„Jövőképformáló” igénnyel zajlik az RMDSZ 14. kongresszusa Kolozsváron
Népes küldöttség részvételével, a grandiózusságra hajtó külsőségek közepette vette kezdetét az RMDSZ kétnapos kongresszusa pénteken délután Kolozsváron. A Krónika a helyszínen követi figyelemmel az eseményeket.
A Szövetség a jövőért mottóval ellátott döntéshozó fórum keretében az erdélyi magyar közösség jövőképét kívánja megfogalmazni az alakulat, amelynek élére újraválasztják a harmadik elnöki mandátumára egyedül pályázó Kelemen Hunort.
Az RMDSZ elnöke szerint egyetlen egy nagy feladatot tűz ki maga elé a szövetség 14. kongresszusa, mégpedig egy olyan jövőkép, vitairat megfogalmazását, amely meghatározza a következő évek döntéseit. „Mindenki azt kérdezi, bárhol járunk, hogy mi a jövőkép. Erre mindig azt mondjuk, hogy a válasz egyszerű: versenyképes, növekvő, sikeres közösségként akarunk megmaradni a szülőföldünkön. Olyan dokumentumot állítottunk össze, amely az identitás megőrzésén kívül nagy hangsúlyt fektet a szakpolitikákra, különböző társadalmi-gazdasági területekre is fókuszál. Azt szeretnénk, ha ezt csiszolva tudnánk meghatározni a következő évek cselekvési prioritásait” – vázolta a kongresszus célkitűzéseit az RMDSZ elnöke a hivatalos megnyitó előtti sajtótájékoztatóján.
A politikus úgy vélekedett: az a tény, hogy a szövetség meghívottainak 99 százaléka jelen van a kincses városi rendezvényen, azt jelenti, hogy számukra is fontos az alakulat által végzett munka.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ folyamatos párbeszédet akar folytatni a jövőben is a magyarországi és romániai pártokkal, intézményekkel.
A Krónika kérdésére, miként kommentálja, hogy Klaus Johannis államfő megtámadja az alkotmánybíróságon – az RMDSZ által is megszavazott – költségvetési törvényt, Kelemen rávágta: sehogy. „Nem kommentálom, mert ehhez az elnöknek alkotmányos joga van. Én is megtámadtam volna, ha ad absurdum idén én lennék az államfő. Nincs ezzel semmi probléma, semmi rendkívüli” – utalt az RMDSZ vezetője az idén ősszel rendezendő államfőválasztásra, amelyen Johannis újrázni készül. Kelemen Hunor közölte, a büdzsét tulajdonképpen 2018-ban kellett volna elfogadni, ezzel azonban elkésett a kormány három hónappal. Felvetésünkre, hogy a költségvetés kihirdetésének késlekedése károkat okoz az ország gazdasága számára, az RMDSZ-elnök elismerte, a kormány és az államfő közötti vita mindenkinek sokba kerül: az önkormányzatoknak, az egészségügyi és opktatási rendszernek, késnek a beruházások. Elmondta, a kormány jelentősen elkésett a költségvetés parlamenti beterjesztésével, amit tavaly novemberben kellett volna megtennie.
A meghívottak közül először Emil Boc, Kolozsvár polgármestere lépett mikrofonhoz, aki nem köszöntötte ugyan magyarul a kongresszus résztvevőit, eleresztett azonban egy szakállas anekdotát az Erzsi iránt 30 éve változatlan szerelmet tápláló székely legényről, Pistiről. Miközben felidézi, mi mindent sikerült megvalósítania 15 évvel ezelőtti megválasztása óta (vagy ahogy az elöljáró fogalmazott: miként sikerült „megváltoztatnia a kincses város sorsát”), enyhén odaszúr a kormány költségvetését a parlamentben megszavazó RMDSZ-nek, miszerint Kolozsvárnak már a tavalyi büdzséből is egy sportcsarnok árával jutott kevesebb, az idei pedig ugyancsak érvágást jelent Erdély szellemi és kulturális fővárosának.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében leszögezte: a kongresszust beharangozó, a szövetség és az anyaországi kormánypártok közötti kiegyezésről szóló újságcikkek állításához képest szoros és teljes bizalmi együttműködés van az RMDSZ, valamint Magyarország kormánya és a Fidesz között. A küldöttek által tapssal honorált kijelentését a kereszténydemokrata politikus azzal folytatta: „ha ne adj isten” egyszer az RMDSZ meggyengülne, akkor a bukaresti parlamentbe, az erdélyi önkormányzatok élére nem másik magyar párt kerülne, hanem senki, ezáltal véget érne a hatékony magyar érdekképviselet. „Ezért semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t” – ismételte meg a 2017-es zilahi kongresszuson is hangoztatott alapvetést a nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes.
Semjén Zsolt elmondta, 2010. óta a magyar kormány megtízszerezte a határon túli magyaroknak nyújtott támogatást, az erdélyi magyar közösség számára juttatott anyagi támasz pedig százmilliárd forintos nagyságrendű.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a kongresszuson jelen levő román politikusokhoz szólva kijelentette: az RMDSZ és Magyarország soha nem kért olyan kisebbségi jogokat, amelyekre nincsen számos példa az EU-ban. A romániai magyarok jelképhasználatért folytatott küzdelmére utlva, egyfajta kontrasztként megjegyezte: a magyarországi románság akkor énekli a román himnuszt, és akkor teszi ki a román zászlót az épületeire, amikor akarja.
