Elemzők a Krónikának az érdektelenségbe fulladt népszavazásról: más gondjai vannak az embereknek

Az ortodox egyház társadalmi befolyása, mozgósítási képessége távolról sem akkora, mint azt eddig a pártok, a politikai szereplők gondolták – lapunknak nyilatkozó elemzők szerint ezt is jelzi a népszavazáson tapasztalt alacsony részvételi arány.

Barbu Mateescu szociológus úgy látja, a népszavazás témája – amely alapvetően az egyház és az állam közötti határvonalat firtatta – nem különösebben érdekes a lakosság többsége számára. Romániában továbbra sincs nagy kereslet a gyűlöletre, a befeketítő propagandára és a leegyszerűsített üzenetekre építő kampányokra – tette hozzá a Krónika megkeresésére a szakértő.

{K2}

Kiemelkedőnek nevezte ugyanakkor az „illiberálisellenes” ellenzék és a nem kormányzati szervezetek szervezési, ellenőrzési kapacitását a szavazási csalások megelőzését illetően. Azon kérdésünkre, hogy mennyire meglepő az alacsony részvétel, Mateescu megjegyezte: a felmérések alapján kétszer ekkora szavazási kedvre lehetett számítani.

– magyarázta a bukaresti születésű, de jelenleg Kolozsváron élő szociológus a felmérések adatai és a valós részvétel közötti különbség okát.

Ami az ortodox egyház társadalmi befolyását illeti, Barbu Mateescu elmondta, a politikai-kulturális térben csak legenda az erős ráhatás. Ennek megtapasztalása a mostani referendumon valószínűleg sokkolta a pártokat. „A románok nagy többségének gazdasági és szociális jellegű gondjai vannak, úgy mint a jövedelmek, a munkalehetőségek, a hiányos egészségügyi rendszer, a gyenge oktatási rendszer. A lakosság egy kisebb része, maximum húsz százaléka pedig úgy érezte, hogy a népszavazás témája szembemegy az általuk vallott, úgynevezett posztindusztriális értékekkel, ami toleranciát jelent mindenfajta kisebbséggel kapcsolatban.

– összegezte a népi konzultáció érvénytelenségének okát Barbu Mateescu.

{K1}

Illyés Gergely politológus több okkal magyarázta az alacsony részvételt.

A pártok nem fordítottak pénzt és erőforrást a mozgósításra, hiszen a szavazás nem a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról szólt. Ráadásul a népszavazás témáját az elmúlt hetekben nem sikerült a politikai napirend legfontosabb témájává tenni. Az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc maradt a főtéma” – sorolta az okokat lapunk érdeklődésére az elemző.

Arról is beszélt, hogy a referendum érvénytelensége megmutatta az ortodox egyház mozgósítási képességének határait, amit eddig túldimenzionáltak a politikai szereplők, a sajtó, a közvélemény és talán az egyház maga is. Úgy vélte, a magyar többségű megyék alacsony részvételi számai az ortodox egyház gyenge jelenlétével függnek össze.