A tokiói olimpiai selejtezőre való kijutás céljával utazott el a magyar válogatott a dán–német rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságra. A január 10–27. között zajló tornán a Csoknyai–Matic edzőpáros által vezetett csapat az első hét közé szeretne jutni.
Milyen jó, hogy immár nem idegen nyelven, hanem magyarul beszélünk az időkérések alkalmával, és természetesen az edzések is magyar nyelven zajlanak – nyilatkozta több játékos is tavaly ősszel, miután a magyar kézilabda-válogatott élére Csoknyai Istvánt és Vladan Maticot nevezte ki a szakszövetség.
Nem csoda, hiszen a csapat élén 2014 óta külföldi szakember dolgozott.
Mocsai Lajos után ugyanis a rossz emlékű Talant Dujsebajev ült le a kispadra, őt a spanyol Xavi Sabate követte, majd a szerb származású Ljubomir Vranjes következett, aki Dujsebajevhez hasonlóan nem tudott maradandót alkotni. Kérdés azonban, a magyar nyelv elég lesz-e ahhoz, hogy Lékai Máté és társai sikeres vb-t tudjanak maguk mögött. A néhány hónapja kinevezett Csoknyai István – Vladan Maticcsal párban – ugyanis a 2009–2010-es idényben már bizonyíthatott volna a magyar válogatottnál, akkor azonban nem sikerült. Őszi kinevezését követően Csoknyai így nyilatkozott:
Hogy a magyar nyelv mennyire jelenthet előnyt a férfi kézilabda-válogatott teljesítményének előmenetelében, nehéz megmondani. Ha azt nézzük, hogy a nők Karl Erik Böhnnel néhány éve milyen jó eredményt értek el, vagy hogy a decemberi Eb-n Kim Rasmussen tanítványai egy emberként küzdöttek angol nyelvű utasítások mellett s vívták ki a szakma és a szurkolók elismerését, akkor azt kell mondanunk, nincs különösebb jelentősége. Ha pedig a néhány napja lejátszott dániai felkészülési mérkőzést tekintjük alapnak, ahol a magyar válogatott minden területen teljes mértékben alulmúlta önmagát és méretes zakót kapott az olimpiai bajnok dánoktól, akkor viccesen még az is kijelenthető, hogy a magyar nyelv kissé összezavarta a fiúkat. Igaz, vasárnap már visszavágtak a piros-fehér-zöldek: 28-25-re legyőzték a skandinávokat az Odensében rendezett felkészülési mérkőzésen.
Természetesen egy-két barátságos mérkőzésből nem kell messzemenő következtetést levonni. Emlékezhetünk a decemberi Eb előtt megrendezett Möbelring Kupára, ahol a nők háromszor is vereséget szenvedtek, ám a tétmeccseken Franciaországban mégis kiválóan játszottak. A Csoknyai–Matic párosnak talán mégsem az „Ivkovic-recept” volt az elképzelése. Ismert ugyanis, hogy a férfi kosárlabda-válogatott horvát trénere, Stojan Ivkovic felkészülési mérkőzéseken már többször bemutatta a „semmihez sem értünk, gyengén teljesítünk” játékot, hogy aztán tétmeccseken épp az ellenkezőjéről győzze meg az ellenfeleket.
Mindezektől függetlenül a magyar–szerb vezetőpáros előtt csupán egy cél lebeg, amely egyben a szövetség elvárása is: bekerülni a legjobb hét csapat közé. Ez az eredmény ugyanis lehetővé tenné, hogy a válogatott részt vegyen az olimpiai selejtezőn.
A lehetőség adott, ugyanis a sorsolás ezúttal a magyar csapat számára rendkívül szerencsésen alakult.
Bánhidiék a négy csoport közül talán a legkönnyebb hatosba kerültek: az Eb-ezüstérmes svédeken kívül, akik a csoport nagy favoritjai, nincs más európai együttes.
A válogatott Egyiptommal, Katarral, Argentínával és Angolával együtt a koppenhágai D csoportban szerepel.
A D-vel ellentétben viszont az A jelű hatost akár a „halálcsoport” jelzővel is lehet illetni: a franciák mellett nehéz megjósolni, mely csapatok jutnak tovább.
A hatos csoportokból a legjobb három jut tovább, és a középdöntős csoportok első két-két helyezettje alkotja majd a legjobb négy mezőnyét. Továbbjutás esetén a középdöntőben a magyar válogatott a dániai Herningben játssza mérkőzéseit. Ha a papírformát nézzük, a magyarok a svédeken kívül a többi együttest legyőzhetik, a középdöntőben pedig a C csoport továbbjutóival kerülnek össze, ahol valószínűleg a norvégokon és a dánokon kívül a harmadikat szintén megverhetik. Így lehetőség volna a 7. helyért játszani.
Persze a képlet nem ilyen egyszerű. Már az első meccsen jó teljesítményt kell nyújtani a dél-amerikai bajnok ellen. Valószínűleg az egyiptomiak elleni küzdelem sem lefutott, ugyanis az észak-afrikai gárda kispadján az a David Davis ül, aki a magyar bajnokságban a Veszprémet irányítja. És ne feledkezzünk meg Katarról sem, amely négy évvel ezelőtt ezüstérmet szerzett a hazai rendezésű vb-n: csupán az olimpiai és Európa-bajnok franciák tudták megállítani a döntőben.
Csoknyai István optimizmusára mindenesetre nem lehet panasz. „Legfőbb célunk, hogy minden ellenfelünkkel szemben reális esélyünk legyen a győzelemre. Ami az egész tornát illeti, az is fontos, hogy az összes mérkőzésünkön jól használjuk ki az erősségeinket. Reméljük, kilenc vagy tíz meccset játszhatunk” – nyilatkozta a kapitány a nemzetközi szövetség (IHF) honlapján.
A kilenc mérkőzés azt jelentené, hogy az öt csoportmeccs és a három középdöntős összecsapás mellett a válogatott a 7. helyért játszana, a tíz pedig az elődöntőbe kerülést.
A keretben szereplő játékosok egyébként képesek volnának a kiugró eredményre. Emlékezhetünk a szlovénok elleni párharcra, amikor – Vranjes vezetésével ugyan, de – Mikler Roliék a sokkal jobb játékerőt képviselő Szlovéniát ütötték el a vb-szerepléstől. A fiatal játékosok – Bóka, Hornyák, Juhász, Bánhidi, Bodó, Ligetvári – mellett a tapasztalat és rutin is jelen van a csapatban Schuch, Császár, valamint a válogatottba nemrég visszatért Ilyés vagy éppen Nagy László által. A kérdés csak az, hogy a szlovénok elleni kiváló játékot meg tudják-e ismételni a január 10-én kezdődő vb-n.
Somogyi Botond