Erdélyi felháborodás a Sargentini-jelentés elfogadása miatt

Elítéli a három erdélyi magyar európai parlamenti képviselő az uniós törvényhozásban szerdán megszavazott Sargentini-jelentést, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének.

A Fidesz színeiben megválasztott Tőkés László EP-képviselő álságosnak, hazug vádiratnak nevezi a jelentést, tiltakozva a magyarországi „kollaboráns balliberális ellenzék és a nemzetközi Soros-lobbi áldemokratikus ellenséges hadjárata ellen”. Tőkés írásos hozzászólásában kitért a dokumentumban felemlegetett feltételezett magyarországi cigányellenességre és antiszemitizmusra, rágalmaknak nevezve ezeket.

– szögezte le az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.

A Sargentini-jelentés ellen szavaztak az RMDSZ EP-képviselői is. Winkler Gyula felháborító és elfogadhatatlan gyakorlatnak nevezte, hogy az Európai Parlamentben „egyesek új szabályértelmezést hozhatnak csak azért, hogy igazuk legyen”. Az RMDSZ-es politikus szerint

a keddi parlamenti vita hangneme és a szerdai szavazás menete is arra világít rá, hogy kettős mércét alkalmaznak Magyarországgal szemben.

„Azért szavaztam a Magyarországot alaptalanul elítélő Sargentini-jelentés ellen, mert az nem más, mint egy újabb felvonás abból a magyarellenes megnyilvánulássorozatból, amely az Európai Parlamentben tapasztalható évek óta. 2015-ben a migrációs válság kirobbanása volt a vízválasztó pillanat, mára pedig teljesen egyértelművé vált, hogy az EP-képviselők többsége nem a Sargentini-jelentésről szavazott, hanem a nyitott, gátak nélküli bevándorlást szorgalmazók tábora csapott össze a migrációt törvényes alapokon kezelő, szabályozni kívánó oldal képviselőivel” – idézte az RMDSZ hírlevele Winkler Gyulát. Az EP-képviselő úgy véli,

a kettős mérce „csúcspontja” az EP jogi bizottságának döntése volt, ahol pár nappal ezelőtt bejelentették, hogy megváltozott a kétharmados többség kiszámításának módszere

. Sógor Csaba szintén arra világított rá, hogy minden EU-s tagállam esetében azonos szempontok és mérce alapján kellene az Uniónak vizsgálódnia, ami az alapértékeket, illetve az emberi jogokat illeti, különben Magyarország ilyen szintű „pellengérre állítása” csak politikai alapú támadásként értékelhető.

Kettős mércén alapuló, politikailag elhibázott lépésnek nevezte Magyarország elmarasztalását szerdán Norica Nicolai román európai parlamenti képviselő, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) képviselőcsoport egyik alelnöke is. „Szerintem politikailag elhibázott lépés, mert Magyarország egy sor problémát megoldott azok közül, amelyeket az Európai Bizottság felvetett. Nem tartom szerencsésnek ezt a megoldást már csak azért sem, mert (Lengyelország után) már a második olyan országról van szó, amely ilyen elbánással szembesül” – mutatott rá az EP-képviselő.

Nicolai kifejezte meggyőződését, hogy a Sargentini-jelentés kettős mércét alkalmaz, amikor a jogállamiság tiszteletben tartását értékeli az egyes tagállamokban. „Szlovákiában is voltak gondok az igazságszolgáltatással, és senki nem tett erre megjegyzést. Olaszországban is érzékelhetők kisiklások, és ezeket sem tette senki szóvá” – mutatott rá Nicolai.

Lengyelország a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók ellen fog szavazni az európai intézményrendszer különböző fórumain – közölte a lengyel külügyminisztérium szerdán. A tárca honlapján megjelent közlemény szerint Lengyelország külügyminisztériuma aggodalommal tekint az Európai Parlament szerdai döntésére. Hangsúlyozták: „minden EU-tagállamnak szuverén joga olyan belső reformokat végrehajtani, amelyeket megfelelőnek tart”.

Franciaország viszont üdvözli az Európai Parlament „erős jelzését”, amellyel szerdán elítélte az uniós értékek „rendszerszintű fenyegetettségét” Magyarországon, és elindított egy „olyan ritka eljárást”, amely szankciókhoz is vezethet a magyar kormány ellen – tudatta szerdán a francia elnöki hivatal.

Eközben a magyar miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön leszögezte:

a magyar kormány úgy értékeli, hogy az EP nem a szükséges kétharmados többséggel fogadta el a Sargentini-jelentést.

Gulyás Gergely kifejtette, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség. Hozzátette: a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet.