Gyermekvállalás ösztönzésével a demográfiai katasztrófa ellen – Bukarest is ellesheti a magyar családtámogatási modellt
A magyar kormány jelenleg a határon túli óvoda- és bölcsődefejlesztő programmal tud a legtöbbet segíteni az erdélyi magyar fiataloknak a családtámogatások terén.
Európa országai közül 2017-ben Romániában és Bosznia-Hercegovinában volt a legkisebb a teljes termékenységi arányszám, amely mintegy 1,2-t tett ki – azaz ennyi volt a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga. Az ellenkező póluson Norvégia és Franciaország vezet 2-es körüli mutatóval. A népesség középtávú fennmaradásához a rátának el kell érnie vagy megközelítenie a 2,1-es szintet, csak ebben az esetben biztosított a populációban a két szülő, az idő előtt elhalálozottak és a nem szaporodóképes egyének pótlása. 1,3-es érték alatt a népesség gyors ütemű fogyása valószínűsíthető. Magyarország a bőkezű családtámogatási programoknak köszönhetően a sereghajtó államok közül több lépcsőt is előrelépve, 2017-ben 1,5-ös születési rátát ért el.
A katasztrofális romániai demográfiai mutatók láttán egyre több szakember kongatja meg a vészharangot (az utóbbi hatvan évet tekintve 2017-ben született a legkevesebb gyerek), a bukaresti politikum azonban most sincs tudatában a helyzet súlyosságának:
nem körvonalazódik olyan családtámogatási törvénycsomag, amellyel megállíthatnák a hatalmas fogyást.
Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a szövetség családügyi szakpolitikusa a Krónikának elmondta: Románia az elkövetkező időszakban nagy árat fog fizetni a tétlenségért, amiért a szociális támogatások rendszerét nem „hangolja át” családpolitikára. Az RMDSZ politikusa szerint Romániában a termékenységi ráta ennél is rosszabb lehet, ha figyelembe vesszük, hogy ebben a mutatóban benne vannak azok a gyerekek is, akiknek szülei külföldön élnek, de a kötelező oktatás előtti korban még itthon vették őket nyilvántartásba, tehát pár éven belül a születési ráta újabb mélységekbe zuhanhat.
– fogalmaz Horváth Anna. Az RMDSZ szakpolitikusa közvitát kezdeményezne egy új romániai családtámogatási modell kialakításáról, amelyhez mindenekelőtt politikai partnereket kell keresni, mert a magyar tapasztalatok szerint eredményt csak minden részletre kiterjedő, új törvénycsomaggal lehetne elérni.
A magyarországi családtámogatási modell több eleme is kiterjed a Kárpát-medencei utódállamokban élő magyar közösségekre. A Köldökzsinór program keretében gyerekenként igényelhető a 64 125 forintos egyszeri anyasági támogatás és a 42 500 forintos babakötvény. Utóbbit a gyerek nevére nyitják a Magyar Államkincstárban, és amelyet évi tízszázalékos állami támogatás mellett a szülők saját megtakarításaikkal növelhetnek a gyerek 18 éves koráig, amikor a teljes összeg felvehető. Horváth szerint ugyan a támogatás szimbolikus gesztus, de fontos hangsúlyokat helyez el. Ezt kiegészíti a 2019-re meghirdetett külhoni magyar gyerekek éve program: ennek keretében
a magyar kormány 600 millió forintos pályázati keretet biztosít külhoni magyar vállalkozóknak, egyházi és civil szervezeteknek olyan tevékenységek megvalósításához, amellyel a gyerekeket, a családokat segítik.
Azok a külhoni magyar családok, amelyek 2018-ban a Köldökzsinór program keretében anyagi támogatást igényeltek, 2019. április–május folyamán mintegy 15 ezer forint értékben babacsomagot kapnak a nemzetpolitikai államtitkárságtól.
Szakemberek szerint a magyarországi családtámogatási csomag azért sikeres, mert minden részletre kiterjed, és arra összpontosít, hogy a több gyereket nevelő családok anyagi terheinek jelentős részét felvállalja a társadalom. A romániai gyakorlattól eltérően ez nem a kétéves korig tartó gyereknevelési támogatásra, illetve a 18 éves korig biztosított, kis összegű „gyerekpénzre” összpontosít: a gyerek kétéves kora után sem engedi el a családok kezét.
– magyarázza Horváth Anna. De sok más különbség is van: többek között a gyerekek számának függvényében folyamatosan emelkedik a gyerekpénz, nő a szülők pihenőszabadsága, illetve részben támogatottá vagy teljesen ingyenessé válik a gyerekek óvodai és iskolai étkeztetése. Ez szervesen kiegészül a népszerű családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok), amelynek újabb bővítését idéntől vezeti be a kormány. Ennek lényege, hogy a vállalt gyerekek számától függően az állam részben vagy teljesen elengedi a lakásvásárlási hitelkamatot, vagy akár a hitel teljes összegét, míg a legalább négy gyereket megszülő és nevelő anyák életük végéig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Az idei hétpontos családvédelmi akcióterv része a nagycsaládosok autóvásárlási programja, illetve a teljes bölcsődei ellátás is.
