„Mintha az ügyészség írta volna” – több hónapos késéssel kiadták a székely terrorperben hozott ítélet indoklását

Közel négy hónappal a jogerős ítélet kihirdetése után, számos hivatalos kérést követően közölte a bíróság a székelyföldi terrorperben hozott ítélet indoklását. A hírt az egyik elítélt felesége, Beke Csilla hozta nyilvánosságra a Facebookon Bűnügyi döntés indoklása vagy a vádirat igazol&

A július 4-én meghozott ítéletet, annak indoklását, a jogi besorolás megváltoztatásáról szóló június 15-ei végzést október 31-én kapta meg a család és a védelem, olyan formában, hogy azon a bírók és az ügyész aláírása sem szerepel. Az indoklást 30 napon belül lehet megfellebbezni a legfelsőbb bíróságon, ahol az óvás öt bíróból álló tanács elé kerül.

Beke Csilla szerint az indoklás következtetéseken és feltételezéseken alapul, úgy néz ki, „mintha az ügyészség írta volna”.

Beke István felesége szerint a legfelsőbb bíróság olyan következtetések alapján döntött, melyeket a táblabíróság alapfokon figyelembe sem vett. Felidézi: 2017-ben a táblabíróság döntése szerint nem volt bizonyítható, hogy Beke István robbanószerkezetet akart készíteni, kizárta B.Sz. tanúvallomását, illetve a védett tanú vallomása alapján készült jegyzőkönyvet, és felmentette a gyanúsítottakat.

{K3}

Másodfokon azonban a legfelsőbb bíróság elfogadta az ügyészség fellebbezését, miszerint az alapfokú döntés megalapozatlan, holott egyetlen újabb bizonyítékot sem mutattak be, a védelem minden bizonyítási kérelmét elutasították, majd a jogi besorolást is megváltoztatták, ellehetetlenítve ezzel a védekezés lehetőségét.

– írja Beke Csilla. Azt is részletezi, hogy a védelem több kérését elutasították, például a hanganyag kriminalisztikai elemzését; nem kapták meg az eredeti felvevőeszközt, a hanganyagot, azt nem bocsátották újra közmeghallgatásra, a pirotechnikai és informatikai vizsgálat eredményét nem hozták a vádlottak tudomására.

Beke Csilla szerint az indoklásban azt is taglalják, hogy a „vádlottak nem fellebbezték meg a hanganyag tartalmát”, hogy „a vádlottak sem első, sem pedig másodfokon nem nevezték meg a gyanús elemeket a hangfelvételben”, hogy „a hanganyag kriminalisztikai elemzése nem volt szükségszerű és indokolt, ugyanis a beszélgető felek nem fellebbezték meg a kijelentések tartalmát”, ami nem helytálló. Erre alapozva az indoklásban leírják, „a bizonyítási eszközökből nem tudták megállapítani, hogy Beke István milyen összetevőket használt volna fel, de ez nem releváns”, ugyanis a pirotechnikai vizsgálatban kilenc változatot teszteltek, 6 óra alatt, így az átlagos elkészítési idő eszközönként 40 perc.

Beke Csilla felteszi a kérdést, hogy milyen összetevőkkel teszteltek, ha nem tudták megállapítani, melyek voltak azok.

Az indoklásban a „mérsékelt veszélyesség” besorolás szerepel – Beke Csilla szerint egy valódi terrorista ügy esetében közveszélyt kellett volna feltüntetni. Végül felteszi a kérdést, hogy „ilyen feltételekkel, ebben a jogállamban milyen esélyük lehet bármilyen jogorvoslatra?”

{K1}

Mint ismeretes, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi aktivistáit júliusban öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.

A váratlan, aránytalanul súlyosnak tartott ítélet nagy felháborodást váltott ki, számos erdélyi és anyaországi jogász, politikus, közéleti szereplő kiállt a szerintük ártatlanul elítélt fiatalok mellett.

A tiltakozók elsősorban azt emelték ki, hogy a legfelsőbb bíróságon zajló perben az utolsó pillanatban súlyosbítottak az ügy bűnvádi besorolásán, így az új körülmények között a vádlottaknak esélyük sem volt a védekezésre, illetve azt is felháborítónak tartották, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék nem volt hajlandó közzétenni az ítélet indoklását, annak hiányában pedig a védelem nem tudott további jogi lépéseket eszközölni.

{K2}

A Beke és Szőcs ártatlansága mellett kiállók korábban „háromfrontos ellentámadást” helyeztek kilátásba: a politika, a civil szféra, és a jog eszközeivel kívántak, kívánnak fellépni. Jogi úton egyrészt a romániai igazságszolgáltatás keretében szándékoznak törvényességi óvást emelni (amely az indoklás kiközlésével immár megvalósítható), ugyanakkor a védelem a tervek szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is eljárást kezdeményez.

{K4}