Míg a kórházban szolgálatot teljesítő orvosok fizetését megemelték, az alapellátásban dolgozók jövedelme nem növekedett Romániában. Seres Lucia, a háziorvosok szövetségének Kovászna megyei elnöke szerint a helyzet jövőre sem javul.
A jövő évi költségvetésben mindössze öt százalékkal emelnék a háziorvosi rendelők működésére elkülönített keretet, amely az inflációs növekedést sem fedezi – mondta el lapunknak Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke. Kifejtette, a napokban Bukarestben tárgyaltak az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőivel, és az körvonalazódik, hogy jövőre sem javul a helyzetük.
Súlyosan diszkriminálják a háziorvosokat, hiszen miközben a kórházban dolgozó orvosok fizetését megemelték, az alapellátásban dolgozók jövedelme nem növekedett, emiatt pedig egyre nagyobb méreteket ölt a szakemberhiány az ágazatban.
A héten a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár tett közzé jelentést, amelyben az áll, hogy a megyében egy háziorvosi rendelő bevétele havi átlag 18 ezer lej, a legkevesebb 6997 lej, míg a legtöbb 29 294 lej, a feliratkozott páciensek és a szolgáltatások számának függvényévben kaptak több vagy kevesebb pénzt a rendelők. A jelentés szerint a rendelők bevételei számottevően növekedtek az elmúlt három év alatt, a tavalyhoz képest idén 20 százalékkal nőtt az egy beteg után számolt pontérték, míg a szolgáltatásokat 27,2 százalékkal emelt pontértékkel számolták el.
Összesen 72 rendelő kapott 10 és 20 százalék közötti pluszjuttatást, mert falvakon vagy 100 ezer lakos alatti városokban, illetve nehéz munkakörülmények között működik.
Elismerik ugyanakkor a dokumentumban, hogy az elmúlt két évben megfogyatkoztak a háziorvosok Kovászna megyében, miközben 2016-ban még 105 rendelővel volt szerződésük, idén már csak 98 háziorvos dolgozik. Vidéken 43 háziorvosi rendelő látja el az egészségügyi alapszolgáltatást, városokon 55, és öt községben – Kézdiszentkereszten, Maksán, Dálnokban, Málnáson és Mikóújfaluban – nincs háziorvos, tehát gyakorlatilag összesen közel hétezer személy maradt ellátás nélkül.
Seres Lucia hangsúlyozta, ezek a bevételek a rendelő működését fedezik, ebből fizetik az alkalmazottakat – asszisztenst, könyvelőt, takarítót – a közüzemi szolgáltatásokat, megvásárolják a fogyóanyagokat, utalják a 10 százalékos adót, és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot.
– részletezte a szövetség elnöke. Rámutatott, a jelentésben szereplő 20-27 százalékos növekedés valójában pontonként egy lejt, illetve hatvan banit jelent, hiszen indulásból nagyon kevés volt az érték. Seres Lucia szerint évek óta kongatják a vészharangot, hogyha nem növelik az alapellátásra szánt költségvetést, és nem csökkentik a bürokráciát, elsorvasztják az ágazatot, hiszen egyre kevesebben választják ezt a szakot. Romániában az egészségbiztosító költségvetésének mintegy 5,8 százalékát fordítják az alapellátásra, miközben a nyugati országokban ez 10–14 százalék.