„Már az emlékekről sem szabad beszélni” – csütörtökön várható jogerős ítélet a Székely Mikó Kollégium restitúciós perében

Bede Laura 2018. október 22., 20:39

Jogerős ítélet születhet csütörtökön a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium restitúciós perében. A vita alapját képező eredeti dokumentumokat, bizonyítékokat Kató Béla püspök, Ballai Zoltán gazdasági tanácsos és Veress Emőd ügyvéd ismertette hétfőn Kolozsváron.

Ítéletre várva. Veress Emőd jogász, Kató Béla püspök és Ballai Zoltán gazdasági tanácsos ismertette a Székely Mikó Kollégium restitúciós perének fejleményeit Fotó: Bede Laura

„Nem jó előjele a Mikó-ügynek, hogy pár napja Sepsiszentgyörgy önkormányzata kénytelen volt eltávolítani a Székely Mikó Kollégium bejáratánál levő magyar feliratot” – mondta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke a hétfői kolozsvári sajtótájékoztatón, amelyen a hírhedt restitúciós per részleteit ismertették. Amint arról beszámoltunk,

a  „Református Székely Mikó Kollégium” szöveg miatt a Dan Tanasă által bejegyzett Méltóságért Európában Polgári Egyesület tett feljelentést.

Bár a bíróság alapfokon elutasította a keresetet, a fellebbezés után a brassói táblabíróság jogerős ítéletben kötelezte Sepsiszentgyörgy polgármesterét, hogy távolítsa el a feliratot – ez pénteken megtörtént. „Még ennyit sem szabad kommunikálni az ügyről. Nagyon szomorú, hogy ide jutottunk: most már az emlékekről sem szabad beszélni. Ez számunka nagyon fájdalmas, és jelzi a hazai állapotokat, hogy miként kezelik az egyházat, a kisebbséget, az erdélyi magyar közösséget” – fogalmazott a püspök.

 Igazat alátámasztó dokumentumok

Ballai Zoltán gazdasági tanácsos szerint nem lesz több alkalom arra, hogy a Mikó-ügy eljusson a legfelsőbb bírósághoz, ezért tartották fontosnak ismét a sajtó képviselői elé tárni az érveket, a maguk igazát alátámasztó dokumentumokat, amelyre felépítették védelmüket. A román legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön hoz jogerős ítéletet a Mikó-ügyben.

 Veress Emőd, az egyház ügyvédje, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogász tanára bemutatta az eredeti dokumentumokat, amelyek a vita alapját képezik, és ezek alapján vázolta azt az álláspontot, amit képviselnek, és amelyekre támaszkodva állítják, hogy a Székely Mikó Kollégium a Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. A jogász szerint a kollégium restitúciós ügyében a problémát az jelenti, hogy mint megannyi más egyházi ingatlan esetében, a 19-20. század fordulóján végzett első telekkönyvezés során tulajdonosként nem az egyházat tüntették fel, hanem az a bejegyzés került az iratokba, hogy „Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium” (evangéliumi református).

Hozzátette, a kor telekkönyvezési gyakorlatának felelt meg, hogy nem a tulajdonost, hanem a célt, az ingatlan rendeltetését rögzítették a telekkönyvben. Veress Emőd több példát hozott fel arra, hogy ebben a korban ugyanebben a telekkönyvi rovatban más egyházi tulajdonokat „harangozói állás”, „tanítói hivatal”, „kántori hivatal”, vagy „papilak” bejegyzéssel telekkönyveztek.

 Az ügyvéd elmondta, az ingatlanok eladásakor később problémát jelenthetett, hogy kinek jár a vételár, emiatt pedig

a magyar igazságügyi minisztérium 1911-ben rendeletben mondta ki, hogy ezek a telekkönyvi bejegyzések nem elég pontosak, ezért ki lehet igazítani és az egyház tulajdonaként lehet telekkönyvezni az így bejegyzett ingatlanokat.

Hasonló rendeletet adott ki 1911-ben a magyar oktatási minisztérium is. Az így bejegyzett ingatlanok egyházi tulajdonát erősítette meg két olyan bemutatott jogerős ítélet is, amelyeket a telekkönyvi hivatal ellen hoztak, illetéket próbálva behajtani a tulajdonosra vonatkozó bejegyzésnek a módosítását kérő egyházaktól. A református egyház azonban nem kérte az 1902-es telekkönyvi bejegyzés módosítását.

 Veress Emőd kifejtette, a Trianon utáni román állam is számtalan dokumentumban elismerte, hogy a sepsiszentgyörgyi tanintézet ingatlanai az egyház tulajdonát képezik.

