EP-választás kiélezett hangulatban – Negyedízben várják urnák elé a polgárokat vasárnap, amikor népszavazást is tartanak
Jelentős téttel bírnak Európa-szerte a mostani európai parlamenti választások, és nincs ez másképp Romániában sem: vasárnap kiderül, mennyire csökkentették a kormányzó PSD népszerűségét az igazságügyi botrányok. Az RMDSZ közben a bejutásért izgul.
Románia európai uniós csatlakozása óta immár a negyedik európai parlamenti (EP) választásra várják az ország polgárait vasárnap, miközben az Egyesült Királyságban és Hollandiában már csütörtökön elkezdődött a választási folyamat, amelynek keretében az Európai Unió mintegy 400 millió szavazókorú állampolgára adhatja le voksát.
Romániában a voksolást ezúttal „megkettőzik”: az EP-választással egyszerre zajlik majd a Klaus Johannis államfő által az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc témájában kiírt népszavazás is.
{K4}
A 18 730 szavazókörben reggel 7 és este 9 óra között várják a választópolgárokat, az esti urnazárás után már csak az szavazhat, aki a szavazóhelyiségben tartózkodik. A szavazáshoz személyi igazolvány szükséges, amelyet voksolás előtt beszkennelnek, elkerülendő a többszöri voksolást. A voksolás a megszokott módon zajlik majd: a választópolgár a szavazóbiztosoktól megkapja a szavazólapokat, valamint egy bélyegzőt, amellyel azon párt listájára kell pecsétet nyomnia, amelyre szavazni kíván.
{K2}
A vasárnapi voksoláson összesen három szavazólap lesz: az első az EP-választásé, amelyen a pártok listái, illetve a három független jelölt szerepelnek, a másik kettőn az államfő által kiírt népszavazás két kérdése olvasható majd. Amennyiben valaki nem kíván részt venni a népszavazáson, ezt jeleznie kell a szavazóbiztosnak.
Az EP-választáson 13 párt, illetve pártszövetség, valamint 3 független jelölt száll harcba a Romániának járó 33 EP-képviselői helyért.
Ezek: a Szociáldemokrata Párt (PSD), az USR–PLUS 2020 választási szövetség – a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) koalíciója –, a Pro Románia (PRO), az RMDSZ), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), a Prodemo Párt, a Népi Mozgalom Párt (PMP), a Román Szocialista Párt (PSR), a Független Szociáldemokrata Párt (PSDI), az Egységes Románia Párt (PRU), a Románia Haladásáért Országos Szövetség UNPR) és a Nemzeti Egység Tömbje (BUN). Mellettük Gregoriana-Carmen Tudoran, George Nicolae Simion és Peter Costea független jelöltként indul.
A választáson ezúttal is 5 százalékos a parlamenti küszöb, amely párt ezt nem éri el, nem jut be az uniós törvényhozásba.
A közvélemény-kutatások szerint kiélezett harc és az eddigieknél magasabb részvételi arány várható, a felmérések a kormány fő erejét adó, népszerűségéből sokat vesztő PSD kudarcát és az ellenzéki PNL diadalát vetítik előre.
A Klaus Johannis államfő által kiírt népszavazáson két kérdésre várnak választ, mindkét kérdés külön szavazólapon kap helyet. Az első kérdés arra vonatkozik, támogatják-e a polgárok az amnesztia és a közkegyelem betiltását korrupciós bűncselekmények elkövetői számára, a második pedig arra, hogy a kormány ne adhasson ki sürgősségi rendeleteket a bűncselekmények, a büntetések mértéke és az igazságügy működése témájában, illetve hogy ne csak az ombudsman támadhassa meg az alkotmánybíróságon a sürgősségi kormányrendeleteket.
Azon választópolgárok, akik valamilyen oknál fogva helyhez kötöttek, de szavazni szeretnének, mozgóurnát kérhetnek, ezt az igényt legkésőbb egy nappal a választás előtt kellett jelezni.
Az erdélyi magyar polgárok voksaiért ezúttal csak az RMDSZ száll harcba a magyar pártok közül, miután nem volt hajlandó elfogadni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) választási koalícióról szóló javaslatait. A másik két párt nem indul, ami annak ellenére is csökkentheti az RMDSZ-re adott szavazatok számát, hogy közelmúltbeli erdélyi látogatása során Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra buzdította a magyarokat: az erős összmagyar képviselet érdekében voksoljanak az RMDSZ listájára.
A listán Winkler Gyula áll az első, Vincze Loránt pedig a második helyen, az RMDSZ várakozása szerint ők a biztos bejutók, amennyiben az RMDSZ eléri az 5 százalékos küszöböt. Mint ismert, eddig három EP-honatya képviselte az erdélyi magyarságot, Tőkés László először önálló jelöltként, majd a magyar összefogás segítségével, harmadízben pedig a Fidesz–KDNP EP-listáján jutott mandátumhoz. Most azonban visszavonul, a magyar kormánypártok pedig erdélyi jelöltet nem vettek fel listájukra. A felmérések szerint az RMDSZ az 5 százalékos küszöb környékén lavírozik, egyes előrejelzések szerint nem kap 5 százalékot, mások szerint viszont megugorja a küszöböt.
{K3}
A magyar szavazatok egy részét emellett az USR–PLUS-koalíció is elszippanthatja, a korrupcióellenes küzdelmet zászlajára tűző két alakulat ugyanis jelentős kampányt folytat az RMDSZ-ből kiábrándult magyarok körében, és esélyük is van arra, hogy magyar szavazatokat kapjanak, főleg a balliberális irányultságú magyarok részéről.
{K1}