nem kívánta saját véleménye szócsövévé degradálni egyetlen önállóságra törekvő beosztottját sem. Tudatában volt annak, hogy a saját kibontakoztatott képesség a legjobb ösztöke, teljesítmény nyújtására az serkent a leginkább. Fentiek riportjai, műsorszámai, filmjei, interjúi stb. – a legutóbbi évfordulón számba vették az élményt nyújtó műfajok legemlékezetesebb darabjait: a tutajos kaland, a kalákamozgalom, a saját könnyűzene feltámasztása, az iskolatámogató segédanyagok, a történelmi emlékezet ébren tartása, az oknyomozó riportok, a színházi anyagok stb. – megérdemelten vertek százezrek tudatában visszhangot, és számomra külön öröm, hogy a pályára lépésemkor én is e műhelyből kaptam indíttatást.

B. Kovács András

A szerző sepsiszentgyörgyi újságíró

Komment




Hozzászólás száma:
Név:
Biztonsági kód
Elfogadom a mércét
2.
Mircea SERBAN
2017.04.07., péntek [01:11]
Motto:
“De-ar fi lumea de hârtie
Aş aprinde-o la mânie
Dar lumea-i stană de piatră
Nu s-aprinde niciodată!”

In memoriam


De cele mai multe ori vorbim despre lumină şi iubire ca şi cum acestea ar fi singurele ce împlinesc total universul dar, aceasta nu e chiar aşa…
Viaţa posedă multe şi întunecate unghere, cumplite şi nenumărate violenţe împotriva cărora (și) omul trebuie să lupte…
E suficient să aprinzi o lumânare într-o cameră întunecată şi întunericul se retrage instantaneu şi de aici se deduce că întunericul este rău iar, lumina este bună…
Lumina este fiinţă de sine stătătoare pe care întunericul nu o are…
Lumina înghite întunericul, dar întunericul nu poate înghiţi lumina…
Împotriva întunericului nu poţi lupta cu întuneric căci, atunci nu eşti cu nimic mai bun decât cel împotriva căruia lupţi!
Iubirii şi luminii le sunt veşnice adversare Întunericul şi Răul, (Satan)!
Aceste entităţi, noţiuni - care din lipsă de înţelegere, au ţinut secole de-a rândul omenirea în teroare şi spaimă, au făcut pe mulţi dintre semeni să se îndoiască şi fac încă să se mai îndoiască faţă de bine şi aceştia chiar pun la îndoială chiar existenţa lui Dumnezeu căci, ei spun aşa: dacă ar exista divinitate atunci, Dumnezeu cel milostiv nu ar permite atâtea nedreptăţi… dar, dacă încercăm o situare a gândurilor la un nivel superior cu siguranţă vom pune întrebarea: poate exista lumina fără întuneric?
Are sens să numim ceva ca fiind „bine” dacă „răul” nu există nici ca noţiune?
Lumina şi lipsa luminii, binele şi răul sunt părţi ale uneia şi aceleaşi unităţi pe care o numim Univers!
Chiar întunericul este acela ce ne oferă posibilitatea de a formula aprecieri despre lumea în totalitatea ei, despre univers căci, nu trebuie să uităm că până şi întunericul este lumină dar, ceva mai puţină, precum lumina fracţionată din spaţiul universal…
Pe aceia cine sunt în slujba luminii îi putem numi constructori, arhitecţi, pe cei aflaţi în slujba întunericului prăpădiţi, nimicitori…

BODOR PÁL a construit cu iubire şi seninătatea unui copil, cu înţelepciunea unui sacerdot cu lumina lui lină, luminie, adăugând universului nu numai o operă literară, jurnalistică, pedagogică căci, el a fost mentorul multora, îndreptându-le paşii către „meseria de a fi curios”, sporind astfel, şi lumina mea, dar, mai ales unul din cel mai talentat (alături de românul POP Simion), dar aidoma legendarului meşter Manole, nefericit arhitect al relaţiei ungaro-române şi româno-ungare!

