Pártmániák összecsapása Európáért: trónkövetelőikkel harcolnak a nagyok, a román pártok „bénázásában” bízhat az RMDSZ
Minden oldal a saját „mániáját” fogja kiemelni az európai parlamenti választásokat megelőző kampányban – véli Pászkán Zsolt politikai elemző.
„A kampányból teljes vagy szinte teljes mértékben hiányozni fognak az Európai Unió helyzetének, struktúrájának jövőbeni alakulásáról szóló viták. A pártok Románia EU-csatlakozása óta legfeljebb csak azzal foglalkoztak, hogy felmérjék az EU többi részében zajló viták lehetséges győztesét, győzteseit, és ennek megfelelően kialakítsák a legjobb alkalmazkodási taktikát, stratégiát anélkül, hogy túlságosan markáns állásfoglalással lehetetlenné tegyenek egy hirtelen irányváltást.
– fogalmazott a Krónikának Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
Az eddig legnagyobb pártok, a PSD és a PNL arra törekednek, hogy megőrizzék és „mozgásban tartsák” saját hagyományos táborukat, és minél jobban csökkentsék a „trónkövetelők” (a PSD esetében a Victor Ponta által vezetett Pró Románia Párt, míg a PNL esetében az USR és a Plus) által okozott „vérveszteséget”. Így a PSD és a PNL a már említett két téma mentén építi fel a kampányát. A nagybányai származású elemző úgy látja, a politikai színpadon a helyüket kereső új szerveződések, elsősorban az USR és a Plus párt, valamint a csíraállapotban lévő Demos megpróbálnak „európai ízt” adni a kampányuknak, de ez nem több néhány nyugati pártszövetség kampányából, az ottani politikai közbeszédből átvett, és sokszor nem teljesen megértett frázis pufogtatásánál.
Külön alkategóriát képeznek a hatalomkritikus pártok közül a Pró Románia és a Traian Băsescu által fémjelzett PMP. Ezek a pártok – más-más okból – május 26-án túlélési harcot folytatnak majd.
Az előbbi elsősorban a PSD kritikájával próbálja majd helyzetbe hozni magát, hiszen Ponta nem egy ténylegesen új pártot akart létrehozni, hanem csak egy menedéket a maga és a PSD jelenlegi vezetőségével konfliktusba került PSD-s politikusok számára addig, amíg belső, párton belüli konfliktussal, vagy külső, igazságszolgáltatási „segítséggel” el nem távolítják Liviu Dragneát a párt éléről.
Az utóbbi, a PMP pedig úgy tűnik, a Pruton túli Moldovával való egyesülés témájával akarja megkülönböztetni a kampányát a többiekétől, valószínűleg abban bízva, hogy elsősorban a román állampolgársággal is rendelkező moldovai állampolgárok, valamint az ezt a kérdést elsődlegesnek tartó, bizonytalan méretű romániai szavazótábor biztosíthatja bejutásukat az Európai Parlamentbe – összegezte a téteket Pászkán Zsolt.
Az esélyekről szólva az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgató elemző a részvételi arány fontosságára hívta fel a figyelmet. „Amennyiben megmarad az eddigi hagyomány, vagyis az átlagosnál alacsonyabb lesz a részvételi arány, akkor nem várható jelentős elmozdulás a jelenlegi erőviszonyoktól. Vagyis a PSD nagy eséllyel viszonylag jól szerepel majd. Persze, kérdés, hogy ki mit tekint jó eredménynek, de úgy vélem, hogy még egy második helyet is kezelni tudnak a párt kommunikátorai, ha a Ponta-féle párt nem szerepel túlságosan jól – fogalmazott Pászkán Zsolt. –
ami akkor is furcsa döntés az ország jelenleg második legerősebb pártjától, ha az alakulat vezetői esetleg azt remélik, hogy Bogdan hisztérikus kirohanásai fel tudják tüzelni a szavazókat.”
Az elemző úgy gondolja, ez a fajta politizálási módozat, legalábbis jelenleg, még Romániában is csak a fanatikus PSD-elleneseket tudja szavazásra bírni, márpedig ezekre a „fókákra” túl sok „eszkimó” jelentkezik az ellenzéki oldalon. „Tehát, ha PNL az elkövetkező egy hónapban nem tud valamilyen markánsan »néppárti« kampánnyal előállni, akkor könnyen meglehet, hogy nemcsak a PSD, hanem a PSD-ellenes oldalon megjelent kihívója, az USR-ből és a Plusból álló választási szövetség is értékes szavazatoktól fosztja majd meg.
azt remélve, hogy területi szervezetei elég elkötelezett szavazót tudnak az urnákhoz csábítani, mert az impulzusszavazók valószínűleg az USR–Plus választási szövetséget erősítenék” – hangsúlyozta a szakértő.
