Zárul a lakásvadászati szezon – eltérő trendek jellemzik az erdélyi és partiumi egyetemi központok albérletpiacát

Bálint Eszter , Barabás Hajnal , Bíró Blanka , Szucher Ervin 2018. szeptember 19., 09:42

A végéhez közeledik a lakásvadászati szezon. Sokan a Facebookon, mások apróhirdetések vagy ingatlanügynökök segítségével, esetleg barátok révén próbálnak több-kevesebb sikerrel fedelet találni a fejük fölé a nagyobb erdélyi és partiumi egyetemi központokban.

Minden a régi. Továbbra is a Kolozsváron tanuló egyetemi hallgatók kénytelenek kifizetni a legdrágább albérletet Fotó: Facebook/Emil Boc

Ha ősz, akkor drágulnak az albérletek, legalábbis az egyetemi központokban biztosan. Idén sincs ez másként, a kisebb városokban pedig az is tovább emeli az árakat, hogy nagyobb lett a kereslet, mint a kínálat. Szintén változás a lakásvadászatban, hogy ma már a baráti-családi kapcsolatok, illetve az ingatlanközvetítők mellett egyre nagyobb szerep jut a közösségi oldalaknak.

Ingatlanügynökökkel vettük górcső alá a kereslet és a kínálat alakulását a 2018/2019-es egyetemi év kezdetén.

Kolozsváron foglalóval kell indulni

Kolozsváron félóránként változik az ingatlanpiac, de a kereslet még mindig nem múlta felül a kínálatot – összegezte a Krónika megkeresésére Bónis Endre. A kolozsvári Reform Ingatlanközvetítő ügyvezetője rámutatott, még mindig vannak kiadó lakások a kincses városban, de azért azt javasolják azoknak, akik bérleményt keresnek, hogy a foglalóval a zsebükben induljanak lakásvadászatra.

A tapasztalat az, hogy amint kilépnek a lakásból, félóra múlva már ott kopog a következő érdeklődő, és lecsaphat a kedvező ajánlatra”

– emelte ki az ingatlanközvetítő.

Tapasztalatai szerint ugyanakkor a piac és a lakást keresők is rétegzettek, családok is keresnek ugyan kiadó házakat, lakásokat, de a piacot alapvetően még mindig az egyetemisták és a Kolozsváron „rekedt” IT-szakemberek tartják fenn. Az egyetemisták elvárásai is sokfélék, főként, hogy évente befut 4-5 ezer külföldi hallgató, akik könnyedén kifizetnek havi 500 eurót az albérletért, de az elvárásaik is sokkal nagyobbak: pontosan meghatározzák a környéket, inkább az egyetem közelében, bútorozott, korszerűen felszerelt, új lakást keresnek. „Őket nem lehet kiküldeni a Monostorra” – mutatott rá Bónis Endre.

A hazai egyetemisták főként a garzonlakásokat, a két-háromszobás panellakásokat keresik, de esetükben is szempont, hogy a bérlemény jól megközelíthető legyen, Szászfenesre, Kisbácsba, Apahidára ők sem mennek ki. A Békás (Bună Ziua) felkapott negyed, de a piac ott sem dübörög, az árak ott nem tükrözik a valóságot.

Bónis Endre kérdésünkre arra is kitért, hogy

a kínálat az elmúlt évhez képest nőtt, de a kereslet is folyamatosan bővül, így a piac kiegyenlített.

Az átlagárak a tavalyhoz képest nem növekedtek, Kolozsvár még mindig a legdrágább, de azért, mert például Marosvásárhelyen, Zilahon vagy Gyulafehérváron jóval kisebb kereslet, ez az árakat is szabályozza.

A kincses városban a szakértő elmondása szerint nehéz átlagolni, hiszen az árak nagyon változnak a környék, a felszereltség, az ingatlan állapotának függvényében.

Nagy vonalakban egy garzonért átlag 180–280 eurót kérnek, egy kétszobás lakás 200–300 euróba kerül, míg a háromszobást 400 euróért lehet kibérelni.

A lakástulajdonosoknak a szakértő azt javasolja, hogy ne menjenek sokkal a piaci ár fölé, mert gyorsan albérlő nélkül maradnak. „Most pörög a leginkább a piac, mielőtt kezdődik az oktatás az egyetemen, ilyenkor kényszermegoldásként kiveszik a drágább bérleményt is, ám a tulajdonosnak számolnia kell azzal, hogy az albérlő már a beköltözése első napjától kezdi keresni az olcsóbb lakást. A téli ünnepekre általában teljesen elül a piac, akkor a tulaj felébred, hogy a bérlője elköltözött, és hónapokig nem talál mást” – részletezte Bónis Endre.