Vişeu de Sus-Ocna Şugatag, 17 martie 2016

Mircea Şerban



Mottó : „Ha a világ papírból volna haragból felgyújtanám, de a világ kőszikla, nem gyúlna meg soha .”Bodor Pál emlékéreLegtöbbször úgy beszélünk a fényről és a szeretetről, mintha egyedül ezektöltenék be egészen a világmindenséget, holott ez nem teljesen igaz...Az életnek nagyon sok sötét, kegyetlen zuga van, tele erőszakkal, ami ellen azembernek (is) küzdenie kell...Elég meggyújtani egy gyertyát a sötét szobában, és a sötétség nyombanvisszahúzódik. Innen következtethetjük azt, hogy a sötétség rossz, a világosságpedig jó... A világosság olyan önmagában létező, amit a sötétség nem birtokolhat.A világosság elnyeli a sötétséget, de a sötétség nem tudja elnyelni a világosságot...A sötétség ellen nem harcolhatsz sötétséggel, mert akkor semmivel sem vagy jobbannál, mint ami ellen harcolsz.A szeretet és a világosság örök ellensége a sötétség és a rossz ( a Sátán)! Ezek a fogalmak a megértés hiányában évszázadokon át rémuralomban tartották azemberiséget, kételkedővé téve sokakat a jóval szemben. Ezek vonják kétségbe Istenlétezését is, mondván: ha létezne istenség, akkor az irgalmas Isten nem engednemeg ennyi kegyetlenséget... Ha viszont magasabb távlatokba helyezzükgondolatainkat, inkább úgy tehetjük fel ezt a kérdést: létezhet-e világosság sötétségnélkül?Van értelme valamit „jónak” nevezni akkor, ha a „rossznak” még a fogalmasem létezik?A világosság és a világosság hiánya, a jó és a rossz, részei egyazonegésznek, amit Világmindenségnek nevezünk!Maga a sötétség azonban lehetőséget is ad arra, hogy teljes egészébenértelmezzük és értékeljük a világot, mivel azt sem szabad elfelejtenünk, hogy végsősoron a sötétség is - a térben megtört fényként – egy kevés világosság.Akik a világosság szolgálatában állnak, azokat bizton nevezhetjük építőknek,építő mestereknek, azokat viszont, akik a sötétséget szolgálják pusztítóknak,megsemmisítőknek.
Bodor Pál úgy épített, akár egy gyermek az ő derűjével és szeretetével, vagymint egy bölcs, Istennek szentelt, szelídfényű férfi. Ő nemcsak az irodalmi,újságírói, pedagógiai műveivel járult hozzá a Nagy Egészhez, hanem azzal is, hogysokak tanácsadója, tanítója volt, „a kíváncsiság mestersége” felé terelvén lépteiket,- ezzel gyarapítván az én világosságomat is. És leginkább nevezhetjük őt - a román Pop Simion mellett - a legtehetségesebbekegyikének, aki azonban teljesen hasonulva Kőmüves Kelemen legendájához, amagyar-román és román-magyar kapcsolatok boldogtalan építőmesterévé vált!Mircea ŞerbanFelsővisó-Aknasugatag, 2017. március 17.(Fordította Maria-Louisiana Şerban)
1.
Papcsak Enikő
2017.03.22., szerda [23:18]
Óriási,egy ember halála arra indítja az "újságírót",hogy visszasírja a diktatura éveit amikor napi két órát volt tv-adás.Gratulálunk.
Hozzászólások2

Óvakodj a görögöktől...

15:14 [2017.04.23.]

Charles, comes siculorum

15:12 [2017.04.23.]

Trump, a washingtoni látnok

11:45 [2017.04.17.]

Kettős mérce

11:42 [2017.04.17.]

Feltámadási műsorkínálat

18:49 [2017.04.16.]

Kettős mérce

11:42 [2017.04.17.] Megtekintések száma980

Trump, a washingtoni látnok

11:45 [2017.04.17.] Megtekintések száma865

Romániai belpolitikai küzdelem

15:08 [2017.03.26.] Megtekintések száma823

Feltámadási műsorkínálat

18:49 [2017.04.16.] Megtekintések száma655

Charles, comes siculorum

15:12 [2017.04.23.] Megtekintések száma497

Egy ENSZ-diplomata a magyar ügyért

14:33 [2017.04.02.] Megtekintések száma467

Kettős mérce

11:42 [2017.04.17.] Hozzászólások7

Feltámadási műsorkínálat

18:49 [2017.04.16.] Hozzászólások3

Romániai belpolitikai küzdelem

15:08 [2017.03.26.] Hozzászólások0

Trump, a washingtoni látnok

11:45 [2017.04.17.] Hozzászólások0

Óvakodj a görögöktől...

15:14 [2017.04.23.] Hozzászólások0