FRISSÍTVE – Házkutatást folytatott a rendőrség az úzvölgyi temetőben történt incidensek kapcsán Hargita megyében
Házkutatást folytatott a rendőrség az úzvölgyi katonatemető betonkeresztjeinek és ortodox emlékművének letakarásával és egy román EP-képviselőjelölt állítólagos bántalmazásával összefüggésben Hargita megyében. A Bákó megyei nyomozó hatóságok járnak el.
Cătălina Crețu, a Bákó megyei rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön reggel megerősítette a Krónikának, hogy kollégái házkutatást folytatnak az egy héttel ezelőtti úzvölgyi akció kapcsán. A rendőrségi illetékes közölte, mivel folyamatban lévő vizsgálatról van szó, további kérdésekre egyelőre nem válaszolhat, a rendőr-főkapitányság azonban a nap folyamán részletes tájékoztatást nyújt az ügyben.
Később a Bákó megyei rendőr-főkapitányság közleményt bocsátott ki a témában, közölve: a vizsgálat keretében Bákó és Hargita megye területén, öt helyszínen tartanak házkutatást olyanoknál, akik ellen Úzvölgye település térségében elkövetett ütlegelés és más erőszakos cselekmények, illetve rongálás és lopás miatt nyomoznak. A rendőrök négy személyt bekísértek a Hargita megyei rendőrségre.
Cătălina Crețu ismételt megkeresésünkre elmondta, a bűnvádi eljárást a feltételezett bántalmazás ügyében indították el, a nyomozást ugyanakkor kiterjesztették a temetőben a dormánfalvi önkormányzat által elhelyezett keresztek és emlékmű letakarására is. A rendőrségi szóvivő kérdésünkre hozzátette, két feljelentés is érkezett hozzájuk a történtekkel kapcsolatban, és az állítólagos agresszión kívül vizsgálják a szemeteszsákos akciót is, és mindkét ügyben összesen négy személyt kísértek be kihallgatásra Csíkszeredában.
Mint arról beszámoltunk, múlt csütörtökön az úzvölgyi civil akciócsoport névtelenségbe burkolózó tagjai fekete fóliába becsomagolták a román emlékművet és a névtelen román katonák emlékére állított betonkereszteket a Székelyföld és Moldva határában lévő katonai temetőben.
Az úzvölgyi kezdeményező bizottság jelen lévő tagjai provokatívnak tekintették az akciót, és a civilek távozása után eltávolították a fóliát a román keresztekről. Ennyi azonban elég volt a Bákó megyei rendőrségnek, amely a sajtóban megjelent fényképek alapján hivatalból helyszíni vizsgálatot indított a keresztek becsomagolása ügyében. Ennek eredményétől függően az ügyészség dönti majd el, hogy lesz-e felelősségre vonás. Lapunk a Hargita megyei rendőr-főkapitányság szóvivőjétől megtudta, hogy ők nem vizsgálódnak az ügyben, mert nem illetékesek. Úgy tudni, hogy csütörtökön öt Hargita megyei helyszínen folyik házkutatás rendőrök és ügyészek bevonásával.
A betonkereszteket és az ortodox emlékművet letakaró személyeknél zajló házkutatással párhuzamosan eljárás folyik egy másik úzvölgyi incidens kapcsán is. Ennek keretében csütörtökön reggel a csíkszeredai rendőrségen előállították László Antalt, Csíkszentmárton alpolgármesterét, akinek az RMDSZ közlése szerint reggel 6 órakor rátörtek a családjára, hogy házkutatást tartsanak nála. A szövetség hírlevele szerint a házkutatás alapja az a feljelentés lehet, amelyet George Simion aktivista, független EP-képviselőjelölt tett azután, hogy az úzvölgyi katonatemetőben provokálta a magyar embereket. „Rendőri túlkapásról van szó! László Antalt ártatlanul hurcolják meg, kiállunk mellette és minden segítséget megadunk neki!” – közölte az RMDSZ. A csíkszentmártoni alpolgármestert közel kétórás kihallgatás után elengedték a rendőrségről. Egyébként az RMDSZ számos Hargita megyei politikusa – köztük Tánczos Barna szenátor, Korodi Attila képviselő, Borboly Csaba megyei tanácselnök és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere – a rendőrség csíkszeredai épülete előtt tiltakozik a hatósági intézkedések ellen. Az ügy előzménye, hogy George Simion múlt pénteken kilátogatott az úzvölgyi sírkertbe, „megvédendő” a fóliával becsomagolt kereszteket és emlékművet, a helyszínen pedig szóváltásba került a temetőőrzésben és virrasztásban résztvevő magyarokkal. Az EP-képviselőjelölt azt állítja, hogy a helyszín videózása közben egy magyar férfi megütötte. László Antal csíkszentmártoni alpolgármester – aki a helyszínen tartózkodott az incidens idején – a történtek után a Székelyhon portálnak elmondta, Simion és két társa közül az egyiket valóban meglökte valaki, ütlegelésről azonban szó sem volt.
Zsákos akciójuk során az aktivisták az úzvölgyi temetőben két táblát is elhelyeztek a következő – román és magyar szöveggel: „Tartósítva a jelenlegi helyzet megoldásáig!” Közölték: „konzerválták” az illegális betonkereszteket, „kivonva a forgalomból” a törvénytelenül felállított kereszteket, amíg a jogi eljárások be nem fejeződnek. Az úzvölgyi civil akciócsoport petíciónak is szánt közleményében egy héttel ezelőtt üdvözölte, hogy Dormánfalva elállt a temetőben felállított román emlékhely május 17-i felszentelésétől. „Mi sem építünk Caracal legközepibe neogótikus katedrálist, pláne közpénzen, hogy megmásítsuk az eredeti városképet és elraboljuk a város történetét. Fel kellene végre fogni, hogy Románia a romániai magyar kisebbségé is, ez a kisebbség őshonos itt, és abba kellene végre hagyni azt a többségi gyakorlatot, hogy idővel minden területet románként definiálunk újra, fittyet hányva jóérzésre, törvényekre, nemzetközi megállapodásokra és szakmaiságra” – szerepel a felhívásban.
Lapunk egyébként feltárta, hogy a szemeteszsákos akciót végrehajtó, közleményükben magukat névtelen aktivistáknak nevező személyek egyike az Orbán Viktor kormányfőt a tusnádfürdői szabadegyetemen 2017-ben kifütyülő Ladó Andrea, a másik pedig a csíkszeredai Jancsó László Loránd. Utóbbi a közösségi oldalán feltüntetett adat szerint egy jobbára ismeretlen szervezet, a Romániai Székelyek Szövetsége Hargita megyei elnöke. A Krónika az úzvölgyi civil akciócsoport, továbbá Jancsó László Loránd drótpostacímén felvette a kapcsolatot velük, több kérdést feltéve a román keresztek letakarásával, az ügy hátterével és fejleményeivel kapcsolatban, ám Ladó Andrea feltételhez kötötte a válaszadást.
Az úzvölgyi temetőbotrány azután robbant ki, hogy a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák–magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.
Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították. Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.