A magyar családvédelmi csomag fontos pillére a családi jövedelemadó, amely révén a keresetek függvényében havonta akár több százezer forint is megmaradhat a családi kasszában.
Horváth Anna szerint a román adóalap-csökkentéses modell sokat nem jelent, a családok alig érzékelnek belőle pluszpénzt.
bölcsődeprogram
Az elmúlt években számos konzultáció volt a magyar kormány és a külhoni magyarság családi szakpolitikusai között arról, hogy melyek lehetnek a leghatékonyabb családtámogatási intézkedések, amelyeket magyar állami segítséggel – a diszkrimináció kockázata nélkül – bevezethetnek a határon túli magyar közösségek javára is. Hosszas egyeztetések után így született meg 2016 decemberében a Kárpát-medencei óvoda- és bölcsődefejlesztési program kormányhatározata. Erdélyben ez annak fényében nagy sikertörténet, hogy
a 35 százalékos európai uniós átlaggal szemben a három év alatti gyerekeknek mindössze három százaléka jár bölcsődébe Romániában, ami a legrosszabb arány az Európai Unióban.
„Míg 1990-ben a romániai bölcsődékben 90 ezer hely volt, 2018 végén alig 18 ezer helyet jegyeztek. Brüsszel elvárása, miszerint három éven belül Romániának el kell érnie az uniós átlagot, akkora kihívás, amit az ország nehezen tud teljesíteni” – magyarázza Horváth Anna. Ezért is sikerült átvinnie az RMDSZ-nek azt a törvénymódosítást, amely szerint 2019 szeptemberétől a bölcsődei alkalmazottak fizetését is a gyermekkvóta alapján fedezik az állami büdzséből.
Az erdélyi magyarság szempontjából kétszeresen hátrányos helyzetnek számított, hogy öt évvel ezelőtt – Hargita és Kovászna megye bölcsődéit leszámítva – Erdély egyetlen városában sem volt magyar bölcsődei csoport. Az önkormányzati keretben működő első magyar csoportot a két székely megyén kívül Horváth Anna hozta létre kolozsvári alpolgármesterként.
Az 1300 kolozsvári bölcsődei helyből Kolozsváron ma 130 a magyar, ami még mindig távol áll a reális igényektől.
Az erdélyi nagyvárosokban 2017 nyarán indult meg teljes gőzzel a magyar bölcsődei csoportok magyar állami fejlesztési terve – Kolozsváron hat új csoportot hoznak létre a történelmi magyar egyházak támogatásával –, de hasonló méretű fejlesztések folynak Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és a kisebb városokban is. Horváth Anna szerint a kismamák egyik legnagyobb gondja éppen az, hogy nincs kire hagyniuk a gyereket, dadát pedig kevesen tudnak fizetni.
– magyarázza Kolozsvár volt alpolgármestere. Míg 30 év alatt ez a román államnak nem sikerült, az erdélyi magyarság számára ennek lehetőségét a magyar állam próbálja megteremteni.
Ugyanis magyar kormányzati támogatással Erdély területén 94 új építésű óvoda, illetve bölcsőde készül, és 102 épületet újítanak fel és fejlesztenek.
A magyar kormány által finanszírozott erdélyi program azonban lassan halad, mert nagyon nehéz az engedélyeztetési folyamat.
Horváth szerint olyan normatívák vannak, amelyeket a meglévő óvoda- és bölcsődeépületek tíz százaléka sem teljesít. „Szerencsére egy rugalmas rendszerrel állunk szemben, mert a magyar kormány tisztában van az itteni állapotokkal. Meghosszabbítják a pályázatokat, tehát nem veszítjük el a pénzeket, ahogyan az EU-s pályázatok esetében történne” – fogalmaz Horváth Anna, aki szerint nehéz megítélni, hogy felülről irányított kekeckedésről van szó, vagy a szokásos romániai bürokrácia hozza megszokott formáját. A lassú engedélyeztetési folyamatok ellenére az Erdélyben elsőként beindult dévai magyar óvodán és bölcsődén kívül ma már több is működik, és ősztől újabb hullám érkezik a finisbe. Terveik szerint például a kolozsvári fejlesztésekkel 250-re növelnék a kolozsvári magyar bölcsődei helyek számát, ami alapozásnak nem rossz. De hasonlóan nagy léptékű fejlesztés várható Erdély többi nagyvárosában is.