Mikó-ügy: imával az igazságért – Kató Béla püspök szerint kevés a remény a legfelsőbb bíróság pénteki tárgyalása előtt
Pénteken tárgyalja a legfelsőbb bíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatására vonatkozó kérést. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint „csak az Úristenben bízhatunk”.
„Kötelességünk az utolsó pillanatig küzdeni, mindenbe belekapaszkodunk, de kevés a remény arra, hogy nekünk ad igazat a román igazságszolgáltatás” – mondta el a Krónikának Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke annak kapcsán, hogy pénteken tárgyalja a legfelsőbb bíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatására vonatkozó kérésüket.
„A Batthyáneum ügyét végleg elkaszálták, nagy változásra nem számíthatunk, mindig ugyanaz az érvelés, hogy a telekkönyvben mit írt. Csak az Úristenben bízhatunk!” – mondta a püspök. Kató Béla kérdésünkre kifejtette,
a visszaszolgáltatást teljesen levette a napirendről a román állam, az utóbbi években már csak visszautasításról kaptak tájékoztatást – az ingatlanjaik mintegy kétharmadát nem kapták vissza, még legalább háromszáz épület hiányzik.
Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) a Református Székely Mikó Kollégium restitúciójának ügyében péntekre kiírt legfelsőbb bírósági tárgyalás kapcsán kiadott közleményében emlékeztet: az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság az EREK restitúciós kérését 2016. április 21-én azzal az érveléssel utasította vissza, hogy a telekkönyvi nyilvántartásban a Református Székely Mikó Kollégium szerepel, azaz nem az Erdélyi Református Egyházkerület, így utóbbi nem jogosult az ingatlan visszaigénylésére, mert nem volt a tulajdonosa. A brassói ítélőtábla ezt a kérdést érdemben nem is tárgyalta, hanem azt mondta ki, hogy erről az iskoláról a református egyház lemondott a magyar állam javára, mert nem tudta azt fenntartani, és ezért az iskola épülete a román állam tulajdona.
„Az igazságszolgáltatás eljárása nagyon is aggályos: a perjog alapelveit megszegte az ítélőtábla, amikor a per során soha fel nem hozott érvek alapján döntött, hiszen a védekezés lehetőségét megszüntette. A református egyház Sepsiszentgyörgyön valóban átadott a XIX. század második felében egy elemi iskolát a városnak, de az nem a Református Székely Mikó Kollégium volt, a két intézménynek egymáshoz semmilyen köze sincs” – szögezik le a közleményben.
A Református Székely Mikó Kollégium soha nem volt az egyháztól elkülönült jogi személy, a református egyházi jog ezeket az iskolákat az egyház szervezetrendszeréhez tartozó, az egyház keretében működő, bizonyos szintű autonómiával rendelkező szervezetekként határozza meg – közölte az EREK. Rámutatnak: a telekkönyvezés pillanatában hatályos jog – az Osztrák–Magyar Monarchia Erdélyben hatályos joga – soha nem adott jogi személyiséget ezeknek az iskoláknak. Sőt az igazságügyminiszer Hivatalos Közlönyben megjelent, 1911-ből származó rendelete kijelenti, hogy
a református iskolára történő telekkönyvezés nem kérdőjelezi meg a református egyház tulajdonjogát,
hivatalos értelmezését adva ennek a helyzetnek. A jogi személyekről szóló 1924. évi törvény szerint minden korábban létezett jogi személynek újra kellett regisztrálnia, amit a Református Székely Mikó Kollégium sem tett meg, mert nem volt külön jogi személyisége. A magánoktatásról szóló 1925. évi törvény pedig tételesen rögzítette, hogy a magániskoláknak, amilyen státussal a Református Székely Mikó Kollégium Romániában akkor működött, nincsen az alapító jogi személytől elkülönülő jogi személyisége. Ezért az államosítást is a református egyházzal szemben foganatosították:
az államosító dekrétumban világosan szerepel, hogy a református egyház iskoláját veszi el a szovjet típusú diktatúra.
„Az egyház, mint tulajdonos, alkalmas volt, hogy az államosítást vele szemben rendeljék el, de a restitúcióra már nem alkalmas. Ahogy Románia megvalósította alapvető politikai céljait, a NATO- és az európai uniós csatlakozást, ahogy enyhült a külső nyomás, hogy a restitúciót jogállami módon rendezze az állam, úgy állt le a restitúció folyamata és úgy fordult át az ellentétébe: az államosítást védő, restitúciót megtagadó eljárásba. Ez a vallásszabadság elvével is ellentétes, mert az egyház – kisebbségi körülmények között nélkülözhetetlen – társadalmi funkcióinak ellátását akadályozza meg” – állapítják meg az egyházkerület képviselői.
Jelenleg a kommunista diktatúra visszaéléseinek helyrehozása leállt, mert a restitúciós bizottság és az igazságszolgáltatás a jogi problémák valós elemzése helyett csak arra keres mesterséges érveket, hogy a restitúciót megtagadja – szögezik le az EREK képviselői. A közleményben Kálvin Jánost idézik: „ha valakinek valamije van, az neki nemcsak úgy történetesen jutott osztályrészül, hanem a minden dolgok fenséges Urának osztogatásából; tehát senki birtokát gonosz fondorlattal úgy el nem tulajdoníthatjuk, hogy Isten elosztását meg ne sértenők”.
Az államosítás az egyház javainak kényszerrel és gonosz fondorlattal történő eltulajdonítása, ezért a restitúciós folyamat leállása és céljaitól való eltérítése Isten elosztását sérti
– mondják ki az egyházkerület vezetői.
Az Erdélyi Református Egyházkerület elnöksége arra kéri tagjait, valamint mindazokat, akik a Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását jogtalannak és veszélyesen igazságtalannak tartják, hogy hordozzák imádságukban a pénteki tárgyalást. Pál apostollal vallják: „Mert mi a Lélek által, hitből várjuk az igazság reménységét.” (Gal 5,5).