Ragadós lehet a regionális szövetkezés – a „nyugati négyszögbe” tömörült erdélyi városok a következő uniós büdzsére pályázhatnak

Egyelőre kétséges Temesvár, Kolozsvár, Nagyvárad és Arad összefogásának sikere, de a városvezetők Bukaresttől függetlenedő, s egyben fejlődést célzó tervei könnyen ragadósak lehetnek, ha továbbra is késnek az országos szintű infrastrukturális fejlesztések.

Bár néhány héttel ezelőtt nagy médiavisszhangot váltott ki négy erdélyi város polgármesterének összefogása a „fejlődés érdekében”, egyelőre úgy tűnik, nem olyan zökkenőmentes és gyors folyamat közvetlenül Brüsszeltől igényelni anyagi forrásokat.

A Transilvania Reporter című portál munkatársát arról tájékoztatták az Európai Bizottságnál, hogy

jó szemmel nézik Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Arad közös fellépését, de jelenleg nincs olyan finanszírozási mechanizmus a kohéziós politika anyagi hátterét biztosító uniós alapnál, amely különböző fejlettségű, nem szomszédos települések támogatását lehetővé tenné.

A brüsszeli illetékesek ugyanakkor arról tájékoztatták a romániai újságírókat, hogy az Európai Unió következő hatéves büdzséje, a 2021–2027-es már magában foglalhat olyan finanszírozási lehetőségeket is, amelyekbe „beleillik” a négy erdélyi város.

A kezdeményezés egyébként nem teljesen új Európában: az EU nyugati részén a Quattropole is hasonló elgondolás alapján működik. A francia Metz, a német Saarbrücken és Trier, valamint Luxemburg városok közös stratégiák mentén igyekeznek láthatóbbakká válni a kontinensen. 2000-ben még csak egy informális szövetségként indult az együttműködés, de 2014 óta a Quattropolénak már jogi háttere is van, egyesületként jegyezték be Németországban.

Idehaza szeptember 28-án jelentette be Nicolae Robu, Temesvár polgármestere a „nyugati négyszög” létrehozását. Az informális szövetkezéssel a résztvevők európai pénzek felhasználásával próbálnának nagy infrastrukturális beruházásokat megvalósítani. Emil Boc kolozsvári városvezető a Pressone portálnak azt mondta, „a regionalizáció előbb vagy utóbb meg fog valósulni, s mi azt szeretnénk, hogy felkészülten találjon ránk”. Kiemelte: elsőként akarnak Romániából egy régióként megjelenni Brüsszelben, s olyan projekteket akarnak letenni az asztalra, amelyek sikerrel pályázhatnak támogatásra a 2021–2027-es uniós költségvetésből. Az aláírt megállapodás több konkrét együttműködési területet jelöl meg.

Mindenekelőtt a négy várost összekötő autópálya és gyorsvasút építését szorgalmazza, amelyek – nagyobb mobilitást biztosítva – szorosabbá fűzhetnék a kapcsolatokat, és felgyorsíthatnák a beruházásokhoz szükséges tőke mozgását.

Az együttműködés kapcsán az Adevărul napilap arról írt, ez a példa országos szintű jelenséget indíthat el. „Amint egyre több polgármester megtudja majd, hogy csak nyerni tudnak ezzel a városaik számára, de politikai szempontból is – hiszen minden megvalósult infrastrukturális beruházás gond nélkül biztosítja majd az újraválasztásukat –, ilyenfajta szövetségeket fognak kezdeményezni. Miért ne követnék a moldvai polgármesterek is az erdélyi és bánsági kollégáik példáját?” – tette fel a kérdést a cikk szerzője, megemlítve, hogy hiába szerveztek a moldvaiak felvonulásokat azokért az autópályákért, amelyek kihúznák Románia legszegényebb régióit az elszigeteltségből, senki sem mozgatta meg egyetlen ujját sem.

„A közösségeknek el kell gondolkodniuk azon, nem jobb-e, ha a saját kezükbe veszik a sorsukat és megpróbálnak a saját szakállukra fejlődni. Ez egy bizonyosfajta föderalizálást jelent, nem az állam egységes jellegének szétverése értelmében, hanem egy társadalom érdekei ellen irányuló döntéshozatali monopólium lerombolásáért” – írta Ion M. Ioniţă.