Igazságügyi kormányrendelet: Brüsszel szerint Bukarestnek vissza kell térnie a helyes útra

Az Európai Bizottság (EB) nagy aggodalommal követi a román jogállamisággal kapcsolatos legutóbbi fejleményeket – nyilatkozta szerdán az EB egyik sajtószóvivője.

A Viorica Dăncilă vezette kormány által kedden elfogadott sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban Christian Wigand kifejtette: Brüsszel mély aggodalommal követi a bukaresti kormány intézkedéseit, amelyek mind tartalmilag, mind formailag ellentétesek azokkal a javaslatokkal, amelyeket a román igazságszolgáltatást figyelemmel kísérő ellenőrzési és együttműködési mechanizmus keretében valamennyi tagállam elfogadott.

Az EB szóvivője rámutatott, az igazságügyi törvények sürgősségi kormányrendelet útján, az érintettekkel való előzetes egyeztetés nélkül történő módosítása szembemegy az EB ajánlásaival, amelyeket a román igazságügyi reformot nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) keretében is több ízben megfogalmaztak.

Ezért az Európai Bizottság magyarázatot fog kérni a román kormánytól a legutóbbi módosításokról.

Nyilatkozatában a sajtószóvivő emlékeztetett, az ellenőrzési mechanizmus keretében novemberben kiadott jelentésében az EB többek között arra intette Romániát, hogy világos, átlátható kritériumokra alapozó és a Velencei Bizottság által is jóváhagyott eljárást alkalmazzon a vezető tisztséget betöltő ügyészek kinevezésekor, illetve hogy a Velencei Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) ajánlásai alapján vizsgálja felül az igazságügyi törvényeket. „A legutóbbi változások nem ezt az irányt követik” – tette hozzá Wigand.

„Romániának sürgősen vissza kell terelnie a reformfolyamatot a helyes útra, előre kell haladnia, nem hátrafelé, és tartózkodnia kell az olyan intézkedésektől, amelyek megsemmisíthetik az elmúlt években elért fejlődést” – zárta nyilatkozatát az EB szóvivője.

Tudorel Toader igazságügy-miniszter kedden jelentette be, hogy a kormány sürgősségi rendelettel módosította az igazságszolgáltatási törvényeket. A Dăncilă-kabinet egyebek mellett arról döntött, hogy a vezető ügyészi tisztségeket ezentúl bírák is megpályázhatják, ha korábban végeztek ügyészi tevékenységet. Eddig a jogszabályok világosan elválasztották az ügyészi és a bírói pályát.
Ezentúl a vádhatóságok vezetését legfeljebb 45 napig lehet ideiglenes ügyvivőkre bízni. A vezető ügyészi posztokra javasolt személyeket nem a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének kell véleményeznie – amely eddig többször elutasító álláspontot fogalmazott meg Toader javaslataival szemben –, hanem a CSM plenáris ülésének, amelyben bírák és ügyészek egyaránt jelen vannak.

A rendeletet szerdán az ügyészek és a román ellenzék is bírálta.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) szerint nem létezik olyan sürgető tényező, ami indokolttá tenné az azonnal hatályba lépő rendelet elfogadását. Kifogásolták, hogy a kormány nem egyeztetett az igazságszolgáltatás szakmai szervezetével. Felhívták a figyelmet, hogy amennyiben az ügyészségeket 45 napos határidőn túl nem vezethetik ügyvivők, a korrupcióellenes ügyészség március 20-án vezető nélkül marad, miután az új főügyész kinevezése ügyében patthelyzet alakult ki a kormány és Klaus Johannis államfő között. Az ügyészek szerint ez megbénítaná a vádhatóság tevékenységét.

Raluca Turcan, az ellenzék fő erejét képviselő Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője bejelentette: pártja indítványt nyújt be az igazságügyi miniszter ellen. Turcan szerint „a rendelet egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kormány egyedüli rögeszméje az igazságszolgáltatás szabotálása és a saját bűnözőik megvédése”.