Pataky István 2019. március 25., 09:05

A románokon múlhat az RMDSZ sikere

Klaus Johannis államfő meglebegtette egy referendum kezdeményezését, aminek nyilván a voksolói kedv emelése lenne a célja. De honnan ez a nagy buzgóság? Hirtelen észbe kapott a román politikai elit, hogy Európa jövője részben a májusi választáson is múlik? Uniós elnökként Románia példát akar mutatni a többi tagállamnak az európai megmérettetés felértékelésével? Nyilván nem erről van szó. Közeleg az államfőválasztás, s a hatalomért harcba szálló szereplők a késő tavaszi EP-voksokkal akarják lemérni erejüket, és egyben lendületet venni a számukra összehasonlíthatatlanul fontosabb év végi összecsapásra.

Nézzük a forgatókönyveket. Ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) a miniszterelnök-cserék, a párton belüli viták, a Victor Ponta-féle formáció „elszívó” hatása, az államfő szabotázsakciói és Brüsszel állandó nyomása ellenére megnyeri a májusi csatát, Liviu Dragnea mennybe mehet, az ellenzék viszont súlyos kudarcként élheti azt meg, ami a jelenleg is létező belső ellentéteit hatványozná. A Călin Popescu-Tăriceanu vezette Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) jó szereplése – ami tíz százalék feletti eredményt jelent – a pártelnököt hozná előnyös helyzetbe, érvet adna azoknak, akik szívesen látnák a kormánykoalíciót alkotó két alakulat közös államfőjelöltjeként. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) győzelme és a Mentsétek meg Romániát (USR), valamint a Dacian Cioloș vezette Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) jó szereplése akár kormányváltó hangulatot is eredményezhet, de mindenképpen magabiztosabb ellenzéki politizálást hozhat, tovább gyengítve Dragnea PSD-n belüli pozícióját is. A két ellenzéki lista közben egymással is verseng. A PNL és az USR–PLUS közötti különbség csökkenése kiélezheti a harcot a liberális jobboldal berkein belül. Victor Ponta Pro Romániájának sikere a PSD esetleges második helyével egyetemben nagy győzelmet hozhat a volt miniszterelnöknek, a PMP öt százalék alatti szereplése pedig Traian Băsescut tüntetheti el egy jó időre a politikai életből. Ezeket a belpolitikai téteket a szereplők leöntik egy mázzal, amely az EU-hoz való viszonyulást helyezi előtérbe. A jelen felállás szerint az ellenzék Európa-barát, a brüsszeli megoldásokat kritikátlanul elfogadó álláspontot hirdet, míg a kormánykoalíció az Unióval kritikusabb, patriótább politikát ígér.

Az RMDSZ helyzete tűnik a legegyszerűbbnek: nincs más tét, „csak” az öt százalék elérése májusban. Ami várhatóan nem lesz egyszerű feladat. A kormánykoalícióval fenntartott együttműködést számonkérők hangja valószínűleg jóval nagyobb, mint valós, számbeli erejük. Az Erdélyben különösen népszerű Fidesz, illetve a magyar kormányzat partneri támogatása a kampányban várhatóan most is hatásos lesz. De a lényegi kérdés az, hogy a román szavazópolgárok részvételi hajlandósága meghaladja-e a magyarokét. Lázba hozzák-e a románokat a belpolitikai tétek, esetleg Johannis referenduma? Ha igen, az RMDSZ-nek kisebb csodát kellene tennie a siker érdekében.