Meg kell semmisíteni az EU luxemburgi bíróságának ítélete szerint az Európai Bizottság 2013-ban kibocsátott határozatát, amelyben a testület elutasította a Székely Nemzeti Tanácsnak a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezése bejegyzését.
Az EU legfelsőbb igazságszolgáltatási szerveként eljáró, luxembourgi székhelyű Európai Bíróság csütörtökön tette közzé az SZNT által az Európai Bizottság ellen indított perben hozott ítéletét. A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői – Izsák Balázs SZNT-elnök és Dabis Attila, a szervezet külügyi megbízottja – azt javasolták, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.
A kezdeményezés a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítené.
Az Európai Bizottság 2013 júliusában azonban úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe, ezért nem jegyezte be a kezdeményezést. Így el sem kezdődhetett az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A bizottsági határozatot a nemzeti tanács elnöke és külügyi megbízottja megtámadta az EU luxembourgi bíróságán, de a 2016 májusában kimondott elsőfokú ítélet az EB-nek kedvezett.
Az Európai Bíróság viszont most helyt adott Izsákék fellebbezésének, és úgy ítélkezett, hogy meg kell semmisíteni az Európai Bizottság elutasító határozatát. A csütörtökön nyilvánosságra hozott ítélet leszögezi: az alapfokon eljáró Európai Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot annak megállapításával, hogy a szóban forgó európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételéhez a fellebbezők kötelesek voltak bizonyítékot szolgáltatni arra nézve, hogy teljesült a 211/2011 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt feltétel.
A bíróság arra hivatkozva érvénytelenítette az uniós törvényszék ítéletét és az Európai Bizottság határozatát, hogy tévesen alkalmazták a közösségi jogot, amikor megtagadták a nemzeti kisebbségi régiók helyzetének javítására irányuló kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
„Különösen a jelen ítélet 72. pontjában tett megállapításból az következik, hogy megalapozott a fellebbezők arra vonatkozó jogalapja, hogy az Európai Bizottság a szóban forgó európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételének elutasításával megsértette a 211/2011 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontját. Következésképpen a vitatott határozatot meg kell semmisíteni” – szerepel az ítéletben.
A fenti indokok alapján a bíróság első tanácsa úgy határozott, hogy hatályon kívül helyezi az Európai Unió Törvényszékének 2016. május 10‑i, Izsák és Dabis kontra Európai Bizottság ítéletét. A bíróság a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vétele iránti kérelemről hozott, 2013. július 25-i bizottsági határozatot is megsemmisítette. Egyúttal a bíróság az Európai Bizottságot kötelezi mind az elsőfokú eljárásban, mind pedig a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselésére.
A perbe Románia, Szlovákia és Görögország az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán avatkozott be. A bíróság csütörtöki ítélete alapján Magyarország, Románia és a Szlovák Köztársaság maga viseli saját perköltségeit.
Cikkünk frissül