Bölcsődék finanszírozása rejtett buktatókkal – Az alkalmazási módszertanra várnak a legkisebbek nevelésében részt vállalók

Aggodalommal várják az érintettek a bölcsődék állami finanszírozását előíró sürgősségi kormányrendelet alkalmazási módszertanát, buktatókat is rejthet ugyanis az új előírás.

Állami költségvetésből is finanszírozzák a jelenleg kizárólag önkormányzati forrásokból működtetett bölcsődéket a 2019/2020-as tanévtől. A vonatkozó 2018/9-es számú sürgősségi kormányrendelet augusztus végén jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

A Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő által kidolgozott törvénymódosítás értelmében a meglevő bölcsődék állami támogatásban részesülnek, sőt az újak finanszírozására is biztosít pénzt a kormány a központi költségvetésből. Az RMDSZ közleménye szerint

Romániában jelenleg csak 40 helységben, általában nagyvárosokban működnek az önkormányzat által fenntartott bölcsődék, tehát mindenképpen előrelépés lesz, ha országszerte több bölcsőde alakul.

A módosításnak tehát számtalan előnye van, ösztönzi az újabb bölcsődék megalakítását azokon a településeken, ahol eddig egyáltalán nem működtek, a pedagógusok is szívesebben vállalnak munkát, hiszen az oktatási rendszerben maradnak, és a bölcsődében is szavatolt a szakmai előmenetelük. Ott azonban, ahol jól működő bölcsődei hálózatot épített ki az önkormányzat, aggódva várják az alkalmazási módszertan megjelenését attól tartva, hogy a minisztérium a fejkvóta bevezetésével, a folyamatosan életbe léptetett megszorításokkal botlaszthatja a további bővítést, fejlesztést.

A következő tanévtől hatályba lépő módosítás egyik hatalmas előnye, hogy a bölcsődék bekerülnek az oktatási rendszerbe, így a pedagógusok számára ez is része lesz a szakmai gyakorlatnak

– fejtette ki a Krónika megkeresésére Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.

Mint rámutatott, jelenleg az óvodai pedagógusok, a tanítók nem szívesen vállalnak az önkormányzat által működtett bölcsődékben állást még akkor sem, ha épp nincs más munkájuk, mert az ott ledolgozott évek nem számítanak szakmai gyakorlatnak, például nem vehetnek részt fokozati vizsgákon. A módosítással ezt a megkülönböztetést kiküszöbölik.

Kiss Imre ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmet, hogy aggódva várják az alkalmazási módszertant, mert nem szabadna, hogy a fejkvótarendszer áldozatai legyenek a bölcsődék, oda is begyűrűzzön az oktatási minisztérium folyamatosan szorgalmazott megszorításos politikája.

– szögezte le az oktatási szakember.

Ahol jól működő bölcsődei rendszert építettek ki, eközben attól tartanak, hogy a minisztérium megszabja a helyek számát, és még annyit sem hagynak jóvá, amennyit az önkormányzat jelenleg működtet. Ez a helyzet Sepsiszentgyörgyön, ahol jelenleg két óvodában öt-öt bölcsődei csoport működik, és a szociális bölcsődében további hatvan helyet biztosítanak. Az önkormányzat még tanév közben is bővítette a rendszert, hogy minden kérést ki tudjanak elégíteni.

Sztakics Éva alpolgármester kérdésünkre elmondta, két új óvoda építését tervezik, azokat már eleve úgy képzelték el, hogy kisdedóvók is működnek az épületben.

– szögezte le az alpolgármester. Sztakics Éva elmondta, Sepsiszentgyörgyön most sem utasítanak el senkit, előfordul ugyan, hogy egy csoportba több gyereket is beírnak, mert a gyakorlatban úgysem visznek rendszeresen minden gyereket.

„Sokan csak biztonságból íratják be a gyereket, ha éppen a nagymama nem ér rá, legyen egy másik megoldás” – részletezte a városvezető. Elmondta, csak azokat a kéréseket veszik figyelembe, amikor a szülők dolgoznak, hiszen ha valaki szociális segélyből él, és otthon van, akkor vigyázhat a kisgyerekére. 

Mindenképpen a kormányhatározat előnye, hogy a kormány osztozik az önkormányzatokkal a bölcsődék finanszírozásában – vallja Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere.

„Bár ez egyértelműen jó hír, azt tudni kell, hogy Kolozsvár önkormányzata –  függetlenül a Bukarestből érkező támogatásoktól – intenzíven foglalkozik a bölcsődei helyek számának növelésével. Mivel Kolozsvár egy úgynevezett  mágnesváros, vagyis vonzza a fiatalokat, a fiatal családosokat, évről évre egyre több gyerek számára kell biztosítani a bölcsődei ellátást” – fejtette ki az alpolgármester.

Emlékeztetett, hogy

az utóbbi tíz évben 800 bölcsődei helyet hozott létre a kolozsvári önkormányzat, így jelenleg 1240 hely van a kisdedóvókban.

Ám az erőfeszítéseik ellenére is akut bölcsődei helyhiány van, így folyamatosan épülnek az új bölcsődék: őszre egy új, 80 helyes bölcsőde létesül a Donát negyedben, a következő két évben további 140 új bölcsődei helyet hoznak létre. A kormányhatározat értelmében felszabaduló források felhasználásának módjáról az igények függvényében a jövőben hoz döntést a városvezetés, ám a kormány lépéseitől függetlenül bővíteni fogják a hálózatot – mondta Oláh Emese.

Amint arról beszámoltunk, Kolozsváron új bölcsődei felvételi kritériumrendszer lép érvénybe éppen a fokozott érdeklődés miatt: az 570 állami bölcsődei helyre szinte háromszor annyian pályáztak, 905 gyermeknek pedig nem jutott hely. A kisdedóvókba a 2018–2019-es tanévben felvételt nyert gyerekeket még nem érinti a döntés, viszont az el nem foglalt helyeket és a hamarosan elkészülő Donát utcai bölcsődében létesülő 80 helyet már az új feltételek alapján ítélik oda.