„A magyaroknak sokkal jobb”: a székelyföldi románok fóruma szerint a magyar kisebbség visszaél az állam által szavatolt jogaival

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma többoldalas közleményt adott ki, amelyben azt részletezik, hogy a romániai magyaroknak „minden jogot” szavatol az állam, miközben a három, magyar többségű megyében „elnyomják a románokat”.

 A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert, Ioan Lăcătușu által vezetett fórum közleménye szerint Romániában minden intézményes és törvényes keret adott, hogy a kisebbségek megőrizzék nyelvi, kulturális és vallási identitásukat, és

mivel a magyarokra „jellemzőek” az etnikai alapon szerveződő politikai szervezetek és az etnikai alapú szavazás, a három megyében csak magyarok kerülnek a helyi közigazgatás élére.

Szerintük ez eltorzítja a valóságot, és „olyan enklávé jön létre”, amely ellenkezik a romániai és az európai uniós törvényekkel.

A közleményben hosszasan sorolják „sérelmeiket”. Nehezményezik, hogy az önkormányzatokban csak magyarul zajlanak a tanácsülések; panaszként tálalják, hogy az oktatásban, közigazgatásban, sajtóban „elterjedt a magyar nyelv”, rádiók, televíziók működnek magyarul, akárcsak teljes intézményi rendszerek, múzeumok, színházak, és tanulmányi központok, ahol magyarországi hatóságok szerveznek kizárólag magyar nyelvű rendezvényeket a térség jövőjéről tanácskozva; emellett utcákat neveznek el „fasiszta” magyar személyiségekről, emlékműveket emelnek.

A románok civil fóruma úgy fogalmaz, hogy a magyar nyelv használata a román rovására történik.

A közleményben felszólítják a magyar közösség vezetőit és a véleményformálókat, hogy ismerjék el: Románia maradéktalanul teljesítette a „túl nagylelkű” Gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakat és a nemzetközi vállalásokat is. Emellett ne népszerűsítsék a románellenességet, és „hagyják” a magyar gyerekeket románul tanulni. Kiemelik: meg kell érteni, hogy a románok soha nem fogják támogatni a „hamis és mesterséges” autonómiát, mert a magyaroknak amúgy is minden joguk megvan, másrészt a bécsi döntés utáni időszak is „bebizonyította”, hogy önrendelkezés esetén a térségben élő románoknak „semmi esélyük nem lenne”.