Az 1925-ös magánoktatási törvény alapján a román állam 1928-ban bocsátotta ki a gimnázium működési engedélyét. Ez kimondta, hogy az iskola a református egyházkerület tulajdona.

Az ingatlan 1948-as államosítása előtt a Román Nemzeti Bank vizsgálta meg az ingatlanok jogi helyzetét, akkor is a református egyház került tulajdonosként az iratokba. Az államosító iratban is az állt, hogy a református egyháztól veszik el az ingatlanokat.

Veress Emőd elmondta, a restitúciós perben alapfokon eljáró brassói táblabíróság két érvet emelt ki a romániai korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) a vádiratából, amely alapján elítélték az iskola korábbi visszaszolgáltatását elrendelő bizottsági tagokat, és ezek alapján hozta meg az ítéletét. Ezek szerint a református egyház 1870-ben átadta az iskolát a városnak, mert nem volt pénze fenntartani, másrészt viszont a tanintézet állami segélyt kapott, ezért állami intézménnyé vált. „Ha állami iskola lett volna, miért kellett volna államosítani?” – tette fel a kérdést Veress Emőd. Hozzátette, a református egyház 1870-ben valóban átadott Sepsiszentgyörgy városának egy iskolát, de az nem a Székely Mikó Kollégium, hanem egy általános iskola volt. Hozzátette, a korabeli jogszabályok szerint az állam akkor vált egy iskola fenntartójává, ha a fenntartási költségek több mint felét fedezte. Ez azonban nem vonatkozott az iskolaépület tulajdonjogára, és a Székely Mikó Kollégium esetében nem érte el az állami támogatás a fenntartási költségek felét.

 Az érvelés főbb pontjai

A jogász összefoglalta az érvelés főbb pontjait: elsőként a monarchia idején hatályos egyházi jogot említette, amelynek értelmében ezek a kollégiumok az egyházhoz tartozó intézmények, amelyek csak használják az egyházi vagyont. Szintén a monarchia idejéből származik a végrehajtó hatalom, az igazságügyi miniszter állásfoglalása: a rendelet azt mondja ki, hogy az akkori telekkönyvezési mód valóban elterjedt, de ez nem vonja kétségbe az egyház tulajdonjogát és megengedi, hogy korrigálni lehessen ezt a telekkönyvi bejegyzést, ha az egyház úgy gondolja, hogy neki erre szüksége van. Ugyancsak ebből az időszakból való a bírói hatalom állásfoglalása: az ítélőtábla két határozata is tisztázza azt, hogy ha korrekciót kért valaki, akkor nincs tulajdonátruházás, nem kell leróni a tulajdonátruházási illetéket, mert a régi és az új telekkönyvi bejegyzés alapján is az egyház a tulajdonos, tehát nincsen tulajdonjog átruházás.

A jogász szerint az impériumváltás után a román állam elismeri ezeket a speciális helyzeteket . 

A Székely Mikó Kollégium működési engedélyét kifejezetten elismeri, ez az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona, és az államosítás előtt a kollégium még mindenféle elfogultságtól mentesen tudja azt nyilatkozni, hogy nincsen jogi személyisége, hanem ha valamit akarnak, azt az egyházkerülettel kell elintézni. Ez így is történik, mert az államosító dekrétum alapján az államosítást is a református egyházzal szemben foganatosították”

– részletezte az ügyvéd. Veress Emőd szerint bár az államosítást az egyházzal szemben érvényesítették, a „restitúcióra már nem biztos, hogy alkalmas lesz az egyház.”

Mint ismeretes, a Székely Mikó Kollégiumot 2002-ben visszaszolgáltatták a református egyháznak a restitúciós bizottság döntése nyomán, ám az épület visszaadását magánszemélyek megtámadták, majd miután polgári peres ügyben vesztettek, 2007-ben büntetőpert kezdeményeztek a bizottság tagjai ellen.

Ez a per híresült el Mikó-ügy néven, melynek végén a bizottság tagjait 2014. november 26-án jogerősen 3 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és visszaállamosították a kollégium épületét.

Az egyház újból megpróbálta visszaszerezni az ingatlant, ám az elkobzott javak visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság az EREK restitúciós kérését 2016. április 21-én azzal az érveléssel utasította vissza, hogy a telekkönyvi nyilvántartásban a Református Székely Mikó Kollégium szerepel, azaz nem az Erdélyi Református Egyházkerület, így utóbbi nem jogosult az ingatlan visszaigénylésére, mert nem volt a tulajdonosa. Ezután újabb per indult, amelyben – várhatóan csütörtökön – a legfelsőbb bíróság hoz ítéletet.