Átgondolatlannak tűnik a diákhitel

Egyelőre nem tudni, mikor lesz kedvezményes diákhitel Romániában. Szeptember elején ugyan lezárult az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság Fektess a tanulásba! kormányprogramja alkalmazási módszertanának közvitája, ám a dokumentum továbbra is várat magára.

Pedig a 2018/50-es sürgősségi kormányrendelet már júniusban megjelent, a módszertan nélkül azonban alkalmazhatatlan, a bankok sem tudják, mire számíthatnak, bár a lebonyolítást rájuk bíznák. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a szándék vitathatatlanul jó, ám a program sikere az alkalmazáson áll vagy bukik. Amint arról korábban írtunk,

a júniusban elfogadott kormányrendelet szerint azoknak nyújtanak az állam által támogatott kamatmentes hitelt, akik a tanügyi vagy oktatási minisztérium által engedélyezett oktatási rendszerben vagy felnőttképzésben vesznek részt.

A 16 és 26 év közöttiek legtöbb 40 ezer lejes hitelt vehetnek fel, a 26 és 55 év közöttiek legtöbb 35 ezer lejes kölcsönt kaphatnak. A pénzt a tanulási, művelődési, sporttevékenységeikhez kapcsolódó költségeikre, egészségügyi kiadásaikra, de lakásvásárlásra és felújításra is fordíthatják. A kamatokat és a banki jutalékokat az állam fedezi, a hitel igényléséhez nincs szükség állandó jövedelemre, ám adóstársra (codebitor) igen. A hitel értékének 80 százalékát a Kis- és Középvállalkozások Országos Garanciaalapja (FNGCIMM) és a Román Ellenbiztosítási Alap (FRC) szavatolja.

Ha elfogadnák a módszertant, már idén mintegy 25 ezren élhetnének a lehetőséggel,

hiszen a kormány erre az évre 600 millió lejes keretet szabott meg az állami garanciára, és 5 millió lejt a kamat- és jutaléktámogatásra.

Ebben a formában a javasolt rendszer nem a világon alkalmazott „fő csapásvonal” irányát követi – szögezte le érdeklődésünkre Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta, az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Nyugat-Európában, de Magyarországon is nagy múltja van a diákhitelek odaítélésének, ám ezzel az erre szakosodott diákhitel-intézetek foglalkoznak.

„Romániában ezt a bankszektorra bíznák, ám nem valószínű, hogy ez a bankoknak való feladat” – szögezte le a pénzügyi szakértő.

Világszerte bonyolult rendszerek működnek jól, nem ártana azokat górcső alá venni.

Diósi László hangsúlyozta, ha megjelenik a módszertan, megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy részt vesznek-e a programban. Rámutatott, első olvasatra a kormányrendeletből hiányzik a minőség szavatolására való törekvés.

„A diákhiteleket világszerte arra használják, hogy segítsék a kormány stratégiáit, nem támogatnak egyformán mindenkit, leszögezik, hogy milyen szakmákat, mesterségeket tartanak fontosnak, melyik oktatási intézmények diákjai kaphatnak ilyen jellegű állami támogatást. Sok országban azt is megvizsgálják, a tanulmányai elvégzése után hol helyezkedik el a kedvezményezett, például ha külföldre megy, vissza kell fizetnie az állam által finanszírozott kamat összegét is. Sok múlik tehát az alkalmazási módszertanon” – összegzett Diósi László. 

A meglevő problémák felületi kezelése ez a rendelet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) elnöke, Bukur Tamás szerint. Mint diákszervezeti elnök azt tapasztalta, hogy sokan az anyagi nehézségek miatt nem tudják folytatni a tanulmányaikat, de erre az lenne a megoldás, ha a tanulmányi eredményekhez kötött szociális ösztöndíjak összegét legalább a minimálbér szintjére emelné a kormány, hogy egy fiatal valóban meg tudjon élni ebből a támogatásból. „Romániában nagyon alacsony szinten van a pénzügyi kultúra, sokan fel sem fogják, mit jelent a hitel, hogy azt majd vissza kell fizetni, és nem szerencsés, ha egy fiatal már eladósodottan kezdi az életet, különösen, ha nem is érti pontosan, mekkora felelősséggel jár egy ilyen hitel törlesztése” – szögezte le Bukur Tamás.