Bajban a szociális ellátás: csak a kormány képes megoldani a kiigazítás után adódó gondokat

Noha az önkormányzatok minden lehetséges eszközt kihasználtak annak érdekében, hogy biztosítsák a szociális intézmények működését, számos erdélyi településen már nincs honnan forrást elvonni.

Továbbra is sürgeti a kormányt az RMDSZ, hogy találjon mielőbbi megoldást a szociális intézmények finanszírozási problémáira, miután az immár hatályos őszi költségvetés-kiigazítás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Minderre Csép Éva Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője szerdai politikai nyilatkozatában irányította rá a figyelmet, újfent bírálva a romániai szociális rendszer alulfinanszírozottságát és az ebből adódó káoszt.

A szociális és munkaügyekért felelős törvényhozó szerint

az elmúlt egy évben a szaktárca csak ígéretek szintjén foglalkozott a szociális rendszert fenntartó intézményekkel, és nem biztosította a működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat.

„A helyi és megyei önkormányzatok minden lehetséges eszközt kihasználtak annak érdekében, hogy biztosítsák a szociális intézmények működését, de a féléves állami költségvetés-kiegészítésben sem szerepel ezen intézmények finanszírozása. Ennek eredményeként ezek a helyi szintű szociális intézmények veszélybe kerülnek. Vannak olyan megyék, amelyek sem a fizetéseket, sem az élelmiszert nem tudják fedezni már a következő hónapban” – fogalmazott a törvényhozásban a képviselő, aki múlt héten a pénzügyminiszterhez fogalmazott meg kérdést, szerdán pedig politikai nyilatkozatban kérte a probléma sürgősségi kormányrendelettel történő mihamarabbi megoldását.

Csép Éva Andrea emlékeztetett: az RMDSZ parlamenti prioritásai között szerepel egy olyan számítási képlet kidolgozása, amely hatékonyabbá tenné a szociális rendszer működését. A képlet egy rendszeresen frissülő átlagköltséget szabna meg, amelyre a szociális intézmények kedvezményezettjeinek szükségük van. Így a szaktárcának kötelessége lenne minden évben az adott képlet szerint finanszírozni a szociális szolgáltatásokat nyújtó egységeket, idős- és gyermekotthonokat.

A büdzsékiegészítés által okozott csalódás határozta meg a Kovászna megyei közgyűlés szerdai ülését is, amelyen belefoglalták a megye büdzséjébe azt a „vékonyka összeget”, amit a múlt heti költségvetés-kiegészítés során kiutalt a kormány. Tamás Sándor, az önkormányzat elnöke kifejtette, nem erre számítottak, hiszen a gyerekvédelmi és szociális rendszert cserben hagyta a kormány, ezért országszerte hatalmas a felháborodás. „Ideiglenesen, október végéig megoldottuk, nem tudjuk, hogyan tovább. Az világosan látszik, hogy a kormány részéről nincs határozott elképzelés arra vonatkozóan, miként orvosolják a helyzetet” – részletezte Tamás Sándor.

Úgy tűnik viszont, hogy megyei szinten próbálják biztosítani a szociális ellátási rendszer folytonosságát. A székelyföldi megye tanácselnöke pár órával korábban Vass Máriával, a Kovászna megyei gyermekvédelmi és szociális ellátási vezérigazgatóság vezetőjével tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen leszögezte, minél inkább nehezítik a szociális ellátást Bukarestből, annál inkább odaállnak, helyben pótolják a szükséges forrásokat, hogy a rendszert tisztességesen működtessék. Bejelentette egyúttal: annak ellenére, hogy a kormány felelőtlen döntései egyre kilátástalanabb helyzetbe sodorják az ellátást, ők a megyében újabb 24 hivatásos nevelőszülőt alkalmaznak gyerekvédelmi rendszerbe.

– fogalmazott Tamás Sándor. Kifejtette, jelenleg 129 hivatásos nevelőszülő dolgozik Kovászna megyében, még további 24 állás finanszírozására teremtettek keretet, ezzel újabb ötven gyereket tudnak ilyen körülmények között elhelyezni. Ha szükséges, jövő évben még ugyanannyi új állást hirdetnek meg.

Az állami gondozásban lévő gyerekek egyharmada van hivatásos nevelőszülőknél

– mondta el Vass Mária igazgató. Mint rámutatott, a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a leghatékonyabb, hiszen a hivatásos nevelőszülő a saját otthonában, családi körülmények között neveli a gondjaira bízott gyerekeket.

Elmondása szerint egy hivatásos nevelőszülő nettó fizetése 1590 lej egészséges gyerekek esetében, 2742 lej a fogyatékkal élő kiskorú gondozása esetén, de a javadalmazás a munkaévek függvényében növekszik, akár meg is duplázódhat. A gondjaikra bízott egészséges gyerekek után 684 lejt kapnak, a fogyatékkal élő gyerekek esetében ez az összeg 900 lej, ebből kell fedezniük a gyerek teljes ellátását.

Bár a fizetés nagyobb, mint a gyárakban, mégis kevesen választják ezt a hivatást, hiszen a nap 24 órájában folyamatosan helyt kell állni. Kovászna megyében inkább az idősebbek, az 50 év felettiek dolgoznak hivatásos nevelőszülőként. Vass Mária előnyként említette, hogy a hivatásos nevelőszülő párhuzamosan a saját családját is el tudja látni. Most nagy erőkkel népszerűsítik a hivatást, hogy alkalmazni tudjanak, elsősorban Erdővidéken, mert ott kevesebben dolgoznak a rendszerben.