Rámutatott, Kolozsváron folyamatosan lehet lakást találni, mert épülnek az új ingatlanok, és sokan befektetésként vásárolnak lakást, amit kiadnak.

Ez még mindig jó befektetés, hiszen a bérleti díj magasabb, mint a banki törlesztőrészlet, és a befektetés értéke sem csökken

– szögezte le az ingatlanközvetítő. Hangsúlyozta, a lakásárak Kolozsváron tetőznek, meglátása szerint további drágulás már nem várható, sőt egy „hopp” sem kizárt.

Fotó: Pixabay.com

Nagyvárad Kolozsvárt utánozza

Nem hiába jósolták, hogy Nagyvárad lehet az új Kolozsvár – annak ellenére, hogy a városban gombamód nőnek ki a földből az új társasházak, az árak nemhogy csökkennének, hanem egyre magasabbak. Az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portálon közzétett apróhirdetések szerint

egy garzonért 150–200 eurót is elkérnek a tulajdonosok vagy a közvetítéssel megbízott ingatlanügynökségek, míg kétszobás panellakást 270 euró alatt nem láttunk, az is a belvárostól viszonylag messze, nem egy túl korszerű apartman volt.

Ám ha valaki ragaszkodik a belvároshoz és a jó vagy éppen luxus körülményekhez, akkor 350–450 eurót is le kell havonta pengetnie – igaz, sok esetben több egyetemi hallgató költözik össze, de még úgy is mélyen a zsebükbe vagy a szüleik zsebébe kell nyúlniuk. A háromszobás lakások esetében is 270 eurós volt a legolcsóbb a kínálatból, egy újépítésű, fullextrás lakásért viszont már 600 eurót is elkértek.

Ugyanakkor tudunk olcsóbb albérletekről is, de azok átlagban nem kerülnek meghirdetésre, mire valaki elköltözik vagy akár egy szoba kiürül, a Facbookról vagy egyetemek hirdetőfaláról megvan a beugró.

Melléfoghat, aki kapzsi

„Könnyen melléfoghat az, aki ilyenkor, az egyetemi év kezdete küszöbén 50 euróval megemeli a házbért. A tavaly volt, akinek bejött, volt, akinek nem. Fennáll a veszély, hogy a telhetetlen lakástulajdonos valamikor november végén, decemberben bérlők nélkül marad. Olyankor pedig végkép nehéz kiadni egy lakást. Így sokkal többet veszít az, aki kapzsi, mint amennyit nyert” – figyelmeztette a lakástulajdonosokat Berszán Vilmos, a marosvásárhelyi Hansvil Invest ingatlanügynökség vezetője is. Mint rámutatott,

Marosvásárhelyen az egyetemek közelében fekvő kiadó panellakások zömének évek óta stabil ára van. A kétszobásért 200 és 250 euró közötti összeget, a háromszobásért 250 és 300 közöttit, a négyszobásért 300 és 350 közöttit kérnek el. A divatosan felújított, új bútorral berendezett luxuslakások mintegy 50 euróval drágábbak.

Az ingatlanügynök egy másik jelenségről is beszélt: manapság a diákok általában a Facebook vagy az egyetemi hirdetőtáblák segítségével oldják meg lakhatási gondjaikat. Egyre több olyan eset is van, amikor egymásnak adják a kilincset: az elsőéves már bejutásának másnapján felveszi a kapcsolatot a végzőssel. A félévre, egy évre külföldre ösztöndíjjal távozók is időben gondoskodnak a „pótlásról”. Ezelőtt tíz esztendővel szeptember közepén hosszú sorok kígyóztak az ügynökségek előtt, mára ez a láncszem jóformán kiesett. „A mai egyetemisták már tudják mikor, kitől, hol kell érdeklődni, jóformán nincsenek is az ingatlanügynökségekre szorulva” – mondja Berszán Vilmos.

Csíkszereda nagyon drága

Bár lényegesen kisebb város, Csíkszeredában éppen olyan magasak az árak, mint Vásárhelyen, legfőképpen azért, mert kevés a kiadó lakás, de nagy rájuk a kereslet. A hétfőn megkezdett egyetemi tanévvel pedig megnövekedhetett a kereslet a kiadó ingatlanokra a megyeszékhelyen, némileg ezzel is hozzájárulva a kereslet és kínálat közötti „szakadékhoz”, illetve a következtében kialakult „borsos” lakbérekhez.