Ami az USR–Plust illeti, az elemző szerint a szövetségnek ugyanabból fakad az előnye és a hátránya is: a viszonylagos frissességből.
Előny, hogy olyan jelöltekkel állhat elő, akik még kevéssé ismertek, ezért a valami másra vágyók azt képzelhetnek beléjük, amit másoknál hiányolnak. Romániában ezt nevezhetjük akár Johannis-szindrómának is. De míg a jelenlegi elnök esetében a kampányforrások, illetve a figyelem egyetlen személyre összpontosításával sikeresen fenn lehetett tartani, egy többszereplős választási lista esetében kérdéses egy ilyenfajta taktika sikere.
Pászkán Zsolt ugyanakkor megjegyezte: a szövetséget alkotó pártok „frissessége” a hátrányuk is, hiszen nemcsak szilárd, nagyobb tömegeket mozgósítani képes területi szervezetekkel nem rendelkeznek, de például a Plus esetében igazából még tagsággal, politikusokkal sem, hiszen a mérsékelten ismert Dacian Cioloşon kívül a vezetőség többi tagja vagy továbbra is teljesen láthatatlan, vagy eddig csak elég furcsa kijelentésekkel hívta fel magára a figyelmet.
Ha kizárólag a fanatikus PSD-elleneseket, akkor a már korábban levezetett módon több jelentkezővel kell majd osztoznia a megjósolhatatlan méretű szavazói csoporton. A pártok közül ez a szövetség a leginkább érdekelt a magas részvételi arányban, abban bízva, hogy ezzel főleg olyan szavazók mozdulnak meg, akik elutasítják a »régi« pártokat” – vázolta a helyzetet a szakértő.
De melyek a választások belpolitikai tétjei? Pászkán Zsolt szerint a pártok (és Klaus Johannis államfő)
elsősorban a téli elnökválasztás előtti fő erőpróbának tekintik a megméretést.
„Érzésem szerint a jelenlegi ellenzék oldalán nagyobb a tétje, hiszen a pártok közötti erőviszonyokat meghatározhatja. Persze, ez csak akkor lesz igazán hatásos, ha viszonylag magas, mondjuk az országos parlamenti választáséhoz hasonló lesz a részvételi arány, ami egyelőre nem túl valószínű. Alacsony részvétel mellett ugyanis mindenki továbbra is a saját szája íze szerint magyarázhatja az eredményeket, követelhet magának nagyobb szeletet a képzeletbeli tortából (USR-Plus), vagy söpörheti le az ilyenfajta igényeket (PNL)” – véli Pászkán Zsolt, aki szerint a PSD számára elsősorban a párt összetartása miatt fontos az EP-választás.
„Ha elfogadható vagy »megmagyarázható« eredmény születik, és a Pró Románia nem lépi át a küszöböt, vagy csak egy, legfeljebb két képviselőt juttat be az Európai Parlamentbe, illetve Liviu Dragneát nem sikerül az igazságszolgáltatás segítségével eltávolítani a párt éléről, akkor fél évvel az elnökválasztás és egy évvel két újabb választás előtt nem valószínű jelentős változás” – fogalmazott a politikai elemző.
Pászkán Zsolttól azt is megkérdeztük, hogyan befolyásolhatja a referendum a szavazás kimenetelét. Mint mondta, az a tétova mód, ahogyan Klaus Johannis a népszavazás ügyét felvetette és kezelte, egyáltalán nem tűnik alkalmasnak arra, hogy lázba hozza a szavazókat. Legfeljebb azokat, akik amúgy is elmentek volna szavazni. A szakértő hozzátette:
ha a népszavazás kudarcot vall, akkor az, amit Johannis a saját újraválasztását segítő ugródeszkának szánt, egy hosszú vesszőfutás kezdete lesz.
Az RMDSZ kampányával, esélyeivel kapcsolatban a politikai elemző kijelentette: a szövetségnek ma már nincs túl nagy mozgástere.
– véli Pászkán.
Szerinte nagyobb fejfájást az okozhat, ha nem sikerül túl jól a mozgósítás, illetve, ha a magyar szavazók jelentősebb része felül a Rareş Bogdan-félék PSD-ellenes populizmusának, akik a „vörös” PSD „magyar nyelvű változatának” nevezik az RMDSZ-t, avagy az USR–Plus „progresszista” populizmusának, melyben az RMDSZ az „illiberális” és „Európa-ellenes” Orbán-kormány, illetve Fidesz „romániai változataként” szerepel.
Ez főleg a nagyvárosokban okozhat gondot,
de míg az RMDSZ-es kampánycsapat az előbbi csoport esetében a magyarellenes nyilatkozatok, tettek bőséges tárházából válogathat példákat, az utóbbi esetében elég rámutatnia a román „progresszisták” magyar nyelvű honlapjaira, hogy világos képet adjon ezen pártok közösségi jogokhoz való viszonyulásáról – fogalmazott a szakértő.