A gazdák termékeit felvásárló, feldolgozó és értékesítő nagy cégek beruházásait támogatná a heteken belül kiírandó székelyföldi gazdasági program. A Pro Economica Alapítvány az összehangolási feladatokat felvállaló székelyföldi vállalatok jelentkezését fogadja el.
A Mezőség Maros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyei vidékeit felölelő gazdaságfejlesztési programja után a magyar kormány Székelyföld három megyéjére ír ki 70 millió euró (322 millió lej) értékben új pályázatokat a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítványon keresztül.
Kozma Mónika, a szervezet ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta,
első lépésben nem a kis összegű, vissza nem térítendő pályázati rendszert választották, hanem olyan székelyföldi nagyvállalkozásokat szeretnének beruházásra serkenteni, amelyek a mezőgazdaság és élelmiszeripar területein összehangolási feladatokat látnának el.
Mindez azt jelenti, hogy például a tej- és húsfeldolgozásban olyan üzemeket építenek, amelyek felvásárolják, feldolgozzák és piaci körülmények között értékesítik a gazdák termékeit.
{K1}
Az új pályázati kiíráshoz történő felkészülés szakmai hátterét a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) biztosítja. Jelenleg a Maros, Hargita és Kovászna megyére kiterjedő részletes felmérés és szakmai háttéranyag értékelése és feldolgozása zajlik, amelynek főbb irányelveit be szeretnék építeni a néhány hét múlva megjelenő pályázati felhívásba.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter legutóbbi erdélyi látogatásán úgy nyilatkozott, hogy a programot idén meghirdetik. Kozma Mónika pontos időpontot még nem tudott mondani, de úgy fogalmazott, hogy néhány hétig még eltart a megfeszített szakmai munka, amíg valamennyi székelyföldi térség számára kidolgozzák az optimális mezőgazdaság-fejlesztési programot, amelynek gyakorlatba ültetését az egyeztetési feladatokra pályázó vállalatoknak kell felvállalniuk.
Kérdésünkre, hogy mennyire lehet megbízni a nagyvállalatok jóhiszeműségében olyan körülmények között, amikor Székelyföldön már több tejipari vállalat átverte a gazdákat, az alapítvány ügyvezetője úgy fogalmazott: csak azok a vállalatok pályázhatnak sikeresen, amelyek felvállalják a Kós Károlyról elnevezett erdélyi gazdaságfejlesztési stratégiában rögzítetteket.
– fogalmazott Kozma Mónika.
Az erdélyi magyar gazdasági szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb gondja az integráció hiánya. A kisgazdák hiába állítanak elő jó minőségű tejet, húst, zöldséget vagy gyümölcsöt, mert értékesítési lánc hiányában nem tudják eladni a termékeiket. Ez Székelyföldön fokozottabban érvényes: összehangoló szerepet vállaló nagyvállalatok, illetve értékesítési szövetkezetek nélkül a gazdák csak aprópénzért tudnak a megtermelt tejen és húson túladni. Noha az elmúlt években született néhány pozitív kezdeményezés, ez nem oldja meg a térség mezőgazdaságának a problémáit. A magyar állami támogatás most ezen próbál változtatni: az egyeztetési feladatokat ellátó nagyobb cégek fejlesztési projektjeit megtámogató gazdasági program folytatásaként
a terményeiket e cégeknek értékesítő kisgazdákat segíti majd a következő pályázati kiírás.
Kozma Mónika szerint nemcsak nagyüzemi beruházások születnek, hanem a vállalatok beszállítási láncát, a kisgazdákat is támogatja a székelyföldi program. A Pro Economica Alapítvány a régi kuratóriummal indul neki az új pályázati évnek, ugyanakkor munkájukat a már sikereresen elbírált felvidéki és délvidéki pályázatok egyik magyarországi szakembere is támogatni fogja. A pályázók munkájának megkönnyítésére az alapítvány több székelyföldi városban nyit irodát.