Foglalkoztatási támogatás: jár, de nem jut – sok vállalkozót ösztönzött az 500 eurós állami szubvenció, ám kimerült a keret
Akkora népszerűségnek örvend a munkanélküli pályakezdők, tartósan munkanélküliek, 45 év feletti munkanélküliek, nyugdíj előtt állók és fogyatékkal élők alkalmazása esetén nyújtott 500 eurós állami támogatás, hogy Kovászna megyében kimerült a keret.
Nem tudja folyósítani a törvény által szavatolt havi 500 eurós, vagyis 2250 lejes foglalkoztatási támogatást a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség a vállalkozóknak, mert elfogyott a pénzük. Mivel hatalmas a nyomás a cégvezetők részéről, az igénylőket levélben értesítették, hogy a kérések leadásának sorrendjét figyelembe véve összeállítottak egy várólistát, és amint lesz pénz, folyósítják a támogatást. A várólistára csak Kovászna megyében 300 igénylő került fel, olyan körülmények között, hogy jelenleg 700 alkalmazott után folyósítják a támogatást.
Kelemen Tibor, az ügynökség vezetője azzal magyarázza a helyzetet, hogy amikor közel két és félszeresére – 900 lejről 2250 lejre – növelték a támogatás értékét, nem rendeltek mellé ennek megfelelően megemelt költségvetési forrásokat.
– részletezte az igazgató. Hozzátette, a héten indul egy európai uniós pályázatuk, ebből a Központi Fejlesztési Régióban a 25 év alatti fiatalok alkalmazását és az inasképzést támogathatják, innen pótolják a központi források hiányát a célcsoportok esetében. A foglalkoztatási támogatás a munkanélküli pályakezdők, tartósan munkanélküliek, 45 év feletti munka nélküliek, nyugdíj előtt állók és fogyatékkal élők alkalmazása esetén jár. Ha a pályakezdőket az EU-s pályázatból támogatják, az onnan megmaradt pénzt átcsoportosítják, így a várólistáról mintegy 100 igénylésre tudnak pénzt adni. Ezeket a szerződéseket júniusban írják alá.
A szakember ugyanakkor úgy véli, sok vállalkozó esetében a hangsúly az alkalmazásról a támogatás megszerzésére tevődött át,
már nem azért alkalmaznak, mert szükség van a munkaerőre, hanem azért, hogy lehívják a szubvenciót.
Elmondása szerint gondot okoz azonban, hogy a kéréseket jóváhagyták, mert a törvényes feltételeket teljesítették az alkalmazók, így felvették a munkaerőt, ám pénzt mégsem látnak, mert nem kerültek fel a kifizetési listára. Az igazgató felidézte, hogy több vállalkozótól azt a választ kapta, nem fogadják el, hogy fizetésképtelenségre hivatkoznak, mások átütemezték a munkaszerződést, és a pénz folyósításáig csak részmunkaidőben foglalkoztatják az alkalmazottat.
„Ilyen esetben felmerül a kérdés, hogy valóban szükség volt az alkalmazottra, vagy csak az állam által folyósított pénzért vették fel” – fogalmazott. Arra figyelmeztetett egyúttal, hogy fennáll annak is a kockázata, hogy az igénylők egy része soha nem kapja meg a támogatást, mert kifutnak az egyéves támogatási periódusból, és közben nem jutnak előre a várólistán, vagy ha nyugdíj előtt állókat alkalmaztak, a munkavállaló időközben nyugdíjba megy.
Kelemen Tibor szerint különben
a törvény nem írja, hogy kötelező folyósítani a támogatást,
sőt az 500-as pénzügyi törvényben az áll, hogy a különböző juttatásokat akkor fizetik, ha van rá keret.
Ha az alkalmazás során a vállalkozó teljesíti a törvény által előírt feltételeket, akkor neki jár a támogatás, költségvetés-kiegészítéssel meg kell oldani a folyósítását – szögezte le eközben megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hangsúlyozta, a vonatkozó jogszabályban nem szerepel, hogy korlátoznák a jogosultak számát, nem kötötték egy adott kerethez a pénz kifizetését. Így meglátása szerint
ha a törvény szerint a vállalkozó jogosult erre a lehetőségre, akkor azt meg kell kapnia,
nem lehet a pénzügyi törvényre hivatkozni, hanem az ügynökségnek költségvetés-kiegészítést kell kérnie. „A közalkalmazottaknak – ahogyan a munkaerő-elhelyező ügynökség munkatársainak – sem mondják, hogy jár ugyan nektek a fizetés, de nem kaptok, mert nincs rá költségvetés. Ugyanez a helyzet a vállalkozók törvény által szavatolt jogai esetében is” – hangsúlyozta a kamara elnöke.
Édler szerint ugyanakkor az állami intézményeknek pozitívan kellene viszonyulniuk a vállalkozói szféra problémáihoz, arra törekedve, hogy megoldásokat találjanak, ne akadályokat gördítsenek az útjukba, hiszen az általuk befizetett adókból tartják fenn ezek működését is. A kamaraelnök felidézte, hogy a 2000-es évek elején, amikor a saját vállalkozását vezette, bíróságon kereste az igazát egy hasonló esetben, amikor pénzhiányra hivatkozva tagadták meg tőle egy állami támogatás kifizetését, és a bíróság neki adott igazat, így utólag megkapta a pénzt.