És az RMDSZ-t célzó tiszteletkörök még csak ezután kezdődtek! Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője valódi politikai sikertörténetnek nevezte az RMDSZ-t, hozzátéve: pártja célja a szövetséggel közösen megvalósítani egy Kárpát-medencei magyar sikertörténetet. Az Orbán Viktor kormányfő vezette kormánypárt üzenetét közvetítő politikus a közelgő európai parlamenti választás fontosságára hívta fel a figyelmet, úgy vlekedve: közös feladat rávenni Brüsszelt, hogy döntsön az őshonos kisebbségek védelméről. Hozzátette: majdani EP-képviselőik szót fognak emelni a jogsértések ellen is.
Călin Popescu-Tăriceanu, a bukaresti szenátus és a PSD-vel kormányzó Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke Boc-kal ellentétben már fontosnak tartotta, hogy magyarul szóljon az RMDSZ küldötteihez, de nem érte be egy rövid „jó napot”-tal, hanem cirkalmas mondatokba is bocsátkozott Kazinczy nyelvén. A volt miniszterelnök Románia teljes értékű polgárainak nevezte „magyar barátait”, az erdélyi magyar közösséget pedig jelentős partnernek. Később, újságíróknak nyilatkozva Tăriceanu bevallotta: élete legnehezebb beszéde volt a magyarul elmondott néhány mondat, mivel a román és a magyar nyelv egyáltalán nem hasonlít egymáshoz.
Magyar köszöntéssel kezdte Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke is, akinek beszéde két motívumra épült. Mindenekelőtt a román balliberális koalíció és a korrupció ostorozására, továbbá annak bizonygatására, hogy ő és alakulata mennyire nyitott a romániai nemzeti kisebbségek, jelesül a magyarság iránt, és mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy gyerekkorában magyar sráccal rúgta a bőrt. Szemmel láthatóan élvezte az általa kiejtett néhány magyar szót Raluca Turcan, a szintén ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke is, felsorolva, hogy alakulata a helyi önkormányzatoktól a bukaresti törvényhozáson keresztül az Európai Parlamentig hány és hány fórumon működik együtt az erdélyi magyarság érdekképviseletével. Turcan jelenléte egyébként arra utal, hogy a PNL elnöke, az RMDSZ-t az elmúlt időszakban gyakran bíráló Ludovic Orban nem tartotta fontosnak a személyes részvételt a szövetség fórumán.
Mihai Fifor képviselte az RMDSZ-szel parlamenti együttműködést folytató kormányzó román Szociáldemokrata Pártot (PSD). Az alakulat országos tanácsának elnöke azzal kezdte, hogy kimentette főnökét, Liviu Dragneát, akit megfogalmazása szerint „sajnos” Madridba szólított a baloldali pártkötelesség, Viorica Dăncilă miniszterelnökkel ugyanis részt vesz az európai szocialisták szintén kétnapos pártkongresszusán a spanyol fővárosban. A volt védelmi miniszter igazán magvas gondolatok, mélyenszántó üzenetek megfogalmazása helyett a román ellenzéki pártok bírálatát tartotta fontosnak. És természetesen dicsérte az RMDSZ szavatartását, megbízhatóságát, a PSD-vel ápolt politikai együttműködés folytatására biztatva a magyar alakulatot.
Laurențiu Ștefan elnöki tanácsadó olvasta fel Klaus Johannis üzenetét, amelyben az államfő méltatta az RMDSZ szerepvállalását Románia demokratizálásában és euroatlanti integrációjában. A jobboldali elnök úgy vélekedett: a bukaresti szociálliberális kormány ma a jogállamiságot veszélyezteti, ezért Johannis felkérte az RMDSZ-t, ne engedjenek meg visszalépéseket az ország európai útján.
Az RMDSZ-szel kialakított szövetségi viszonyt méltatta Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is. Előrebocsátotta ugyanakkor: az MPP addig partner, amíg az együttműködés nem önös politikai érdekeket vagy hatalomvágyat szolgál, hanem kizárólag az erdélyi magyar nemzeti közösség javára történik. Érdekes egyébként, hogy a harmadik magyar alakulat, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem képviselője nincs jelen az RMDSZ-kongresszuson. Az ennek okát firtató kérdésre Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: nem tudja, hogy küldtek-e meghívót az EMNP-nek a nagygyűlésre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az MPP-vel kölcsönösen meg szokták tisztelni jelenklétükkel egymás kongresszusát.
A kincses városi BT Arénában zajló nagygyűlés munkálatainak megkezdődése előtti sajtóeligazításon Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök elmondta, 984 mandátummal rendelkező küldött igazolta vissza jelenlétét, több mint kétszáz meghívott érkezett a rendezvényre, amelyről ugyanakkor több mint 140 újságíró tudósít. Lapunknak a kétnapos politikai fórum költségvonzatát firtató kérdésére a kongresszusi biztosi teendőket ellátó ügyvezető elnök úgy válaszolt, hogy „számottevő”, ám pontos számot csak a jövő hét elején tud adni. Porcsalmi Bálint hozzátette: mivel a szervezés megfelel a kongresszus mottójának – Szövetség a jövőben –, és mivel Kolozsvárt rendezik, ezért a költségei is megemelkedtek a két évvel ezelőtt Zilahon rendezett fórumhoz képest. (A pontos adatok megérkeztéig eláruljuk, hogy csak a multifunkcionális sportcsarnok kétnapos bérlése 50 ezer lejre rúg).