Magukra maradtak az alkotmánymódosítást kezdeményező román unionisták
Kevesebb mint egy hónap alatt, december elsejéig szeretnék összegyűjteni az alkotmánymódosításhoz szükséges félmillió aláírás kétszeresét a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését szorgalmazó aktivisták.
Megannyi sajtóeseményt megjárt újságíróként e sorok írója úgy érezte magát hétfőn, mint marslakó a feketetói vásárban, tudniillik ő volt az egyetlen tudósító a román unionisták kolozsvári sajtótájékoztatóján. Amelyen ráadásul magyar hírlapíróként képviselte a médiát.
Hogy mindez a szervezetlenséggel (a kincses város központjában nyílt centenáriumi kiállítás megnyitójával egy időben rendezett tájékoztatót vasárnap este harangozták be) vagy a többségi sajtónak a téma iránti érdektelenségével magyarázható, nehéz eldönteni. Tény, hogy az elején a szervezők is feszengve fogadták a helyzetet, ám a téma boncolgatásakor maguk is feloldódtak.
A kezdeményező csoport képviselői a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtárban indították útjára a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését célzó aláírásgyűjtési kampányt. A szervezők polgári kezdeményezés révén akarják módosítani a román alkotmányt, mégpedig úgy, hogy az alaptörvény preambulumát egészítenék ki egy új passzussal; a bukaresti törvényhozási tanács már júliusban pozitívan véleményezte a kezdeményezést.
A javasolt szöveg arra utalna, hogy az alkotmányozók a román nemzet következő nemzedékei számára akarnak esélyt nyitni arra, hogy egy „egyesült, demokratikus, európai és jóléti államban” éljenek, a román nemzet békés, a nemzetközi jogot tiszteletben tartó, külső beavatkozástól mentes újraegyesülése révén.
George Simion, a két ország egyesüléséért számtalan akció keretében síkra szálló, Acțiunea 2012 elnevezésű ernyőszervezet vezetője elmondta, bár hat hónap áll rendelkezésükre a parlament elé terjesztéshez szükséges félmillió aláírás összegyűjtéséig, ők egymillió kézjegy összegyűjtésére vállalkoztak, ráadásul mindezt december elsejéig, a Gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának száz éves évfordulójáig nyélbe ütnék.
„Békés úton szeretnénk megvalósítani a román nép újraegyesítését. Az aláírásgyűjtés egyszerre zajlik Romániában, a Moldovai Köztársaságban és a diaszpórában, ugyanakkor megragadnám az alkalmat, hogy felkérjem az ügy támogatására a magyar nemzetiségű román állampolgárokat is, mi ugyanis a népek európai szellemben való egymás mellett élését támogatjuk” – jelentette ki Simion. Az aktivista kérdésünkre elmondta, nem rendelkeznek politikai háttérrel, mindazonáltal tetteket várnak a bukaresti politikai osztálytól az egyesülés előmozdítása érdekében, úgy látják ugyanis, hogy a román politikusok a nyilatkozatok szintjén támogatják ugyan az ügyet, a valóságban viszont semmit sem tesznek.
Emlékeztetett, hogy Besszarábia és a „román anyaország" egyesülésének 100. évfordulója alkalmából idén márciusban az RMDSZ tartózkodása mellett egyhangúlag fogadott el ünnepélyes nyilatkozatot a bukaresti törvényhozás, legitim törekvésnek nevezve a Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesítésének óhaját; választási tét híján azonban a további lépések abbamaradtak. „Mi most emlékeztetni szeretnénk arra, hogy ennek a célkitűzésnek és alapelvnek valamennyi román parlamenti képviselő szeme előtt ott kell lebegnie” – állapította meg a kezdeményező csoport tagjaként Dorin Dobra kolozsvári egyetemi tanár, volt szenátor.
Megkérdeztük George Simiontól, mivel magyarázza, hogy a Nyugat- és románbarátként elkönyvelt chișinăui hatóságok nemrég öt évre kitiltották Moldovából, illetve hogy időnként a román állam is hasonló eszközökhöz folyamodik a Székelyföld területi autonómiáját támogató külföldi állampolgárokkal – elsősorban magyar politikusokkal – szemben. Az ernyőszervezet vezetője – aki azt állítja, hogy kitoloncolásakor meg is verték a moldovai határőrök – úgy válaszolt, a moldovai kormány nem Európa-, hanem „maffiapárti”, ő például éppen ezért ellenzi, hogy Bukarest közpénzből anyagi támogatást juttat a Pruton túli hatóságoknak.
„A chișinăui döntéshozók nem akarnak EU-tagságot, sőt Oroszországgal se akarják szorosabbra fűzni a kapcsolatukat, ők két világ között kívánnak maradni, hogy saját érdekeiknek megfelelően irányítsák az országot. A kitiltásommal büntetni akartak. Elárulom önnek, engem az egyesülés érdekében folytatott akcióimért Bukarestben se sokan kedvelnek, és ha nem lennék román állampolgár, innen is kitiltottak volna” – állította Simion. Hozzátette, a Romániából kitiltottak esetét nem ismeri ugyan, ám egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadságának a híve, hiszen különbséget kell tenni a demokratikus kezdeményezés, valamint az államrend elleni cselekedetek között. Az aktivista ugyanakkor elmondta, követendő példaként tekint arra, ahogy a magyar állam gondoskodik a határon túli magyar közösségekről; szerinte Romániának is hasonlóképpen kellene eljárnia.
George Simion nem tudott konkrét időpontot megnevezni arra vonatkozó felvetésünkre, hogy mennyi időn belül látja megvalósíthatónak a két ország egyesítését.
Az unionista mozgalmár úgy véli, ha a világ nagyhatalmainak érdeke úgy kívánná, két-három éven belül is megszűnhetne a határ a Prut folyón, ám szerinte megtörténhet, hogy húsz évet is várni kell az egyesülésre.
Magyar személyiségekről, illetve magyar vonatkozású történelmi eseményekről is említést tesz a román centenárium alkalmából hétfőn délután a kincses városban megnyílt utcai kiállítás. Az Erdélyi Történeti Múzeum 10X10 – Tíz évtized Romániája száz felvételen című installációjának a Deák Ferenc (Eroilor) utca Főtérről nyíló szakasza ad otthont, és virtuális utazást nyújt a Gyulafehérvári nyilatkozat 1918-as elfogadásától napjainkig.
A román nemzet számára lényeges mozzanatok, ereklyék felsorakoztatásán túlmenően a közszemlére bocsátott korabeli fotók megörökítik többek között Hunyadi Mátyás szülőházának 1942-44 közötti, Kós Károly tervei alapján végrehajtott felújítását, de a Makovecz Imre által tervezett Donát úti református templom 2008-as felavatását is. Említést tesznek Márton Áron püspök 1949-es letartóztatásáról, továbbá bemutatják a kommunista diktatúra mártírjának, Moyses Mártonnak a diákigazolványát is.