Gazdaságélénkítés ellenszélben – nehéz mindenkivel elfogadtatni a magyar kormány erdélyi programját

A nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó a budapesti kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, és valahogy sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.

Riadalmat keltett Bukarestben, hogy nemcsak ígéret, de meg is valósul a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztő programja, végül mégis sikerült meggyőzni a román politikusokat, hogy a támogatás a forrást nyújtó és a befogadó ország számára is előnyös, így zöld jelzést kapott.

Kozma Mónika, az erdélyi programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője hétfőn Sepsiszentgyörgyön a Tamás Sándor megyei tanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel tartott sajtótájékoztatón elmondta, a nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó ebben a témában, és sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.

A maros-mezőségi program volt a teszt, hogy ezt végig lehet vinni – ott 495 támogatási szerződést zártak le, az elszámolás is befejeződött.

„Most már adataink vannak arra, hogy mind a két ország nyert a projektből, hiszen a Mezőségen 22 millió lejt ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalkozásoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt, 143 traktort, amiből 103-at Szászrégenben gyártottak” – részletezte Kozma Mónika.

Felidézte, több politikai támadás érte a programot:

Maros megyében „felhördültek”, hogy diszkriminálják a románokat, ám a kiírás nem tartalmaz olyan kitételt, miszerint csak magyar anyanyelvűek pályázhatnak – igaz, hogy csak magyar nyelven lehet pályázni, de ez egyfajta szűrő.

Bár két európai uniós direktíva is lehetővé teszi, hogy a magyar kormány Romániában ítéljen oda támogatást, a jelentős ellenszél miatt egy bukaresti ügyvédi irodát is megbíztak, hogy vizsgálja meg ennek a jogi hátterét. Azt a jelentést kapták, hogy minden törvényes, ám előrevetítették, számolniuk kell azzal, hogy feljelentést tesznek az alapítvány ellen a romániai versenytanácsnál – részletezte Kozma Mónika.

A mezőségi program során a földtulajdon-viszonyok rendezésére 1500 lej támogatást nyújtottak parcellánként legtöbb tíz hektárra. Ezt azért tartották fontosnak, hogy a gazdák bebiztosítsák magukat, ha például az EU-s támogatások feltételrendszere változik, ám mindössze hetvenen pályáztak erre, és a november 30-i határidőig csak hárman tudták lezárni. „Önhibájukon kívül nem tudták rendezni a tulajdonviszonyt: Maros megyében fél évig nem volt prefektus, nem volt elég földmérő. Óriási csalódás volt, hogy nem sikerült áttörni ezt a falat, továbbra is nagy kihívás Romániában a tulajdonjog rendezése” – mondta Kozma Mónika, így Kolozs és Beszterce megyében erre már nem írtak ki pályázatot. Ott októberben megnyitották a felhívásokat, és 490 pályázatot nyújtottak be a két megyéből a mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyek, valamint a kis- és közepes vállalkozások. Ezeknél még nem történt meg az elbírálás.

Jövőre székelyföldi programmal folytatódik a gazdaságélénkítő stratégia.

A magyar kormány jövő évben 50 milliárd forintot szán külhoni – a teljes Kárpát-medencét érintő – gazdaságfejlesztési programokra. Ennek az összegnek a fele, 25 milliárd forint, azaz mintegy 70 millió euró jut Székelyföldre.

Kozma Mónika elmondta, első lépésben a nagyberuházásokat támogatják, a mezőgazdaságra összpontosítva, a feldolgozóiparra, élelmiszergyártásra. De például a könnyűipar fejlesztésére is figyelnek, azt szeretnék elérni, hogy több területen integrátor jellegű beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítóik, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Az év vége előtt ezt már közzéteszik, tavasszal már körvonalazódhat, hogy milyen jellegű beruházások jöhetnek létre, és akkor állítják össze a kiírást a kisebb összegű támogatásokra. Könnyű pályázati módra készülnek – már most „sok híresztelés” kering, ám Kozma Mónika arra kéri a székelyföldi vállalkozókat, hogy kövessék az alapítvány munkáját, kiírásait.