FRISSÍTVE: Jóváhagyta a parlament Klaus Johannis népszavazás kiírására vonatkozó kérelmét

Pozitívan véleményezte a román parlament szerdán Klaus Johannis államfő kezdeményezését, aki igazságügyi témákban akar népszavazást kiírni május 26-ára, az európai parlamenti (EP-) választások napjára.

 A parlament nagy többséggel fogadta el erről szóló határozatát, annak ellenére, hogy annak szövegét az államfőt támogató ellenzék kifogásolta, a PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció szerint pedig a jobboldali elnök csak ürügyként akarja használni a referendumot arra, hogy beavatkozhasson az EP-választási kampányba, és fél évvel hamarabb megkezdje újraválasztását célzó elnökválasztási kampányát. 

Johannis a referendummal tiltatná meg, hogy Romániában amnesztiában részesülhessenek a korrupciós bűncselekmények elkövetői, vagy sürgősségi kormányrendelettel módosítsák a büntetőjogot.

A jobboldali elnök szerint a társadalom már belefáradt abba, hogy a kormányzó szociáldemokratákat figyelje, mikor próbálkoznak újabb rendelettel eltörölni korrupt politikusaik bűneit, ezért népszavazással kell világossá tenni, hogy a románok nem tűrik a korrupciót.

Az RMDSZ vezérszónoka a demokrácia egyik fontos pillérének nevezte a népszavazást és a magyar érdekképviselet támogatásáról biztosította az államelnököt a konzultatív jellegű referendum kiírásában. Az RMDSZ hírlevele által idézett Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető rámutatott: az RMDSZ alkotmánymódosítást is sürget, amely egyebek mellett azt is meggátolná, hogy a mindenkori kormány bármilyen témában a sürgősségi rendeletekkel visszaélve avatkozzon be a törvényalkotásba.

Az RMDSZ támogatja a referendum kiírását és mindenkit arra buzdít, hogy éljen szavazati jogával, és vegyen részt a május 26-i választásokon

– hangsúlyozza állásfoglalásában a magyar érdekképviselet frakcióvezetője.

A parlament szerdai ülésén azon vitatkozott össze a kormányoldal és az ellenzék, hogy megfogalmazhat-e a törvényhozás ajánlásokat a népszavazással kapcsolatban az elnöknek. A jogi bizottság kormánypárti törvényhozói ugyanis azzal a figyelmeztetéssel akarták kiegészíteni a pozitív parlamenti véleményezést, hogy a népszavazás kiírásánál az államfő vegye figyelembe a Velencei Bizottság referendumokra vonatkozó ajánlásait, vagyis ne szervezze azt rá az EP-választásokra.
Egy másik bekezdésben a népszavazási törvényt és az alkotmánybíróság korábbi határozatait akarták az elnök figyelmébe ajánlani, arra figyelmeztetve őt, hogy

a közkegyelemről és amnesztiáról szóló népszavazásokat tiltja az alkotmány,

illetve arra, hogy nem írhat ki ügydöntő referendumot a törvényhozás hatáskörébe tartozó témákban.

Az ellenék által kifogásolt ajánlásokat végül Florin Iordache, a képviselőház szociáldemokrata alelnökének javaslatára – egy megismételt szavazással – törölték a határozat szövegéből. A PSD vitatott büntetőjogi reformjának kidolgozója és a több százezres ellenzéki tüntetéseket kiváltó, 2017-es btk.-módosítási rendelet atyja azzal az érvvel szerelte le az általa „túlbuzgóknak” nevezett párttársait, hogy

a népszavazás kiírása, tartalma és időzítése a jobboldali elnök felelőssége, ezek következményeit is Johannisnak kell viselnie, beleértve azt az esetet is, ha a referendum nem éri el az érvényességi küszöböt.

Az alkotmány szerint a parlamentnek csak véleményezési joga van, nem akadályozhatja meg az államfőt abban, hogy népszavazást írjon ki országos jelentőségű kérdésekben.
A referendum konkrét kérdéseit még nem tette közzé az államfő.