Dinamikus érzésközvetítés a színpadon – András Lóránt a táncszínház helyéről az emberek napi kultúrkészletében

Bede Laura 2018. október 05., 12:07

Változatos évadindító programokkal várja októberben a táncszínház iránt érdeklődőket a marosvásárhelyi András Lóránt Társulat, amelynek névadó vezetője a péntek esti premierről, a csoport tevékenységéről, a prózai és táncszínház közötti különbségekről beszélt.

Az Introspectio című előadást pénteken mutatják be Fotó: Facebook/András Lóránt Társulat

Az András Lóránt Társulat célja, hogy a művészetek sorában „megküzdje” magának ugyanazt a teret, értékszintet, elismerést, rendszeres látogatottságot, mint akármelyik más művészeti ág – mondta el a Krónikának András Lóránt koreográfus, rendező, a marosvásárhelyi táncszínházi társulat ötletgazdája, vezetője. Tapasztalatai szerint napjainkban pontosan akkora igény mutatkozik a táncszínház iránt, mint más teátrumprodukcióira, és nemcsak a fiatalság körében, hiszen ez kortól független.

Szerintem ebben a dinamikus világban már kicsit természetes, hogy a mozgásra, táncra, és mindenre, ami ehhez kötődik, van igény. A táncszínház elsősorban érzéseket közlő műfaj, ebből kifolyólag nem »terheli meg« az ember agyát, már csak ezért is mutatkozik igény rá.

Persze ebben az országban még gyerekcipőben jár ez a művészeti ágazat, úgyhogy időbe telik, amíg bekerül az emberek napi kultúrkészletébe, de jó úton halad” – fogalmazott a csoportvezető.

Hozzátette, a 2014-ben alakult társulat tevékenysége mindenképp hiánypótlónak tekinthető, hiszen az egyetlen független táncszínház az országban. A sepsiszentgyörgyi M Studió tánc- és mozgásszínház állami tulajdonban van, ezen kívül Bukarestben pár projekt erejéig összegyűlnek hasonló műfajt képviselő csapatok.

András Lóránt (archív felvétel) Fotó: Facebook/Cosmin Ardeleanu

A lövétei származású művész a prózai és táncszínház közötti első számú különbségként a nyelvezetet emelte ki: a prózai színházban a szöveg a fontos, ott alapvetően információkat közölnek, elmesélik a történetet. A táncszínházban a történetet nem mesélik el ilyen egyszerűen, konkrétan, ott az érzések szintjén fut a narratíva.

Persze ezt is el lehet vinni az egészen konkrét történettől a nagyon absztrakt formáig, de alapvetően nyelvezetbeli különbség figyelhető meg. A prózai színház elsősorban információkat közöl, verbalitáson alapul, a táncszínház pedig testbeszéden. Ez sokkal mélyebb, elvontabb kifejezési mód, és sokkal sűrűbb forma, mint a zene”

– magyarázta a koreográfus. Kifejtette, többek között ezzel magyarázható, hogy egy táncszínházi előadás 50 perc és 1 óra 10 perc között van. „Majdnem olyan sűrítettségű, mint a zene, körülbelül úgy kell elképzelni, hogy egy három-négy perces koreográfia körülbelül egy kétoldalas monológnak felelne meg a prózai színházzal összehasonlításban” – tette hozzá.

András Lóránt új előadásukról is beszámolt: az általa rendezett Introspectio című produkciót pénteken 20 órakor mutatják be a társulat marosvásárhelyi székhelyén (Brăila utca 10. szám). „A darab címe azt jelenti, hogy önvizsgálat. Két női szereplő játszik benne, Macaveiu Blanka és Szabó Franciska. Az előadás egyfajta szubjektív betekintés az ego és alteregó harcába, a nő lelkébe, és a történet az ott rejlő belső konfliktusokon, szépségeken, erőszakosságokon, tabukon, félelmeken alapul – egy belső, lelki utazás” – részletezte a rendező. Az érdeklődők a premiert követően október 13-án és október 19-én 19 órától tekinthetik meg az előadást.

A társulat terveivel kapcsolatban a vezető elmondta, folyamatos előadásokat terveznek, amelyek már elkészültek a múlt évad végén, de még nem mutatták be hivatalosan, valamint új produkciókat is műsorra tűznek. Továbbá szeretnének állandó képzéseket tartani gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, reményeik szerint a hónap közepétől kezdődően.