Diplomáciai hadüzenetnek tekinthető a zászlók eltávolítása – Budapest is tud a „száműzött” lobogókról

Diplomáciai hadüzenetnek tartja adományozóként Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, hogy Kovászna Megye Tanácsának ülésterméből bírósági ítélet nyomán eltávolíttatták a magyar és a székely zászlót.

A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, tájékoztatta a történtekről Kalmár Ferencet, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikai fejlesztésért felelős miniszteri biztosát. Ezen túlmenően kihallgatást kért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, szerinte ugyanis ebben a helyzetben

közösen kell fellépni, akár diplomáciai úton is meg kell védeni a magyar zászlót.

Kulcsár-Terza felidézte, hogy 2016 novemberében öt zászlót adományozott „csomagban” Kovászna Megye Tanácsának: a magyar és a székely zászlón kívül az izraeli és a német lobogót a Romániában élő német és zsidó közösségre utalva, továbbá a Románia szövetségesének számító Egyesült Államok zászlóját.

„A gesztus célja az volt, hogy lássuk, mi történik, hiszen korábban a szintén adományba adott székely és magyar zászlót bírósági ítélettel eltávolíttatták. Lám, kibújt a szög a zsákból, a Brassói Táblabíróság jogerős döntése értelmében három zászló maradhat, de a magyar és a székely nem” – emlékeztetett az RMDSZ-es színekben törvényhozói mandátumot nyert politikus. Kulcsár-Terza úgy véli,

összehangolt támadás zajlik a magyarság ellen:

miközben Romániában a Dan Tanasă által bejegyzett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) jelentget a bíróságon magyar szimbólumok, feliratok miatt, és nyeri sorozatosan a pereket, addig Szlovákiában a magyar himnusz éneklését próbálják betiltani, Ukrajna pedig a nyelvtörvényt erőlteti.

A képviselő szerint a magyar zászló eltávolításának ügyét nemzetközi porondra kell vinni, értesíteni kell a külképviseleteket a történtekről. Úgy véli, az „benne volt a levegőben”, hogy a székely zászlót eltávolítják, de

arra nincs magyarázat, hogy miért „száműzték” a magyar zászlót is, hiszen jogilag semmi különbség nincs a magyar és a másik három ország zászlaja között.

Kulcsár-Terza abban bízik, hogy az erdélyi magyar szervezetek is összefognak ebben az ügyben, és közösen sikerre viszik, hiszen a himnuszperben – amikor a magyar himnusz énekléséért bírságolt Kovászna megye prefektusa – szintén összefogással lehetett visszavonatni a büntetést.

Pethő István, az MPP választmányi elnöke a keddi sajtótájékoztatón úgy vélekedett, egyértelműen a magyarság, a székelység asszimilációja a cél. Hozzátette, a német zászló már nem jelent „fenyegetést”, hiszen miközben valamikor 800 ezer szász és sváb élt Erdélyben, mára elhanyagolhatóvá csökkent a jelenlétük.