Jelenleg kevés a kiadó lakás Csíkszeredában, ugyanakkor nagy rájuk a kereslet Fotó: Veres Nándor

Mint Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség ügyvezetője érdeklődésünkre elmondta, jelenleg kevés a kiadó lakás Csíkszeredában, ugyanakkor nagy rájuk a kereslet. Ez a tényállás pedig jelentősen befolyásolja a lakbért, az egyetemisták jelenléte a városban az egyetemi év megkezdésével csupán csak egy kisebb ráadás erre a jelenségre. A kereslet és kínálat közötti nagy eltérés miatt adott esetben „horribilis összegekért” is ki tudják adni az ingatlanokat a lakástulajdonosok.

Nehezen lehet találni kiadó garzonlakást havi 150 euró alatt, még egy harmadosztályú városszéli kis kétszobásért is legalább havi 200–250 euró lakbért is elkérnek”

– példázódott a cégvezető. Hozzátette, az elmúlt egy évben kezdett érződni a hatása a kiadó lakások hiányának. Mint mondta, a lakástulajdonosok többnyire hosszú távra keresnek lakókat, ezért megtörténhet, hogy kevésbé szívesen adják ki azokat egyetemistáknak, ráadásul attól is ódzkodnak, hogy nehogy tönkretegyék a lakásokat.

A Székelyhon hirdetései közül is szemléztünk, az egyik hirdetésben éppen diáklányok számára ajánlottak kiadó földszinti garzonlakást havi 100 euró lakbérért Csíkszeredában. Az ingatlan tulajdonosa elmondta, várhatóan eladja majd a lakást a későbbiekben, így egyelőre rövid távra szívesebben bérbe adja középiskolásoknak vagy egyetemistáknak.

Egy másik hirdető háromszobás, bútorozott lakást kínált bérbeadásra, havi 250 euróért. A lakástulajdonos elsősorban nem egyetemista lakóknak szánta, mint fogalmazott ez túl „borsos ár lehet az egyetemisták zsebéhez mérve”. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy

a lakbér mértékének ellenére nagy az érdeklődés a kiadó lakás iránt, sokan felhívták a hirdetés megjelenésétől kezdve, hogy bérbe vennék az ingatlant.

A Facebook közösségi oldalon meghirdetett csíkszeredai kiadó lakásokra is rákerestünk, viszont kevés ajánlatot találtunk, egyik ilyen hirdetésben egy háromszobás, bútorozott lakásért havi 258 euró lakbért is elkértek.

Sepsiszentgyörgyön sem jobb a helyzet

Hasonlóan nehéz helyzetben vannak az albérletet kereső egyetemisták, diákok Sepsiszentgyörgyön, ott is alig van kiadó ingatlan. Kész János, a sepsiszentgyörgyi SIC-Imobprest ingatlanközvetítő ügyvezetője lapunknak elmondta, eladó lakás is kevés, kiadó pedig csak elvétve kerül. Rámutatott, tapasztalataik szerint nagyon sok a válás, a közös lakásból elköltöző fél pedig hosszú távra bérel lakást, így a kiadó ingatlanok évekre foglaltak.

Az egyedülálló felnőttek is éppen olyan a lakásokat keresnek, mint az egyetemisták, a garzonlakásokat és a kisebb kétszobásokat.

A diákok sem tehetnek mást, mint résen vannak, és lecsapnak egy-egy felbukkanó kedvező ajánlatra, bár a tulajdonosok általában előnyben részesítik azt a bérlőt, aki akár több évre is kiveszi a lakást. Éppen a szűkülő kínálat miatt az árak is növekedtek, egy garzonlakás havi bérleti díja 120 eurónál kezdődik, a kétszobásokért 250–300 eurót is elkérnek a felszereltség függvényében.

Kész János elmondta, a kevés ajánlatból még kevesebb jut el az ügynökségekhez, hiszen a viszonylag kis városban ismerik egymást az emberek, és gyakran közvetítő nélkül is találnak albérletet vagy bérlőt. Olyan kiadó szobákról, amelyben a tulajdonos is ott lakik az ingatlanban, az ingatlanközvetítőnek egyáltalán nincs tudomása.