Komolyan bíznak az ukrán humoristában – a jogfosztásokkal sújtott kárpátaljai kisebbség Zelenszkijt látná szívesebben államfőnek

Változást hoz-e Ukrajnában a vasárnapi elnökválasztás döntő fordulója? Az utóbbi időben a kisebbségeket ért jogfosztások magyar, de román részről is felháborodást keltettek. Közben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kitiltása a kijevi hatalom cinikus magabiztosságát jelzi.

Fölényesen vezet Volodimir Zelenszkij humorista elnökjelölt a hivatalban lévő ukrán államfővel szemben egy friss felmérés eredménye szerint, támogatottsága csaknem háromszorosa a Petro Porosenkóénak. Az ukrán elnökválasztás március 31-én rendezett első fordulóban Zelenszkij végzett az első helyen a szavazatok több mint 30 százalékával, Porosenko pedig a másodikon kicsit kevesebb mint 16 százalékkal. Darcsi Karolinától, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) kommunikációs titkárától azt kérdeztük, mire lehet számítani a magyar, de nemzetközi közvélemény számára is ismeretlen Zelenszkijtől a kisebbségi kérdések kezelése terén.

– fogalmazott a KMKSZ politikusa. Hozzátette: létrejötte óta a lehető legnehezebb időszakát éli át a független Ukrajna. Az öt éve tartó háború teljesen leépítette a gazdaságot, huszonnyolc év alatt az ország elvesztette lakosságának negyedét, politikailag továbbra is rendkívül zavaros, társadalmilag viszont reményt és változást váró” – adott rövid összegzést Ukrajnáról Darcsi Karolina.

A kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége egyébként Zelenszkijre szavazott a megmérettetés első fordulójában. A nagy esélyes egy korábbi interjúban sajátos megközelítésben nyilatkozott a kisebbségiek nyelvhasználatának korlátozásáról.

– vélekedett Volodimir Zelenszkij.

Kelemen Hunor kitiltásával, annak ukrajnai visszhangjával kapcsolatban a KMKSZ kommunikációs titkára elmondta, a történtekről beszámolt az ukrán sajtó, főként a helyi hírportálok. „Számunkra úgy tűnik, hogy a kárpátaljai magyarok ellen 2016-ban indult megfélemlítési és zaklatási kampányt mára a magyar nemzetiségű európai politikusokra is kiterjesztették. Felháborítónak és megengedhetetlennek tartjuk az incidenst” – hangsúlyozta Darcsi Karolina, aki arról is tájékoztatott, hogy Zubánics Lászlóval, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnökével együtt a KMKSZ is levélben kért magyarázatot Kelemen Hunor kitiltására Petro Porosenko elnöktől, Pavlo Klimkin külügyminisztertől, valamint Vaszil Hricaktól, az Ukrán Biztonsági Szolgálat vezetőjétől. A levélre egyelőre nem kaptak választ.

Az ukrajnai eseményeket a román sajtó is figyelemmel kíséri. A bukaresti médiában nagyjából megegyeznek az elemzők abban, hogy

Volodimir Zelenszkij győzelme az elnökválasztás első fordulójában az ukrán oligarchikus rendszer elleni proteszt szavazatoknak köszönhető.

Amúgy Románia is aggódik az ottani biztonság esetleges romlása, és az ukrajnai román kisebbség helyzetének rosszabbodása miatt. Nemrég az Ukrajnában élő közel félmilliós román, illetve moldovai kisebbségiek önkormányzati képviselői nyílt levélben kértek segítséget a bukaresti kormánytól és parlamenttől. Akárcsak a kárpátaljai magyarok, ők is azt nehezményezték, hogy az ukrán oktatási törvény 7. cikkelye visszaszorítja az anyanyelvű oktatást. Kijev ennek kapcsán figyelmen kívül hagyta a Velencei Bizottság ajánlásait, ráadásul a törvénnyel kizárólagossá tették az ukrán nyelvet a legtöbb közintézményben. Hasonló panaszlevelet fogalmaztak meg az ukrajnai ortodox román papok az anyanyelvhasználat akadályoztatásáról.

Míg a magyar kormány Kijevben, de minden lehető nemzetközi fórumon is éles hangon tette szóvá a kárpátaljai magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget érintő jogfosztást, addig Bukarest jóval visszafogottabban reagált a történtekre. Az ukrajnai elnökválasztás első fordulójában a román többségű választási kerületekben Zelenszkij magabiztosan győzött.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója a Krónikának elmondta,

a Kijevvel való szoros biztonsági együttműködéssel sem tudta Bukarest javítani ukrajnai nemzettársai helyzetét.

Úgy látja, Zelenszkij zavaros és primitív elveket vall a kisebbségekről. „Várhatóan az erőszakszervezetek és főbb támogatói – Ihor Kolomojszkij oligarcha, Anatolij Gricenko volt védelmi miniszter, Jurij Bojko békepárti politikus – tanácsait fogadja majd meg ebben a témában, bár utóbbiak részéről eddig hiányzott a pozitív érdeklődés a nem orosz kisebbségek iránt” – fogalmazott lapunknak az elemző.