„Merjük megfogni egymás kezét” – a család, a megbocsátás fontosságát emelte ki tanévnyitó szentbeszédében Böjte Csaba

Kiengesztelődés, bűnbánat, megbocsátás, újrakezdés – e kulcsszavak megjegyzésére, ezek fontosságára hívta fel a figyelmet szombaton a Tatárdombon tartott tanévnyitó ünnepségen Böjte Csaba ferences rendi szerzetes.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes hívó szavára a szárhegyi Tatárdombon  immár hagyományszerűen iskolakezdés előtt összegyűlnek a gyerekek és felnőttek egyaránt, hogy őseinkre emlékezzenek, együtt imádkozzanak az új tanévért. A gyergyóditrói fúvószenekar muzsikája fogadta az érkezőket, majd a csíkszeredai Role Együttes hangolta a jelenlévőket a szentmisére.

Csaba atya szombati szentbeszédében a családok, az ép családok fontosságára mutatott rá.

Mint kiemelte, nemrég egy gyerekrajz-kiállításon megdöbbenve tapasztalta, hogy szinte minden képen egy szülő és egy vagy két gyermek volt ábrázolva, de volt még kutya s macska is.

– mondta Csaba testvér. Majd a bűnbánati szent idő fontosságára hívta fel a figyelmet, felemlegetve Szent István és Szent László királyok ezen erényét, illetve az ünnepek előtti egymásnak való megbocsátási idő szükségességét, hogy ne hurcoljunk magunkkal sebet, haragot, fájdalmat.

A családokban, közösségekben, de akár a pedagógusok között is a megbocsátás, a kiengesztelődés fontosságát emelte ki. Mint ismételten hangsúlyozta: „ne engedjük el egymás kezét. Gyermek, feleség, barátok, szülők nélkül nem ér semmit az élet. Sokszor ott élünk a házainkban, mint a múmia. Miért engedjük el egymás kezét? A magány az a pokol. Fogjuk meg egymás kezét, és ha kell, menjünk, zarándokoljunk egymásért, hogy tudjunk megbocsátani egymásnak. S nemcsak a magunk szintjén kellene ezt csinálnunk, hanem a nemzet szintjén is”.

Hozzátette, a kiengesztelődés, az újrakezdés a történelemben is békét, felvirágzást hozott. „Miért nem lehet azt a székely zászlót felhúzni Bukarestbe? Miért nem tudunk gesztusokat tenni egymás fele? Milyen jó lenne, ha békében tudnánk elkezdeni az új tanévet! Milyen jó lenne, ha le tudnánk térdelni egymás elé, és bocsánatot kérnénk! Adja az Isten, hogy olyan tanévet kezdjünk, melyben kéz a kézben, váll a váll mellett haladva végig tudjunk járni” – mondta Csaba testvér útravalóul.

A szentmisét és emlékmű-koszorúzást követően, ebéd után kicsiknek és nagyoknak különböző programokat kínáltak.