Bővült az ukrán „halállista” – Budapest nem hiszi, hogy nincs köze a kijevi kormánynak a szélsőséges szervezethez

Miközben a Mirotvorec nevű szélsőséges ukrán szervezet újabb kárpátaljai magyar állampolgárok nevét tette fel listájára, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette: hazugságnak tartja, hogy a kijevi kormánynak nincs köze a portálhoz.

Már több mint ötszáz kárpátaljai magyar állampolgár neve szerepel a szélsőségesen nacionalista ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) szervezet adatbázisában – számolt be csütörtökön a Kárpátalja.ma hírportál. A listán szereplő személyek olyan kárpátaljai magyar állami vagy önkormányzati tisztviselők, akik a szervezet állítása szerint kettős állampolgárok. Az oldal orosz nyelvű működtetői közölték: kárpátaljai irodájuk munkatársai napi 12–15 órán át dolgoznak az adatok felderítésén, majd továbbítják azokat a központi adatbázisukba.

Eközben Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szintén csütörtökön leszögezte: hazugság, hogy az ukrán államnak nincs köze a feltételezett ukrán–magyar kettős állampolgárokat listázó honlaphoz. A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta:

olyan személyes adatok kerültek fel a honlapra, amelyek nyilvános forrásokból nem érhetők el, kizárólag titkosszolgálati, kormányzati forrásból.

„Ráadásul a szélsőséges honlapot működtető NGO egyik vezetője az ukrán titkosszolgálatnál dolgozott korábban” – tette hozzá a tárcavezető, megjegyezve, hogy a honlapot üzemeltető mozgalom elindítója jelenleg is az ukrán kormány alkalmazásában áll. Szijjártó Péter szerint tehát hazugság az az állítás, hogy az ukrán államnak semmi köze nincs a honlaphoz. Hozzátette:

az ukrán államnak a kötelessége lenne garantálni a saját állampolgárai biztonságát, ám ezt nyilvánvalóan nem teszi meg.

A miniszter szavai szerint „eddig egy lépést nem tett”, hogy a honlapról lekerüljenek az Ukrajnában élő, adott esetben magyar állampolgárok adatai.

A miniszter arról is beszélt, hogy ami Ukrajnában zajlik, az „gyakorlatilag egy állami támogatással, állami bátorítással végrehajtott gyűlöletkampány a magyar nemzeti közösség tagjaival szemben”. Úgy vélekedett, hogy a tavaszi elnökválasztáson indulni szándékozó jelenlegi elnök, Petro Porosenko népszerűségének növelése érdekében adta jóváhagyását a gyűlöletkampányhoz. Közölte, a nap folyamán készült egyeztetni a NATO főtitkárhelyettesével és telefonon tájékoztatni az Egyesült Államok külügyminisztériumát a megdöbbentő mélységekbe süllyedt ukrán politikáról.

Egy nappal korábban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) elnöke Brüsszelben arról beszélt:

a nemzetiségek ellen elfogadott ukrán intézkedések gátolják a béke és a stabilitás megteremtését Kárpátalján.

Az uniós parlament néppárti frakciója magyar képviselőcsoportjának sajtószolgálata az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a KMKSZ elnöke Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével és Navracsics Tiborral, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosával folytatott brüsszeli megbeszélésén részletesen vázolta a kárpátaljai magyarság helyzetét. „A viszonyok jelenleg nagyon rosszak. A médiában negatív képet festenek, nincs egyetlen pozitív hír sem a kárpátaljai magyarságról, ellenségként állítják be őket és Magyarországot egyaránt” – fogalmazott.

A találkozón – amelyen mások mellett részt vett Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is – elmondta, a kárpátaljai magyarokat, főként az értelmiségieket, a KMKSZ helyi képviselőit és tisztségviselőit, a tanárokat és újságírókat rendszeresen indokolatlanul tartóztatják fel a határokon az ukrán hatóságok, különösen az Ukrán Biztonsági Szolgálat emberei.

– húzta alá Brenzovics László.
Antonio Tajani, az EP elnöke a megbeszélésen hangsúlyozta, „a kisebbségek nagyon fontosak Európa számára. Fontos, hogy Európa megőrizze a nyelvi sokszínűségét, ezért a kisebbségeket védelmezni kell.” Az EP elnöke ígéretet tett arra, hogy konzultál Petro Porosenko ukrán elnökkel és arra kéri, védelmezze a kisebbségek már meglévő jogait, mert az Európai Unió és Európa elkötelezett a területén élő nemzeti kisebbségek támogatása mellett.