Visszaküldte a parlament elé a 2019-es évi állami költségvetési törvényt Klaus Johannis államfő, miután az alkotmánybíróság elutasította korábban emelt kifogásait. Az államháztartási hiányt felsrófoló jogszabályt viszont elkaszálta a taláros testület.
Elutasította a bukaresti alkotmánybíróság tegnapi ülésén a 2019-es évi állami költségvetési törvény ellen Klaus Johannis államfő által beterjesztett óvást, ugyanakkor alaptörvénybe ütközőnek minősítette az államháztartási hiány növelését célzó jogszabályt. Mint ismeretes,
az elnök február 22-én jelentette be, hogy alkotmánybírósághoz fordul az általa „nemzeti szégyennek” nevezett büdzsé miatt.
A költségvetés felépítését, késedelmes beterjesztését és állítólagos eljárási szabálytalanságait a kormányzó szociáldemokraták (PSD) politikai kudarcának minősítette. Az államfő alkotmányos kontrollt kért az eredetileg tervezett 2,55 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 2,76 százalékra növelő törvénytervezet ügyében is. Az alkotmánybíróság végül csak ez utóbbi kifogást minősítette megalapozottnak.
A költségvetési törvény elleni óvást amúgy szavazattöbbséggel utasította el az alkotmánybíróság, a hiány megemelését előíró jogszabály kapcsán viszont egyöntetűen úgy vélték, hogy alaptörvénybe ütközik.
Amint arról korábban írtunk, az eredetileg tervezett 2,55 százalék helyett 2,76 százalékos GDP-arányos hiánnyal fogadta el a parlament az idei állami költségvetés tervezetét, így teremtve fedezetet a családi pótlék jelentős növelésére. Erre azért volt szükség, mert a képviselőház a büdzsé vitája során váratlanul elfogadta az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosító javaslatát, miszerint a gyermeknevelési pótlék havi összegét márciustól emeljék 84-ről 150 lejre a két év feletti, illetve 200-ról 300 lejre a két év alatti kiskorúak számára. A PNL eredetileg azt javasolta, hogy az idei év fennmaradó 10 hónapjára szükséges 2,13 milliárd lejnyi többletkiadást abból a többletbevételből fedezzék, amely az állami nyugdíjpénztárnál keletkezett, amikor 2018-tól kezdődően a tb-járulékok befizetési kötelezettségét a munkáltatókról átruházták az alkalmazottakra. Liviu Dragnea, a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt elnöke szerint azonban törvénytelen lett volna a nyugdíjalapból költségvetési kiadásokat fedezni, így az ellenzék „alkalmazhatatlan” indítványára a deficit növelésével akart forrást biztosítani.
Klaus Johannis államfő a taláros testület döntését követő rövid sajtónyilatkozatában újabb támadásba lendült a kormányoldal ellen, majd leszögezte, visszaküldi a parlament elé megfontolásra a 2019-es évi állami költségvetést, hogy végezzék el rajta a szükséges javításokat.
– jelentette ki Johannis a Cotroceni-palotában.
Ismételten hangsúlyozta, hogy a 2019-es büdzsé a „nemzeti szégyen költségvetése”, amely hamis számokra alapoz, figyelmen kívül hagyja a jelentős célkitűzéseket, és nem tartja tiszteletben sem a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményeket, sem a romániai jogszabályokat.
Johannis szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) úgy állította össze a költségvetést, hogy az „egy szűkkörű csoportosulás politikai érdekeit szolgálja”. „A PSD olyan ütemtervet követ, amelynek semmi köze nincs sem a gazdasághoz, sem a román állampolgárok helyzetéhez, sem az ország valós fejlődéséhez” – fogalmazott.
Az államfő újfent bírálta azt is, hogy jelentős mértékben növelik a politikai pártoknak szánt állami támogatások összegét, hangsúlyozva, hogy az intézkedés fő kedvezményezettje a PSD.
„És közben cinikusan közlik, hogy a gyermeknevelési pótlék emelésére nincs pénz” – tette hozzá.
Az elnök kiemelte, bár a PSD a beruházások költségvetéseként emlegeti az idei büdzsét, az valójában egymilliárd lejjel kevesebb pénzt irányoz elő befektetésekre 2018-hoz képest. Az államfő ugyanakkor rámutatott, egyértelmű, hogy a PSD-kormány csődöt mondott. „Ha a PSD nem képes az állampolgárok érdekében kormányozni, távozzon, adja át a helyét olyanoknak, akik értenek ehhez. Kizárólag a PSD okolható a költségvetés késéséért” – nyomatékosította az elnök.
Hangsúlyozta ugyanakkor: az alkotmánybíróság döntése az államháztartási hiány értékét megszabó törvény kapcsán „még egyszer azt bizonyítja, hogy a PSD-féle törvényalkotás nemcsak erkölcstelen és rossz, hanem alkotmányellenes is”.
Liviu Dragnea mindeközben borítékolta, hogy az államfő visszapattintja a parlament térfelére a büdzsét. Az alkotmánybírósági döntés és Johannis bejelentése között a sajtónak úgy nyilatkozott,
mindenképpen meg kell várni az alkotmánybíróság indoklását és azt, hogy Johannis kihirdeti-e a költségvetési törvényt, vagy „továbbra is akadályozni akarja a családi pótlék megduplázását”.
A kormánypárt vezetője azt valószínűsítette, hogy az államháztartási hiány megemelését procedurális okok miatt dobta vissza az alkotmánybíróság, és kifejezte reményét, hogy a két szervesen összefüggő jogszabály közötti ellentmondást sürgősségi kormányrendelettel is orvosolni lehet.
A PSD eközben újfent hazugsággal vádolta meg az államfőt, és hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben szólította bocsánatkérésre az államfőt. „Johannisnak bocsánatot kell kérnie a gyermekektől, amiért késik a támogatások emelése, a helyi közösségektől pedig amiatt, hogy feleslegesen késnek a beruházások! Az alkotmánybíróság döntése, amellyel elutasította az államfőnek a költségvetés kapcsán emelt panaszait, azt mutatja, hogy Johannis egyetlen célja azt volt, hogy akadályozza a PSD-kormányzást, ahogyan láthattuk a fejlesztési és a közlekedési miniszter kinevezése kapcsán is” – fogalmaztak a szociáldemokraták, akik szerint az újabb gáncsoskodás is kampánymanőver volt. „A PSD nem adja fel! Folytatjuk a polgárok által megszavazott kormányprogram gyakorlatba ültetését” – szögezték le.
Az ellenzék sem adja fel közben a szociálliberális kormánykoalíció okolását.
– jelentette ki tegnap Raluca Turcan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője.
Érvelése szerint az alkotmánybíróság igazolta, hogy Johannis nem hirdethette ki a költségvetési törvényt, mivel a büdzsé alapjául szolgáló törvény alkotmányellenes. Hangsúlyozta, szeretné, ha az állami költségvetésen javítanának, ha nagyobb összeget utalhatnának ki az egészségügynek, oktatásnak, infrastruktúra-építésnek, és jutna pénz a gyermeknevelési pótlékra is. „A büdzsé szabályozza az általános keretet, amelynek értelmében növelni lehet a gyermeknevelési pótlékot, és nem a kormányfő által kiadott hazug sürgősségi kormányrendelet, amely azt mondja, hogy amennyiben a költségvetést nem szavazzák meg, nem fizethetők ki a pótlékok” – állította Raluca Turcan.