Rengeteg adós ügyfelet érint a számlazárolási lavina, macerás az újranyitás

Akkora méreteket ölt a bankszámlák zárolása a felhalmozott adósságok behajtása érdekében, hogy van olyan pénzintézet, amelyik külön ügyosztályt volt kénytelen létrehozni az esetek kezelésére.

Magánbankszámlák millióit zároltatta tavaly az Országos Adóhatóság (ANAF) – egy tartozás behajtása címén ugyanis minden számlát befagyasztatnak. Az ügy a héten került újra napirendre, amikor a szenátusban éles vita alakult ki a téma kapcsán.

Mihaela Triculescu, az ANAF idén kinevezett új elnöke nem tudta pontosan, adott-e ki arra vonatkozó rendeletet, hogy a 100 lejnél kisebb adósság esetén ne zárolják a számlát.

Elemzők szerint az adótörvénykönyv tavalyi sorozatos módosításai, az adóhatóság online rendszerének akadozása vezettek oda, hogy az adófizetők késtek a befizetésekkel, majd arra ébredtek, hogy zárolták a számlájukat, amit aztán csak napok múlva, bonyodalmas ügyintézés révén tudtak újranyitni.

A jelenség mértékére nemrég Románia egyik legnagyobb pénzintézete, a Román Fejlesztési Bank (BRD Societe Generale) is ráirányította a figyelmet. Az ország harmadik legnagyobb bankja – a Transilvania Bank és a Román Kereskedelmi Bank (BCR) után – bejelentette, hogy tavaly az adóhatóság a náluk nyitott számlák egyharmadát zároltatta. Francois Bloch, a BRD vezérigazgatója rámutatott,

2,3 millió ügyfelük van, és 700 ezer számlazárolási kérés futott be az elmúlt évben: ebből 418 ezer az adóhatóságtól, a többi különböző végrehajtóktól. A pénzintézet kénytelen volt egy külön ügyosztályt létrehozni, amely kizárólag ezeket az eseteket kezeli.

Elemzők utánaszámoltak, hogy ha a Román Fejlesztési Bank ennyi számlát zárolt, akkor ez országos szinten több millió befagyasztott számlát jelent, hiszen ennek a pénzintézetnek 14 százalékos a részesedése a romániai bankpiacon. A vezérigazgató a helyzet visszásságára is felhívta a figyelmet, hiszen míg a végrehajtók egyetlen számla zárolását kérik, az adóhatóság az érintett nevén levő összes számlát befagyasztatja.

Ez a kérdés a szenátusi vitán is felmerült. Mihaela Triculescu, az ANAF elnöke azzal védekezett, hogy a hatóság nem tudja a számlák egyenlegét, ezért minden banknak, az adós valamennyi számláját illetően kiküldi a zárolásra vonatkozó kérést.

Különben Eugen Teodorovici pénzügyminiszter az év elején azt ígérte, alapjaiban alakítják át a rendszert, a bankszámlazárolást átadják egy külsősnek, pontosabban a Transfond nevű pénzügyi cégnek, melyet a Román Nemzeti Bank és még 25 pénzintézet alapított, és amelynek minden adathoz, illetve bankszámlához hozzáférése van. Eddig azonban nem történt semmilyen előrelépés ebben az ügyben.

Az e heti szenátusi vitán azt is felrótták az ANAF elnökének, hogy mennyire macerás a zárolt számla újranyitása, arról faggatták, tervezi-e a procedúra egyszerűsítését. Daniel Fenechiu szociáldemokrata szenátor kérdésére a hatóság vezetője először azt mondta, hogy már létezik egy ilyen rendelet, majd utólag pontosított, hogy hamarosan rendezik a helyzetet, kiadnak egy rendeletet, hogy a 100 lejnél kisebb tartozások esetén ne zárolják a számlákat. Triculescu azt mondta, kiküldött egy körlevelet, hogy minden nap egy adófelügyelő járja végig a bankokat, és lehetőleg még az adósság törlesztésének napján nyissák újra a számlákat.

Szerinte jelenleg a számlák legtöbb 3-4 napig maradnak zárolva.

Arra is kitért, hogy 15 nap alatt az adófizető kérheti a tartozása átütemezését, ezzel elkerülve a számlái zárolását, ami nemcsak azért kellemetlen, mert a tulajdonos nem végezhet addig számlaműveleteket, és időigényes az újranyitás, hanem azért is, mert a bankok 15–30 lej közötti illetéket számolnak fel a zárolásért pénzintézettől és a tartozás értékétől függően.

{K1}