Szív alakú lobogókkal üzennek a prefektusnak – nyomatékosítanák a határozatot, hogy a kisebbségek használhatják jelképeiket

Bíró Blanka 2019. március 07., 20:43

Az előző évek botrányai után idén március 15-én szív alakú piros-fehér-zöld lobogókkal díszítik fel Sepsiszentgyörgyöt.

„Szimbólumainkat szívünkbe zártuk, nem lehet sem államigazgatási, sem közigazgatási vagy jogi intézkedésekkel onnan kiűzni” Fotó: Bíró Blanka

„Nem lehet minket megfélemlíteni sem büntetéssel, sem más intézkedésekkel. Idén is arra törekszünk, hogy ünnepi hangulat legyen a városban március 15-én” – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere bejelentette, hogy idén az oszlopokra szív alakú piros-fehér-zöld lobogókat helyeznek ki,

ezzel is jelezve, hogy szimbólumainkat szívünkbe zártuk, nem lehet sem államigazgatási, sem közigazgatási vagy jogi intézkedésekkel onnan kiűzni”.

Az elöljáró emlékeztetett: tavaly két, egyenként ötezer lejes bírságot szabott ki Sebastian Cucu prefektus a piros-fehér-zöld nemzeti szalagok miatt, a büntető jegyzőkönyveket megfellebbezték, ezeket a bíróság alapfokon megsemmisítette. „Ez is visszaigazolja, hogy megfélemlítési akció volt a büntetés a prefektus részéről, a gyűlöletkeltésről, a magyarellenességről szólt, függetlenül attól, hogy rendelésre vagy saját kezdeményezésre cselekedett” – fogalmazta meg Antal Árpád.

A sajtótájékoztatón Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke felidézte, tavaly minden felszólítás nélkül Kézdivásárhely polgármesterét is kétszer ötezer lejre bírságolta a prefektus a város fellobogózása miatt. Azt a fellebbezést még tárgyalja a bíróság, és abban bíznak, hogy a sepsiszentgyörgyihez hasonlóan ez esetben is a polgármesternek adnak igazat.

A két székelyföldi politikus ugyanakkor arról is beszélt, hogy a nemrég lezajlott RMDSZ-kongresszuson nem hangzott el annak indoklása, miért kellett elfogadni a romániai magyar közösség szimbólumaiként a magyar nemzet zászlóját, a székely zászlót, a magyar és a székely himnuszt. Mint hangsúlyozták: erre azért volt szükség, mert

a 2001-ben elfogadott, 1157-es számú kormányhatározat kimondja: az országos szervezettel rendelkező nemzeti kisebbségek a saját rendezvényeiken használhatják jelképeiket.

„Az RMDSZ azért döntött így, hogy csökkentse a vegzálások számát. Normális jogállamban nem kellett volna eljutnunk idáig, Európában még sehol nem találkoztunk hasonló aberrációval, hogy egy nemzeti közösség nem használhatja a szimbólumait” – emelte ki Tamás Sándor. A tanácselnök arra buzdítja az erdélyi magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a március 15-ei rendezvénysorozatokon, így mutatva meg, hogy a közösséget nem lehet megfélemlíteni, „nem tudnak annyi bírságot kiszabni, amennyien ünnepelni tudunk”.