Frank Timmermans nem lát előrelépést Romániában a brüsszeli ajánlások teljesítése terén

Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint nem történt előrelépés Romániában az igazságügy helyzetét megfigyelés alatt tartó Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) országjelentésében megfogalmazott ajánlások teljesítése terén.

Az EB tisztségviselője hétfőn Bukarestben beszélt erről, amikor a Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem díszdoktorává avatta. A kitüntetés átvétele alkalmából tartott előadásában Timmermans kifejtette: az EB olyan, mint egy futballbíró, és gyakran szembesül azzal, hogy a „szabálytalankodásért megrótt játékosok” reklamálnak. Az előadó szerint azonban az EB-nek az a feladata, hogy fenntartsa az unió alapértékeit, köztük a jogállamiságot.

Kifejtette: az uniós intézményrendszer három alappillérét – a demokráciát, jogállamiságot és emberi jogokat – nem szabad kijátszani egymás ellen.

Szerinte az EB és a Velencei Bizottság mindig szót emelt az ellen, ha például a végrehajtó hatalom a demokratikus választásokon nyert felhatalmazásra hivatkozva megpróbálta ellenőrzése alá vonni az igazságszolgáltatást. „Az ellensúlyok nélküli demokrácia valójában a többség diktatúrája” – figyelmeztetett az EB első alelnöke.

Frank Timmermans szerint ahol sérül a jogállamiság, ott óhatatlanul nő a korrupció, és megkérdőjeleződik az is, mire költik az európai uniós alapokat. Ezzel indokolta az EB azon kezdeményezését, hogy az uniós támogatásokat kössék össze a jogállamiság kérdésével.
Timmermans kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy az Európai Bizottság Románia esetében is aktiválni akarja-e a jogállamisági mechanizmust. Elismerte, hogy a büntetőjog alkotmányellenesnek bizonyult előírásait ki kell javítani, szerinte azonban ezt úgy kell megtenni, hogy ne akadályozza a korrupcióellenes harcot. Az EB első alelnöke hétfő este Viorica Dăncilă miniszterelnökkel is találkozott, megbeszélésükről azonban a bukaresti kormány szűkszavú közleménye nem árult el részleteket.

A CVM legutóbbi, tavaly novemberben közzétett jelentésében az EB úgy értékelte, hogy Romániában az utóbbi években visszalépések történtek az igazságügyi reform és korrupcióellenes harc terén és – a korábbi „házi feladatoknál” jóval több, összesen – 12 konkrét ajánlást fogalmazott meg a brüsszeli monitoring lezárásának feltételeként. Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságok felszámolását, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.