Az úzvölgyi katonai temetőben tizennégy olyan hadi sírt jelöltek meg csütörtökön mogyorófavesszőből készült keresztekkel, amelyekben az osztrák–magyar sereg elesettjei nyugszanak, ám Dormánfalva önkormányzata a román hősöknek szánt betonkereszteket állított rájuk.
Mogyorófavesszőből összekötött feszületekkel pontosan megjelölték 14 hősi halott betonkeresztekkel „ellepett” sírhelyét csütörtökön az úzvölgyi katonai temetőben. Korodi Attila Hargita megyei parlamenti képviselő – akit mogyorófavessző-metszés közben értünk el telefonon – a Krónikának elmondta,
akciójukkal a vasárnapi ökumenikus istentiszteletre készülnek, amelyet a rendkívüli helyzet rendezése érdekében létrehozott székelyföldi kezdeményező bizottság hirdetett meg.
{K1}
Korodi kifejtette, az osztrák–magyar katonai temető bécsi levéltárban fellelhető térképén pontosan be van jelölve az Úz völgyében elesett 14 hősi halott neve és sírhelye – azoké az elesetteké, akiknek sírjaira önkényesen betonkereszteket állított Dormánfalva önkormányzata. A 14 hősi halott nyugvóhelyét Korodi Attila képviselő, Tánczos Barna szenátor és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere mogyorófavesszőből összekötött keresztekkel jelölte meg, mint ahogy a Nyergestetőn is ágakból kötözött keresztek állnak az emlékhelyen.
A vesszőből készült feszületeket a betonkeresztek mellé állították fel, ezzel is tiltakozva az önkényes temetőfoglalás ellen.
{K4}
A lépésről a politikum, a civil szféra és a történelmi magyar egyházak képviselői által létrehozott kezdeményező bizottság döntött. A település- és megyeközi határvita, illetve a több országot érintő diplomáciai konfliktus rendezése érdekében megalakult testület határozata szerint a 14 hősi halottról a vasárnapi úzvölgyi ökumenikus tábori istentiszteleten emlékeznek meg.
{K2}
Korodi arról is beszámolt, hogy megkapta a bákói regionális építkezési felügyelőség hivatalos döntését, amelyben
megállapítják, hogy a dormánfalvi önkormányzat hat pontban is megsértette a törvényt az építkezési engedély kiadásakor – ez valójában azt jelenti, hogy a betonkeresztek felállításának nincs semmilyen jogalapja.
A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt. A hatóság felsorolta azokat a dokumentumokat, amelyekkel a dormánfalvi önkormányzat saját vagyonába vette a temetőt, de azt is megállapította, hogy egy 2010-es kormányhatározat a területet Csíkszentmárton közterületeként határozza meg. A hatóság azt is törvényellenesnek találta, hogy a dormánfalvi önkormányzat nem kérte a kulturális tárca jóváhagyását az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozóan.
Korodi Attila úgy véli, Bákó megyében további eljárások várhatók. A parlamenti képviselő arra biztat, hogy minél többen vegyenek részt a május 12-én 15 órától sorra kerülő ökumenikus istentiszteleten, amelyen az úzvölgyi hadi temetőért imádkoznak, és amelyen „fel kell mutatni Székelyföld erejét”.
Mint ismeretes, a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó Úzvölgye első világháborús osztrák–magyar katonai temetőjében román katonai emlékhelyet hozott létre, 52 betonkeresztet és egy nagy méretű ortodox keresztet állított fel. Az emlékműavatást május 17-re hirdették meg.
{K3}